Erasmus+ mobilitási program, Kolozsvár 2019. november 11–17.

Tanszékünk munkatársai, dr. Sulyok Hedvig, dr. Juhász Valéria, Erdei Tamás és Heraszika Viktória a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékén Erasmus+ mobilitási program keretében oktatói-kutatói, illetve adminisztratív tevékenységet folytattak.

Dr. Sulyok Hedvig nyilvános előadásában – Üzletnévadási tendenciák a rendszerváltás utáni időkben – több olyan kérdést is felvetett, amelyek polemizálásra késztetik az onomasztikával foglalkozó szakembereket. Ilyen például az egyes névtípusok nem mindig stabil terminológiai behatárolása, vagy az a többek által osztott nézet, mely szerint az intézménynevek  – fiatalabb névtani kategória lévén – kevesebb történeti információt hordoznak, mint a toponimák vagy az antroponimák. Az előadás során szó esett a nyelvi tájkép / linguistic landscape mint újabb nyelvészeti kutatási terület kialakulásáról, vizsgálatának tárgyáról.  A hallgatókkal közösen megfigyelték, miként tud marketing- és reklámhordozó lenni a nevek hangalakja, írásképe, illetve milyen nyelvi megoldással, „csavarral” érik el azt a konnotációt, jelentéstöbbletet, amely hívó szó lehet célközönségük számára. Az én cégérem pályázat névanyagával, valamint saját gyűjtésű példákon keresztül segített az oktató névtudatosabbá tenni hallgatóságát.

Dr. Juhász Valéria Szókincsfejlettség a tankönyvi szókészlet tükrében című előadásában bemutatta a legismertebb hazai és nemzetközi szókincsfejlődéssel foglalkozó kutatások eredményeit. A hallgatókkal együtt feltárták, mely tényezők lehetnek az okai a kutatási eredmények változatosságának. Az előadás alatt megvizsgáltak egy másodikos tankönyvi szöveget, s annak szóállományát abból a szempontból elemezték, hogy az adott részben  használt szavak mennyire lehetnek   ismertek a gyerekek számára, illetve átbeszéltek olyan stratégiákat is , amelyekkel a kevésbé ismert szavak  – direkt vagy indirekt úton –  a tanítási folyamat során megtaníthatók, elsajátíthatók. 

Erdei Tamás nyilvános előadásában – Diskurzusjelenségek feliratokon és filmeken – képek, hangfelvételek és videófelvételek segítségével mutatta be azokat a jelenségeket, amelyek – a nyelvtani rendszeren és a szókészleten felül – nyelvhasználatunkat meghatározzák. Köztereken és használati tárgyakon elhelyezett feliratok sajátos értelmezéseivel mutatta be, hogyan játszik szerepet a kontextus, illetve a feliratok sajátságos beszédtettként való értelmezése azok jelentésének megkonstruálásában, valamint a konstruált jelentésnek megfelelő cselekvésben. A magyar és amerikai példákon kívül számos távol-keleti példán került bemutatásra olyan kontextusösszetevők (az európaihoz képest másként való) működése és használata, mint a társadalmi normák, a beszédtettek vagy a homlokzatvédelem. Mindezeken keresztül a hallgatók megismerték a diskurzuselemzés sajátságos nézőpontját és eszközeit az egymástól eltérő kulturális közegekben létrejövő nyelvhasználati példák elemzéséhez, értelmezéséhez.

Az Erasmus+  mobilitási programok adta lehetőség nagymértékben hozzájárul mindkét tanszék   hallgatóinak és oktatóinak kapcsolattartásához,  a tanszékeken folyó oktatói-kutatói munka megismeréséhez, kiszélesítéséhez, s nem utolsósorban: ötlet- és véleménycseréhez, tapasztalatszerzéshez.

 

DSC 0786
« 2 A 8 »

 

 

 

 

 

Kolozsvári  vendégoktató előadása a  Magyar  és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken

Tanszékünk és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke között hosszú évek óta áll fenn egy olyan gyümölcsöző kapcsolat, amelyet diákcserék, hallgatói és oktatói tanulmányutak, előadások, konferencia-részvételek is fémjeleznek.

