A kommunikáció színterei
Online konferencia a SZAB Állampolgári Kompetenciák Munkabizottsága és a
Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék rendezésében
A SZAB Állampolgári Kompetenciák Munkabizottsága és az SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke 2020. november 6-án rendezte meg A Kommunikáció színterei című online konferenciáját. A szervezők által meghatározott tematika tág teret biztosított az előadók számára: a kommunikáció színterein ugyanis számtalan probléma, kérdéskör vár megoldásra. Ezekből jó néhányat felvetettek és kifejtettek a konferencia résztvevői: a tanszék oktatói, alkalmazott nyelvész szakos, illetve nyelv- és beszédfejlesztő szakos hallgatói, valamint a társtanszékek oktatói.
A konferenciát dr. Juhász Valéria a SZAB ÁKM elnöke és a Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetője nyitotta meg, amit Kálló Veronika (Gyógypedagógus-képző Intézet) előadása követett, aki A verbális apraxia kezelésének egy lehetséges megközelítéséről fejtette ki gondolatait. Kálló Veronika arról beszélt, hogy a gyermeki nyelv- és beszédfejlődés természetes kísérőjelensége az élettani beszédhibák megléte. Mikor ez mennyiségileg vagy minőségileg nem mutat kellő mértékű spontán javulást, akkor a beszédhibákra már artikulációs zavarként tekintünk, melyek javítandóak, javításukhoz logopédiai támogatásra van szükség. Hallható hangzótorzítások, hangzócserék és kihagyások mutatkozhatnak nyelvfejlődési zavar (így nyelvi tünetek) mellett; előfordul, hogy az olvasás-írás elsajátításához szükséges részképességek zavarához társulnak, de elszigetelten is jelentkezhetnek. Ebben az esetben is a gyermekek egy része a következő tüneteket mutatja: a beszédmotoros kivitelezés a mondat hosszabbodásával romlik, egyes kiejtési mozzanatokhoz szükséges mozdulatok kivitelezése, és azok egyidejű összehangolása tartósan nehezített, a kihagyások, cserék és torzítások inkonzekvensek. Ilyenkor felmerül az úgynevezett verbális apraxia fennállása, ekkor logopédusként lassú javulásra kell számítanunk. Egy lehetséges megközelítésként a hangzók kiejtésének javításába bevonható az egyes képzési mozzanatok egész testtel, karokkal vagy csak kezekkel, kézzel való imitálásának lehetősége, mely rendszerbe illesztve, azt követve a beszédhibák javításának egy praktikus és eredményes kiegészítésének bizonyul.
Abonyi Henrik (alkalmazott nyelvész szakos) előadásának témája az Ekvivalencia a jogi szövegek fordításában címmel hangzott el. Abonyi Henrik kifejtette, hogy milyen nagy pontosságot, illetve multidiszciplináris megközelítést igényel a jogi szövegek fordítása: kutatásában a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Általános Részének jogdogmatikailag csak a büntetőjog jogág szempontjából releváns fogalmainak (pl. bűncselekmény, bűntett, vétség, előkészület, kísérlet, szándékosság, gondatlanság, etc.) német nyelvű fordítását vizsgálja. A vizsgálat abból a hipotézisből indult ki, hogy – mivel mind a magyar, mind pedig a német nyelvű országok az úgynevezett német jogrendszerhez tartoznak – a magyar fogalmak fordításánál az ekvivalencia „könnyedén teljesíthető.” A jogi szöveg fogalmi értelmezése után a nyelvi közvetítés, a fordítás és az ekvivalencia kifejtése és a jogszabályok fordítása szempontjából alkalmazható ekvivalenciafelfogás alátámasztása következik.
Szabó Enikő (alkalmazott nyelvész szakos) Meggyőzés vagy manipuláció? Pragmatikai csapdák az érvelésben címmel a koronavírus idején ránk leselkedő manipulatív csapdák és a meggyőzés közötti keskeny ösvényre hívta fel a figyelmet. Előadásában a meggyőzés és manipuláció fogalmai közötti hasonlóságok és különbségek témakörét járta körbe. Ehhez koronavírus-szkeptikus tartalmak meggyőzési, illetve manipulatív stratégiáit vizsgálta meg, melynek oka egyfelől az aktualitás, másfelől pedig az a feltevés, miszerint mivel a vírus-szkeptikusok álláspontja nem társadalmi konszenzuson alapul, így ezen tartalmakat a meggyőzés, illetve manipuláció különféle eszközeivel kell felvértezni, melyek vizsgálatával a két fogalom közötti vékony mezsgye feltérképezhetővé válik.
Kórusné Nagygyörgy Bettina (nyelv- és beszédfejlesztő szakos) előadása A különleges bánásmódot igénylő BTMN-es gyermekek anyanyelvi fejlesztésének óvodáskori fejlesztéséről szólt. Előadása során bemutatta az óvodáskorú, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek anyanyelvi, azon belül beszédészlelési és beszédmegértési fejlesztésének lehetőségeit.
Schädt Andrea (nyelv- és beszédfejlesztő szakos) kutatása, Egy kísérleti DIFER-fejlesztőprogram alkalmazása első osztályos gyermekeknél, azt vizsgálta, miként érhető el, hogy a félév elején gyenge teszteredményt produkáló tanulók a félév végére célzott fejlesztést követően behozzák lemaradásukat, illetve esetenként felzárkózzanak a jól teljesítő társaikhoz. Előadásában bemutatta fejlesztési módszereit.
