1. ALKALMAZOTT NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK

 

1. A mesterképzési szak megnevezése: alkalmazott nyelvészet (Applied Linguistics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Applied Linguist

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar, az anglisztika, a germanisztika, az amerikanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák,, a romológia, a szlavisztika, a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak.

  4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési területről az ókori nyelvek és kultúrák, a keleti nyelvek és kultúrák, a néprajz, a pedagógia, a pszichológia, a szabad bölcsészet, a társadalomtudományok képzési területéről a politikatudományok, a szociálpedagógia, a szociológia, az informatikus könyvtáros, a pedagógusképzés képzési területről a tanító, az óvodapedagógus, a gyógypedagógia alapképzési szak. 

  4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222/0231

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák 

  A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és nyelvészeti kutatás-módszertani ismereteik birtokában képesek a társadalom bármely szegmensében felmerülő nyelvi problémákhoz kapcsolódó igények kielégítésére, ezek kezelésére, aktuális társadalmi igények szerinti alakítására, fejlesztésére. Előmozdítják a társadalmi szintű információáramlást, segítve ezzel az információhoz való jutáshoz fűződő jogot. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  Alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész

  a) tudása

Ismeri a nyelv és a gondolkodás, a megismerés, illetve a nyelv és nyelvhasználat társadalmi kapcsolatának szerteágazó kérdéseit.

Részleteiben is ismeri a személyes, intézményi, társadalmi és kultúrák közötti kommunikáció sajátosságait.

Átlátja a digitális társadalom modern kommunikációs kihívásait, megismeri a hatékony és a továbbhaladást biztosító válaszok változatait.

Ismeri a nyelvi teljesítmény és hatás méréstechnikai problémáit és a szaknyelvek legfontosabb ismérveit.

Ismeri egy-egy szakmai közösség általános kommunikációs szokásait és ezek jellegzetességeit.

Változataiban is tisztázta a nyelvészeti kutatások metodológiai és metodikai eszköztárát.

Ismeri a nyelvi sokféleség, nyelvészeti elméletek és metodológiák sokféleségének általános és részdiszciplináris összefüggéseit.

  b) képességei

Képes nyelvfejlesztési munkálatok végzésére, irányítására egyéni és intézményes szinten.

Képes a nyelvi tervezés elvégzésére mind az anyanyelv, mind az idegen nyelv (nemzetiségi, környezeti, regionális) vonatkozásában.

Képes tantervfejlesztésre és nyelvi tanácsadásra, képességei kiterjednek a tanórai és tanórán kívüli közoktatási és felsőoktatási, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésre is.

Képes az alap- és alkalmazott kutatások és elemzések végzésére az anya- és idegen nyelvi területeken.

Képes a nyelvi szocializáció sokoldalú és sokirányú segítésére.

Képes helyzetértékelésre mind a civil, mind a politikai szféra számára a médianyelvészeti ismeretek révén.

Képes a szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra, konferenciákon való részvételre, prezentációkra, publikációs tevékenységre.

Képes ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására, a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb közönséggel történő megismertetésére.

  c) attitűdje

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, különös tekintettel a kulturális-nyelvi sokszínűség, a nyelvi jogok fontosságára. 

Tudatosan és kritikusan értelmezi a nyelvészet és a nyelvhasználat hagyományos és korszerű eredményeit; elfogulatlanul és a lényegre koncentrálva elemzik a jelenségeket. 

A szakterület iránt magas fokú érdeklődést, elkötelezettséget és motivációt tanúsít.

A hallgatói években megszokott tanulási készsége megmarad, ennek jegyében a szakmai továbbképzéseket és az egyéni önképzés lehetőségeit is felhasználja.

Széles körű műveltség, problémafelismerő és -megoldó képesség jellemzi.

Kreativitás, intuíció és módszeresség együttes alkalmazása jellemzi.

Igényli az elmélyült és minőségi munkát, rendelkezik a csoportmunka vezetéséhez és a csoportmunka végzéséhez szükséges személyes tulajdonságokkal. 

A szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére és társadalmi problémák megoldására is felhasználják.

Érzékeny a más tudományok nyelvi problémáira.

Szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánul meg.

Színvonalas információfeldolgozási képességgel, rugalmas és hatékony kommunikációs készséggel rendelkezik.

  d) autonómiája és felelőssége

Szemléletének meghatározó sajátossága az ember és a kultúra tisztelete, a civil társadalom értékeinek megbecsülése és védelme. 

Az értelmiség autonómiájának elvét követi: a helyzetértékelésben és a nyelvi, nyelvészeti feladatok megoldásában a lényeglátás és a részletek elemzése együtt érvényesül.

Tisztában van a nyelvek és a nyelvváltozatok egyenrangúságával: ennek jegyében nyelvünk értéket és más nyelvek értékeit egyaránt megbecsüli. 

Abban a szellemben dolgozik, hogy a csoportmunkában irányítóként és résztvevőként is megállja a helyét. 

Magyarország és az Európai Unió polgáraként felelősséget érez minden magyarért és minden európaiért.

Etikai és szakmai felelősséggel végzi munkáját a helyi és a tágabb közösség javára.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

lingvisztikai részdiszciplínák [a nyelvleírás elmélete, leíró nyelvtani ismeretek (fonetika-fonológia, grammatika, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, szemantika, pragmatika, diskurzuselemzés, kontrasztív nyelvészet, nyelvtipológia, a nyelvészeti kutatások módszertana, a nyelvtudomány, alkalmazott nyelvészet története, nyelvészeti alkalmazások, nyelvészeti statisztika] 18-22 kredit;

általános alkalmazott nyelvészeti szakmai ismeretek 28-36 kredit:

nyelv és gondolkodás: pszicholingvisztika, első- és második nyelvelsajátítás, neurolingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika, kétnyelvűség;

nyelv és társadalom: szociolingvisztika, nyelvpolitika, nyelvi jogok, kétnyelvűség, alkalmazott szociolingvisztika, kommunikációelmélet (interperszonális, társadalmi, intézményi); internet- és médiakommunikáció;

a nyelvi kód: számítógépes nyelvészet, korpuszlingvisztika, az írott nyelv, netnyelvészet; 

választás szerinti szakmai modul 38-46 kredit 

nyelv és gondolkodás: neurolingvisztika, két- és többnyelvűség, jelnyelv, a nyelvi teljesítmény mérése, értékelése, nyelvi ontogenezis;

nyelv és társadalom: etnolingvisztika, nyelvészeti antropológia, ökolingvisztika, verbális agresszió, nyelvi kontaktusok, nyelvtervezés, hungarológiai ismeretek, szaknyelvek;

a nyelvi kód: terminológia, nyelvtechnológia

  A szakképzettséghez szükséges követelmények mindhárom témakör ismeretköreiből teljesíthetők.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

  9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 10 kredit a lingvisztikai részdiszciplínák (nyelvtudomány) területéről alapképzési tanulmányok alapján.

 

e-mail