Az Erasmus+ keretében az őszi szemeszter második hetében dr. Kádár Edit egyetemi docens a vendégünk, aki szeptember 9-én tanító  és alkalmazott nyelvész hallgatóknak, oktatóknak tartotta meg egyik nyilvános előadását, melynek címe: Változatok anyanyelvi nevelésre – Romániai helyzetkép volt. A tanárnő előadása nemcsak a mi hallgatóinknak szolgált érdekes és tanulságos tényekkel, adatokkal, hanem a jelen lévő oktatók is képet kaphattak arról, mi az, amiben közösek, s mi az, amiben eltérnek a gondjaink. Adódhat ez – többek között – abból, hogy a romániai tanárképzési séma eltér a magyarországitól, és a kisebbségben, de tömbben vagy a szórványban élő magyarság anyanyelvi kompetenciája is különböző pedagógiai megközelítéseket kíván. A tanárnő felvázolta a megfelelő tankönyvek hiánya okozta nehézségeket, de szólt azokról az újabb, már a megvalósulás útjára lépett tervekről is, amelyek az általános iskolai oktatásban a nyelvtanközpontúság helyett a nyelvhasználat-centrikusságra fókuszálnak.  A gyakorlatban ezt egy új (magyar) tankönyvcsalád megjelenése is segíti; az e családhoz tartozó könyvekben nem a grammatika kap kitüntető szerepet, hanem a szövegértési, szövegalkotási kompetencia a fontos; a cél az, hogy legyen minél szélesebb repertoárja a tanulóknak az adott kommunikációs helyzetnek megfelelő kódot használni. Az előadáson szó esett még a tankönyvi szövegek – s az iskolai oktatás – nyelviségéről, a nyelvészek és a nyelvészet (oktatásban betöltött) felelősségéről, és arról is: nemcsak a taneszközök modernizálása, hanem a bennünk élő régi sémák frissítése, szemléletváltozás is szükséges ahhoz, hogy eredményesebb  és hatékonyabb legyen közoktatásunk.

CSC 0869
Aperture: 6Camera: NIKON D3300Iso: 720Orientation: 1
« 7 A 7 »

 

 

 

 

Erasmus+ keretein belül előadást tart: Kádár Edit a Változatok anyanyelvi nevelésre címmel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KOLOZSVÁR, Erasmus+

Tanszékünk oktatója, dr. Sulyok Hedvig egyetemi docens 2019. május 5–10. között a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Általános Nyelvészeti Tanszékén Erasmus+ oktatói-kutatói tevékenységet folytatott a MA-képzésű hallgatók körében.

A 2019. május 6-án elhangzott előadás összefoglalója

  1. A lexikológiai témájú óráknak négy nagy fókusza volt, az egyik a Név és szókészlet, amelyben – több neves magyar nyelvész tudományos polemizálása nyomán – arra kerestük a választ, hogy:

– mekkora lehet a magyar szókészlet,

– mit tekintünk szókészlettani egységnek (azaz: mi számít külön szónak, mi nem),

– beleszámíthatjuk-e szókészletünkbe a tulajdonneveket,

– csak a magyar tulajdonnevek számíthatók-e bele? (Mit tartunk magyar tulajdonnévnek?)

– s végül: a magyar szókészlethez sorolhatók-e a nómenklatúrák és szaknyelvek terminusai?

  1. A másik fókusz – Név és jelentés – köré csoportosítva, azt vizsgáltuk meg, hogy az idők folyamán milyen fejlődési szakaszokon ment keresztül a kérdés: van-e a tulajdonnévnek konnotációja – vagy csak denotációt tartalmaz? Hogy fogalmazhatjuk meg: mi a tulajdonnév és mi a funkciója? Főnévként tekintünk-e rá, avagy független a többi szófajtól?

Mivel a név elsősorban nem nyelvi kritériumok, hanem lelki és szociokulturális körülmények révén lesz név, a tulajdonnévi kategória nem tekinthető külön szófaji csoportnak – véli a nyelvészek egy része.