Tari Annamária (nyelv- és beszédfejlesztő szakos) előadásának témája A kreativitás szerepe és vizsgálata az általános iskola felső tagozatos tanulóinak körében. Tari Annamária ötödikes és nyolcadikos diákok körében végzett online kutatást. Különböző kreatív írást igénylő gyakorlatokon keresztül térképezte fel a tanulók kreativitásának fejlettségét, továbbá a kreatív írás szerepét az általános iskola felső tagozatán.
Juró Éva (nyelv- és beszédfejlesztő szakos) Speciális lehetőségek a nyelvi fejlesztésben címmel azt kutatta, hogy a népmese segítségével hogyan fejleszthető sikeresen az óvodás korú gyermekek szókincse. Előadásában bemutatta szókincsfejlesztő módszerét, illetve értékelte a módszer eredményességét.
Újhegyi Éva (nyelv- és beszédfejlesztő szakos): Szövegértés-fejlesztés szépirodalmi szövegekkel címmel arról beszélt, hogy a szépirodalmi szövegek feldolgozása során mely olvasási stratégiákkal dolgoztak, milyen eredményességgel. A Meixner Ped. Egyesület tesztjeinek használatával tizenkét tanulónál vizsgálta meg, mi okozott nekik nehézséget a szövegértés során.
Vig Annabella: A szövegértést segítő grafikus szervezők hatékonyságának vizsgálata címmel azt tűzte ki, hogy összehasonlítsa a grafikus szervezők hatékonyságát más szövegfeldolgozási módszerekkel, melyet 7. és 8. osztályos szövegértési nehézséggel diagnosztizált tanulók részvételével valósított meg. Vig Annabella egy pilótakutatás keretein belül hívta fel a figyelmet a különböző innovációs módszerek hatékonyságvizsgálatának a fontosságára.
Erdei Tamás (Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék): A na diskurzusjelölő korpuszalapú vizsgálatát valósította meg, mivel a na-szerű nyelvi elemekkel, az ún. diskurzusjelölőkkel sokáig keveset foglalkoztak, többnyire töltelékszónak nyilvánították őket. Bebizonyosodott azonban, hogy a pragmatika szintjén és a diskurzus szervezésében fontos szerepük van. Bár a na esetében a diskurzus előző eleméhez való kapcsolódás a legjellemzőbb, számos egyéb funkcióval is rendelkezik, ezeket az előadásban néhány magyar nyelvű korpusz anyaga alapján mutatta be.
Csáthi Éva (alkalmazott nyelvész): A prelingvális siket gyermekek nyelvelsajátítása cochleáris implantáció előtt és után beszélt doktori kutatási témájáról. A „vad gyerekekről” szóló történetek alapján azoknak a gyermekeknek volt esélyük valamilyen szinten nyelvet elsajátítani a szenzitív periódus után, akik kommunikációs folyamat részesei lehettek (pl.: jelnyelv). A jelnyelvvel kapcsolatos kutatások eredményei két szempontból váltak jelentőssé: egyrészt sikerült pontosítani a nyelv neurobiológiai működésére vonatkozó ismereteket, másrészt igazolást nyert, hogy a jelnyelvi produkcióért és feldolgozásért ugyanazok az agyi területek felelősek, mint a hangzó nyelvek esetében. A babajelnyelv hatékonyságának vizsgálata prelingvális siket gyermekekkel annak a vizsgálata, hogy amennyiben előbb vagy egy időben történik a jelnyelvi elsajátítás a hangzó nyelvihez képest, akkor a jelnyelv elsajátításának a folyamata mentális hidat biztosít-e a hangzó nyelvi kompetencia elvárt mértékű elsajátításához.
Juhász Valéria (Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék) Olvasóvá nevelés kép(es)könyvekkel címmel tartotta meg előadását. Az előadás a képeskönyvekből való mesélés interakcióinak elemzését mutatta be videófelvételek alapján. A képeskönyv-nézegetések, a képeskönyvekből való mesélés módszereit elemzi az interakció irányításának elemei, változásai, a térbeli elhelyezkedések, a figyelem fenntartásának eszközei, illetve az olvasóvá nevelés direkt, valamint indirekt folyamatai szempontjából. A kutatás során előtérbe kerül a videókban fellelt eljárások deskriptív jellemzése.
Pető Bálint (Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Intézet) kutatásának fókuszában a Marketingkommunikáció az 1870-es években egy dél-alföldi város sajtójában áll. Szentes a Dél-Alföld nagy múltú, meghatározó városa volt a XIX-XX. században, sőt 1883-tól 1950-ig Csongrád megye székhelyeként is működött. A kiegyezés után elinduló, rohamos tempójú polgári fejlődés a település életére is döntő befolyást gyakorolt, amely folyamat egyik fontos eleme a helyi közéleti sajtó megszületése volt: 1871-től sorra jelentek meg a hosszabb-rövidebb ideig létező újságok, amelyek hasábjain a hírek és publicisztikák mellett rendszeresen teret kaptak különböző hirdetések, elsősorban a helyi vállalkozásokat reklámozva. Pető Bálint előadása egyrészt tömör összefoglaló volt a kiegyezés utáni évtized szentesi sajtóviszonyairól, másfelől – a lapokban közölt hirdetéseken keresztül – betekintést nyerhettünk a dualizmus időszakának tömegkommunikációs jellegzetességeibe, elsősorban a korabeli sajtó- és reklámnyelv sajátosságaiba.
A konferenciát dr. Döbör András dékán, a SZAB Állampolgári Kompetenciák Munkabizottság titkárának szavai zárták. A konferencia tanulmánykötete 2021-ben jelenik meg.