A tanulmány egy kvalitatív, feltáró jellegű kutatást ismertet, amelynek célja megtudni, hogy az alsó tagozatos németórákon mikor, milyen nyelven beszél a pedagógus, hogyan alakul a célnyelv és az anyanyelv használata az órán. A kutatás osztálytermi megfigyelésekre épül, a megfigyelt alsó tagozatos, német nyelvi órákon szerzett, a témával kapcsolatos tapasztalatokat foglalom össze. Nem ez az első helyzettanulmány, amely az órai nyelvhasználatot vizsgálja idegen nyelvi órákon hazánkban. >>>

Az elmúlt évtizedben hazánkban az idegennyelvtudás rendkívüli módon felértékelődött, még soha nem volt akkora gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége, mint napjainkban. A használható nyelvtudás számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásának elengedhetetlen feltételévé vált, a mindennapi életben is egyre gyakrabban van szükség nyelvismeretre, melynek következtében az idegennyelv-oktatás fokozatosan, mindinkább a figyelem középpontjába került. A társadalmi nyomásnak engedve az iskolák egyre korábbi évekre teszik a nyelvtanulás kezdetét. A Nemzeti Alaptanterv 4. évfolyamtól teszi kötelezővé egy idegen nyelv tanulását, de lehetővé teszi a korábbi kezdést is. >>>

Számos kutatás és tanulmány kimutatta, hogy a XXI. századra a gyerekek mozgásmennyisége rendkívül megváltozott. Felmérések alapján elmondható, hogy a magyar fiatalok 29%-a napi rendszerességgel, míg 34%-a heti gyakorisággal folytat testedzést, sportolást kedvtelésből. A ritkábban vagy soha nem sportolók aránya 20%-ra tehető. Fizikai aktivitás tekintetében lényeges nemi és életkori különbségek figyelhetők meg: a fiúk és a fiatalabbak aktívabbak, mint a lányok és az idősebb korcsoportok. A fiúk 34%-, a lányok 27%-a sportol naponta. (Mándoki, 1988) A fiúk motivációja a versenyzés, az erejük fitogtatása és a győzelemre való törekvés. A lányokra jellemző, hogy azért sportolnak elsősorban, mert csinosak, egészségesek szeretnének lenni. >>>

Korunk gyermeke egy rohanó, állandóan stresszes világban él: a különböző zaj- és vegyi ártalmak, a környezetszennyezés következményei, a nehéz életkörülmények, a családi életben levő feldolgozatlan konfliktusok okozta félelmek, vagy egyéb problémák miatt az iskolában is sokkal nyugtalanabb, hajlamosabb a szorongásra, tanulási, beilleszkedési, magatartás- és egyéb zavaroktól szenved. >>>

Dr. Ábrahám Mariann tovább folytatja a gondolatát, hogy a “A zenetanárnak úgy kell tanítania, hogy szellemi-érzelmi-fizikai tényezők komplex összefüggését megéreztesse, megértesse és az szerves egésszé váljék a tanuló számára és -majd saját élménnyel teli, kreatív szabadsággal tudjon megnyilvánulni a pódiumon.” Az előadásom tárgya Varró Margit gyakorlata a technikaképzésről. >>>

A kreatív-produktív szövegmegközelítés elméleti és gyakorlati tudnivalóit Benkes Zsuzsa és Petőfi S. János dolgozták ki 1992-ben megjelent Elkallódni megkerülni című könyvükben, amelynek alcíme: Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Két évvel később, 1994-ben a Szövegtan és prózaelemzés című kötetükben vizsgálatukat kiterjesztették a rövidpróza kreatív megközelítésére is. A szerzők a szövegmegközelítésnek két formáját különítik el: az analitikus-kreatív és a kreatív-produktív megközelítési módot… >>>

Napjainkban munkájukból adódó számos gond, lekötöttség mellett nehéz feladatot jelent az általános iskolai nyelvtanároknak is a legmegfelelőbbeket kiválasztani az angol nyelvkönyvek sokaságából. Ezt a választást szeretném az alábbiakban szerény észrevételeimmel elősegíteni.
Az óvodai sok dallal, mondókával, játékkal kísért és ezzel a gyerekeknek örömet, sikerélményt nyújtó nyelvtanításból komoly problémát jelent az iskolába való átmenet, az iskolai nyelvtanulásba való belépés. Sok nyelvkönyvet böngésztem át, amíg eljutottam Odzené Szemenyei Márta 1992-ben megjelent Első Angolkönyvem c. munkájához… >>>

A tanári értékelés verbális megnyilvánulási formáinak vizsgálata a tantermi kommunikáció során nem újszerű téma, már több neves kutató foglalkozott vele. Ez nem meglepő, hisz az értékelés egész életünket végigkíséri. Mindazok, akikkel kapcsolatban vagyunk, értékelik viselkedésünket, magatartásunkat, érzelmeinket, megnyilvánulásainkat már a kezdetektől fogva. Az értékelés azonban nem egyoldalú tevékenység, ugyanis nemcsak értékelve vagyunk, hanem mi is értékelünk […] >>>

Mi lesz a napközi otthon sorsa a jövőben? Mit nyerünk, és mit veszítünk az egész napos iskolával? Milyen hagyományos értékrenden alapult a gyermekeink délutáni tevékenysége? Van-e és ha igen, milyen központi fejlesztési koncepció arra vonatkozóan, hogy mi legyen a szerepe a délutánnak a tanulók életében? Az aktuális kérdések listája igen hosszú. Azt tudjuk, hogy a […] >>>