  1. A harmadik fókusz történeti-nyelvtörténeti indíttatású kitekintés: a patika, patikárius és gyógyszertár szavak keletkezéstörténetéről, első magyarországi, illetve erdélyi (írásbeli) előfordulásukról, továbbá a cégérszerű nevet viselő patikák létrejöttének okairól és körülményeiről beszéltünk. Időrendben haladva megemlékeztünk a korban ezek után születő patikanevek típusairól is.
  2. A negyedik (hosszabb) témakör a Gyógyszertárnevek állatszimbolikája címet viselte. Ebben – egy adatbázisból kigyűjtött, abból kiemelt – mitikus, illetve valós állatnevek jelképhordozó szerepét, szimbolikus jelentéstartalmát vizsgálva tettük fel a kérdést: rendelkeznek-e még szimbolikus értékkel, óvó-védő, bajelhárító tartalommal az Unikornis, Kígyó, Főnix, Pelikán, Sas, Oroszlán stb. elnevezések – vagy már csak identifikálnak?

A korrekt és pontos válasz ma már nehezen adható meg, de – Mircea Eliade szavaival élve – a szimbólumok ereje abban áll, hogy akkor is hatnak, amikor a szemlélő igazi jelentésüket már nem is tudja dekódolni. A jelképek általában többértékűek, vagyis egy időben számos jelentést képesek hordozni, így az ember nem érzi elszigeteltnek magát, egybeolvad az őt körülvevő világgal, eggyé válik a kozmosszal.

Végül (a helyszín inspirációja alapján) szót ejtettünk a név és identitás problematikájáról is.

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyitra, 2019. április 9-én elhangzott előadások összefoglalója

 

Erdei Tamás SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Mi a diskurzuselemzés?

 

Nyelvhasználatunkat a mindennapi életben számos tényező befolyásolja. Amikor egy beszélt, írott vagy jelelt szöveget létrehozunk, minden az adott helyzetben releváns körülményt figyelembe veszünk, ezek jelentős részét ráadásul nem tudatosan. A diskurzuselemzés a létrejövő szövegeket vizsgálja, és arra próbál következtetni, hogy milyen tényezők befolyásolták a létrehozót úgy, hogy éppen ezt a szöveget hozza létre. A diskurzuselemzés figyelembe veszi egyfelől a formális nyelvi szabályokat, másrészről sok egyéb, vélhetően a szöveg létrehozója fejében lévő tényezőt: a körülményeket, a világról való tudást, a kultúra elemeit, a beszélő/író/jelelő kommunikációs céljait stb. Ezeket a tényezőket egységesen kontextusnak nevezzük.

Az előadás valós nyelvhasználati példák (képek, szövegrészletek, interjúfelvételek és filmrészletek) elemzésén keresztül ismertette meg a hallgatókat a diskurzuselemzés szemléletmódjával, céljával, módszereivel, kiterjedt eszköztárával.  Az előadó bemutatott olyan, a diskurzusok elemzése során (is) tanulmányozott jelenséget, mint a sémák, keretek, műfajok, forgatókönyvek, (ko)referencia, előfeltevés, implikatúra, következtetés, a szövegek összefüggését biztosító (kontextus)jelenségek, a beszédtettek és ezek boldogulási feltételei, és a homlokzat fogalma, ennek sérülése, sértése, óvása és helyreállítása.

 

 

Juhász Valéria SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Szókincs, szókincsvizsgáló eljárások

 

A szókincs meghatározó előrejelzője a szövegértésnek. Ezért a pedagógiai munka során (minden tantárgy esetén) nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók szókincsére a tankönyvi szókészlet vetületében. Ehhez fel kell mérni mind a tanulók szókincsét, mind az iskolai tudás megszerzéséhez szükséges elvárt, tankönyvi szókészlet nagyságát és mélységét. Ha a tankönyvi szövegben lévő szavak több mint 5%-a ismeretlen, az már nehézséget okozhat a megértésben. Az 5%-nyi ismeretlen szó jelentése még könnyen kikövetkeztethető a kontextusból. Az egyének szókincsének felmérése önmagában igen nehéz a folyamatos változás, fejlődés, illetve a módszertanban rejlő lehetőségek és korlátok miatt. Az előadás során elhangzottak az életkorhoz kapcsolódó becsült szókincs nagyságára vonatkozó kutatási eredmények, illetve Vargáék tankönyvi szókészlet-kutatásával kapcsolatos eredményeit. Nation és munkatársai szerint a leggyakoribb 3000 szócsalád (kb. 5-6000 szó) ismerete elegendő a mindennapi szövegeink megértéséhez. Vargáék tankönyvkutatási eredménye (3 kiadó könyveit vizsgálták, összesen 99 tankönyvet 3–8. osztályig) szerint ezen tankönyvek szókészletében 65 000 szót azonosítottak, tankönyvcsaládonként 40 000-et. Ahhoz, hogy a tanulók birtokba tudják venni a tankönyvek szókészletének szükséges elemeit, diagnosztikai jellegű szókincsfelmérést kell végezni a diákokon, hogy megtudjuk, mely szavak ismeretlenek a diákok számára, és melyeket szükséges megtanítani ahhoz, hogy a tudáselsajátítás, a tudásváltozás valóban megtörténjen. Ehhez a diagnosztikai munkához mutatta be az előadás a leggyakoribb szókincsvizsgálati módszereket. Az előadás nem utolsó célja a pedagógusjelöltek érzékenyítése a tankönyvi szókészlet okozta tanulói és ebből eredően tanítási kihívásokra.

