Tanszékünk munkatársai, dr. Sulyok Hedvig, dr. Juhász Valéria, Erdei Tamás és Heraszika Viktória a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékén Erasmus+ mobilitási program keretében oktatói-kutatói, illetve adminisztratív tevékenységet folytattak.

Dr. Sulyok Hedvig nyilvános előadásában – Üzletnévadási tendenciák a rendszerváltás utáni időkben – több olyan kérdést is felvetett, amelyek polemizálásra késztetik az onomasztikával foglalkozó szakembereket. Ilyen például az egyes névtípusok nem mindig stabil terminológiai behatárolása, vagy az a többek által osztott nézet, mely szerint az intézménynevek  – fiatalabb névtani kategória lévén – kevesebb történeti információt hordoznak, mint a toponimák vagy az antroponimák. Az előadás során szó esett a nyelvi tájkép / linguistic landscape mint újabb nyelvészeti kutatási terület kialakulásáról, vizsgálatának tárgyáról.  A hallgatókkal közösen megfigyelték, miként tud marketing- és reklámhordozó lenni a nevek hangalakja, írásképe, illetve milyen nyelvi megoldással, „csavarral” érik el azt a konnotációt, jelentéstöbbletet, amely hívó szó lehet célközönségük számára. Az én cégérem pályázat névanyagával, valamint saját gyűjtésű példákon keresztül segített az oktató névtudatosabbá tenni hallgatóságát.

Dr. Juhász Valéria Szókincsfejlettség a tankönyvi szókészlet tükrében című előadásában bemutatta a legismertebb hazai és nemzetközi szókincsfejlődéssel foglalkozó kutatások eredményeit. A hallgatókkal együtt feltárták, mely tényezők lehetnek az okai a kutatási eredmények változatosságának. Az előadás alatt megvizsgáltak egy másodikos tankönyvi szöveget, s annak szóállományát abból a szempontból elemezték, hogy az adott részben  használt szavak mennyire lehetnek   ismertek a gyerekek számára, illetve átbeszéltek olyan stratégiákat is , amelyekkel a kevésbé ismert szavak  – direkt vagy indirekt úton –  a tanítási folyamat során megtaníthatók, elsajátíthatók. 

Erdei Tamás nyilvános előadásában – Diskurzusjelenségek feliratokon és filmeken – képek, hangfelvételek és videófelvételek segítségével mutatta be azokat a jelenségeket, amelyek – a nyelvtani rendszeren és a szókészleten felül – nyelvhasználatunkat meghatározzák. Köztereken és használati tárgyakon elhelyezett feliratok sajátos értelmezéseivel mutatta be, hogyan játszik szerepet a kontextus, illetve a feliratok sajátságos beszédtettként való értelmezése azok jelentésének megkonstruálásában, valamint a konstruált jelentésnek megfelelő cselekvésben. A magyar és amerikai példákon kívül számos távol-keleti példán került bemutatásra olyan kontextusösszetevők (az európaihoz képest másként való) működése és használata, mint a társadalmi normák, a beszédtettek vagy a homlokzatvédelem. Mindezeken keresztül a hallgatók megismerték a diskurzuselemzés sajátságos nézőpontját és eszközeit az egymástól eltérő kulturális közegekben létrejövő nyelvhasználati példák elemzéséhez, értelmezéséhez.

Az Erasmus+  mobilitási programok adta lehetőség nagymértékben hozzájárul mindkét tanszék   hallgatóinak és oktatóinak kapcsolattartásához,  a tanszékeken folyó oktatói-kutatói munka megismeréséhez, kiszélesítéséhez, s nem utolsósorban: ötlet- és véleménycseréhez, tapasztalatszerzéshez.

DSC 0720
Aperture: 6Camera: NIKON D5000Iso: 200
« 1 A 8 »
e-mail