VII.1. A terhelésre létrejövő cardiovascularis változások

A különböző sportágakat a fizikai terhelés szempontjából osztályozhatjuk ún izometriás (statikus), vagy izotóniás (dinamikus) fajtákra. A statikus komponenst a maximális akaratlagos izom összehúzódás, és a növekvő vérnyomás jellemzi. Emelkedik a szisztémés és diasztolés vérnyomás, kicsit emelkedik a perctérfogat és jelentősen emelkedik a perifériás vascularis rezisztencia. A dinamikus komponenst a maximális oxigén fogyasztás és a növekvő perctérfogat alapján lehet meghatározni. Ezekkel lehet kimutatni, hogy mennyire megterhelő az adott sportág. Pl. a súlyemelés, gimnasztika, mászás, vitorlázás, síelés, windsurf, vízisí magas statikus és alacsony dinamikus sport, míg a futball, futás, síelés, tenisz, tollas labda, , hoki magas dinamikus és alacsony statikus sportág.  A perctérfogat emelkedését a verőtérfogat mintegy 25-50 %-os növelésével, és a szívfrekvencia mintegy 300-400 %-os növelésével éri el a szervezet. A kisvérköri nyomás akár 50%-os emelkedése kisérheti a sporttevékenységet. A dinamikus sportok jelentős volumenterhelést okoznak a szívben a Frank-Starling mechanizmus, a fokozott katekolamin szekréció és a csökkent afterload (csökkent perifériás rezisztencia) révén.

Súlyemelés során a vérnyomás akár 300/250 Hgmm-re is emelkedhet. A szisztémás vascularis rezisztencia jelentősen nő, a verőtérfogat azonban csak picit emelkedik. A statikus sportok nyomásterhelést okoznak a szívben.

Nehéz meghatározni, hogy meddig tekinthetők fiziológiásnak a létrejövő változások, és a kialakult kamra hypertrophia.  A rendszeres testmozgás hatására kialakul a sportszív, nő a szív tömege és javul a pumpafunkciója, amely során számos új kapilláris alakul ki, ill. nyílik meg a szívizomzatban, amely javítja a szívizomzat oxigén ellátottságát. Amennyiben a hajszálerek kialakulása nem tud lépést tartani a szívizomzat hypertrophiájának létrejöttével, akkor súlyos oxigénhiány, életveszélyes ritmuszavar, vagy akár myocardialis infarktus alakulhat ki.

Számos öröklött vagy szerzett szívbetegség nem okoz addig panaszt, amíg nem tesszük ki a szervezetet terhelésnek. A sportkardiológia lényege, hogy kiszűri az összes olyan cardiovascularis rendellenességet, amely sportolás közben veszélyt jelent a gyermek egészségére. A szűrés általánosan elfogadott módszere az anamnézis felvétele mellett a 12 csatornás nyugalmi EKG /9, 10, 11, 12/.

Magyaroszágon az Egészségügyi Közlönyben 2005-ben megjelent ajánlások vannak érvényben a sportolási engedély elbírálása során. Ezek hasonlóak az Egyesült Államokban a 36. Bethesda Konferencián a 2005. évben kiadott ajánlásokhoz.