 

 

 

 

INTERNATIONAL DAY

 

 

 

ERASMUS+ pótpályázati

felhívások

a 2018/2019. tanévre

 

A pályázati anyagok kari leadási határideje: 2018. szeptember 25. 16 óra.

Az SZTE Nemzetközi Mobilitási Iroda közzétette a 2018/2019. tanévre vonatkozó ERASMUS+ pótpályázati felhívást, melyet megtalálhatnak az alábbi honlapon: http://www2.u-szeged.hu/erasmus/

A pályázatokat a tanszéki ERASMUS+ koordinátor összesíti és adja át a Külügyi és Innovációs Irodának.

A pályázati anyagok kari leadási határideje: 2018. szeptember 25. 16 óra.

Az oktatói/adminisztratív pályázatokat elektronikusan, a koordinátori jelölőlapokat kinyomtatva, aláírva és lepecsételve kérjük eljuttatni a JGYPK Külügyi és Innovációs irodába.

A hallgatói pályázatokat kinyomtatva, aláírva, valamint elektronikusan is kérjük beadni az összes szükséges melléklettel, a koordinátori jelölőlappal és a tanszéki összesítővel egyetemben.

Felmerülő kérdések esetén keressenek minket bizalommal!

SZTE JGYPK Külügyi és Innovációs Iroda

tel.: +36 62 544 772

email: international@jgypk.szte.hu

HU-Szeged, Boldogasszony sgt. 6. I. em. 134. iroda

 

Tanszékünk oktatója a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében

 

2018. március 12-16. között Gaál Zsuzsanna, tanszékünk mesteroktatója a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében Erasmus oktatói tanulmányúton vett részt, ahol több előadást és szemináriumot tartott. A határon túli hallgatókkal az alábbi témaköröket vitatták meg:

  • Szövegértés, szövegalkotás, fordítástudomány.
  • Anyanyelvi készségfejlesztés felsőfokon.
  • Szövegértés, szövegalkotás a felsőoktatásban.

 

 

Erasmus+ Erasmus+ Erasmus+ Erasmus+ Erasmus+

Tanszékünk közel tíz éve aktívan részt vesz a Szegedi Tudományegyetem Erasmus-programjában, mely az oktatói és adminisztratív mobilitási támogatások mellett hallgatóink külföldi tanulmányait hivatott ösztönözni.

Célja, hogy lehetővé tegye oktatási, nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzését egy másik programországbeli felsőoktatási intézményben. A tanulmányi célú mobilitásnak elő kell segítenie a hallgató tanulmányi előmenetelét és személyes képességeinek fejlesztését.

Jelenlegi partnereink:
• Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, Magyar Nyelvi és Általános Nyelvészeti Tanszék, Kolozsvár/Románia
• Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Nyitra/Szlovákia

A 2018/2019. tanévre kiírt Erasmus+ pályázatokkal kapcsolatos információk megtalálhatók a http://www2.u-szeged.hu/erasmus/hallg_altalanos.html linken vagy érdeklődjön a részletekért tanszékünk Erasmus koordinátoránál a zgaal@jgypk.szte.hu címen.

A hallgatói pályázatok benyújtási határideje a tanszéki koordinátornál:
2018. február 16.

e-mail