Elsősorban kontaktsportokban, síelőknél, motor és kerékpárversenyzőknél gyakori sérülés.  Létrejöhet direkt mechanizmussal (vállra esés), vagy a felső végtag hirtelen befelé, vagy felfelé rántásával, indirekt módon.

Tünetek: A sérülés súlyosságától függnek. Mivel az acromioclavicularis ízület stabilitásáért elsősorban a claviculát a processus coracoideushoz lehorgonyzó rövid, de erős szalagrendszer a felelős, kisebb erőbehatáskor csak AC ízületi tok károsodik. Ez ugyan jóval sérülékenyebb, de izolált szakadása önmagával nem jár luxatióval, csak lokális ízületi fájdalommal, duzzanattal. Ilyenkor rtg vizsgálat kóros eltérést nem mutat. Az ízvégek között helyet foglaló discus azonban már ilyenkor is sérülhet, ami későbbi tartós panaszok forrása lehet. ( Tossy I. fokú sérülés).

Ha a coracoclavicularis szalagok is érintettek, azok részleges szakadásakor, megnyúlásakor már az ízületben is létrejön némi subluxatió. Ilyenkor a lokális duzzanat és a mozgási fájdalom kifejezettebb, de a clavicula lateralis végének előemelkedése nyugalmi helyzetben alig, vagy egyáltalán nem észlelhető. A végtag meghúzásakor azonban a kóros kiemelődés nyilvánvalóvá válik, általában tapintható, illetve tartott rtg felvételen egyértelműen látható.

Kezelés: Elsősegélyként nyugalomba helyezés, hűtés, fájdalom csillapítás.  A végleges ellátás I és II foknál alapvetően konzervatív, funkcionális. A néhány napi kímélet után fokozatos bemozgatás, torna. A gyógyhajlam alapvetően jó. Az ízületi discus komolyabb sérülése esetén azonban a váll annak ellenére panaszos maradhat, hogy a tok és a szalagrendszer meggyógyul. Ilyenkor a sérült discus eltávolítása, AC ízületi plasztika jön szóba. III. fokú sérüléseknél megkísérelhető a repozíció (általában sikerül) és a retenció egy, a hajlított könyök és a vállcsúcs körül vezetett rögzítőkötéssel. Ez azonban nagyon kényelmetlen viselet, könnyen lecsúszik és a szükséges 3-4 héten keresztül szinte lehetetlen fenntartani. Ezért inkább műtéti megoldás ajánlott.

Friss, néhány napos sérülés esetében ez percután, rtg kontroll mellett bevezetett temporer rögzítés is lehet (Bosworth csavarozás a claviculán át a processus coracoideusba vezetett lehorgonyzással). Így a fix anatómiai helyzetet fenntartva lehetőséget teremtünk a szalagok gyógyulásának.  Mivel az ehhez szükséges idő 5-6 hét, és az átcsavarozás miatt az AC ízület rigiden fixált, a vállmozgásokat erősen limitálni kell, különben a csavar könnyen kiszakadhat.

Subacut vagy krónikus sérülések esetén a szalagok már zsugorodtak, felszívódtak, így ez a technika nem alkalmas. Ilyenkor a coracoclavicularis szalagrendszer pótlására felszívódó anyagot (PDS hurok) használhatunk. Ha a beültetés elég stabilra sikerül, nem kell hosszú ideig rögzíteni a vállat, a funkció hamar helyre állhat. A főleg krónikus ficamoknál alkalmazott Hook lemezes rögzítés hátránya a nagy feltárás mellett, hogy gyakran okoz AC ízületi arthrosist. Ugyanilyen okokból, valamint a fémvándorlás veszélye miatt a régebben alkalmazott húzóhurkos, tűződrótos temporer AC ízületi rögzítés sem ajánlott.