A tábori foglalkozásokon nem az ismeretátadás volt a foglalkozások középpontjában, hanem a közösen megélt élményekre helyeződött a hangsúly. Nem az volt az elsődleges cél, hogy egy meghatározott mennyiségű ismeretanyagot adjak át a gyerekeknek, hanem az, hogy a közös játék során és a saját élmény megélése által megképződjenek a gyerekekben a témával kapcsolatos kérdések, kialakuljon az érdeklődésük. Inkább mondhatjuk azt, hogy az ismeretanyag volt a segédeszköz, a hordozóanyag ahhoz, hogy a játékok megvalósuljanak. Az élménypedagógia módszereit tehát nem állítottam az ismeretátadás hátterébe. >>>

Az élménypedagógia szemléletéből kiinduló pedagógiai gyakorlat olyan tanítási módszereket, tanulásszervezési módokat részesít előnyben és helyez a tanítás-tanulási folyamat fókuszába, amelyekben a közösen megélt és értelmezett tapasztalat nyújt fejlődési lehetőséget a gyermekek számára. Az élménypedagógiai foglalkozáson a gyerekek aktivitása van középpontban. Tevékenységek, közös játékok, mozgással összekötött gyakorlatok során kerülnek kapcsolatba azokkal az ismeretekkel, amelyek a tananyag részét képezik. A tudás nem átadódik, hanem megképződik bennük saját élményeik, tapasztalataik által. >>>

Ez a speciális tudásforma a maradandó tudás „sustainable knowledge”, amelyet felismerhetünk az eszköztudás szóhasználatban. Az a lényege, hogy tágítja a tudásterületet, új horizontot mutat fel, általánosabban értékeli, írja le a valóságot. Szembetűnően hasonlítanak rá azok a speciális tudásformák, amelyeket az „extrák” adnak, és amelyek az esztétikai tudásformának és az eszköztudásnak is a jellemzői (Antal-Lundström 1996). Szerintünk a probléma az, hogy ez az életben oly fontos tudásforma csak azokhoz a gyerekekhez jut el… >>>

Mivel elég sok gyerek történelemtudása, és a tudományág iránti szeretete szárad a lelkemen, tudatosan kell választanom. Elhatároztam, hogy egyéni szempontok alapján összehasonlítom a két kiadványt. Felhasználom hozzá mindazt, amit az egyetem Tantervelmélet és pedagógiai értékelés alapjai – kurzusán hallottam. Sajnos egész könyvek összevetése meghaladja az erőmet, de elhatároztam, hogy tetszés szerint kiválasztok egy témát és ezt a témát elemzem mindkét könyvben. Választott témám: Az ókori Egyiptom kialakulása /természeti hatások, földművelés, és ennek hatása az egyiptomi állam és társadalom létrejöttére. >>>

Az életet biztosító bioszféra folyamatosan pusztul az emberi tevékenység következtében. Jelentősen csökken a természetközeli területek aránya bolygónk felszínén. A modernkori társadalmak környezetre gyakorolt hatásai, melyek többek között a természeti erőforrások kimerülése, a biodiverzitás csökkenése, a globális felmelegedés, a folyamatosan növekvő hulladékhegyek, a vegyi anyagok fokozott használata formájában jelentkeznek komoly fenyegetést jelentenek bolygónk és az emberiség számára egyaránt. >>>

A kémia éve 2011. a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában   A kísérletek leírásai: 1. Éghetetlen zsebkendő Elegyítsünk pohárban 10 cm3 96%-os alkoholt és 10 cm3 vizet. Mártsunk bele zsebkendőt vagy papírzsebkendőt egészen addig, amíg alaposan át nem itatja a folyadék, majd a felesleget csavarjuk ki. Fogjuk meg csipesszel a zsebkendő egyik sarkát és tartsuk láng fölé, amíg […] >>>

A budapesti Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumban öt esztendeje folyik önálló heti óraszámmal, a magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolt modulként a Dráma és tánc tanítása. Az eredetileg egészségügyi szakközépiskolaként működő intézményben nagy hagyománya volt a diákszínjátszásnak, az elmúlt évtizedekben több-kevesebb rendszerességgel működött színjátszó szakkör. A 2000-es évek közepére teremtődött meg a tantárgyi, módszertani és személyi feltétele annak, hogy órakeretben, tantárgyi modulként is elindulhasson a drámapedagógiai nevelés. Erre öt évvel ezelőtt, a 2004/2005-ös tanévben került sor. >>>

Az ember természetes környezetének nélkülözhetetlen anyaga a felhőkből lehulló, a folyókban hömpölygő, a tengerekben tavakban hullámzó, életet adó és fenntartó, iparunkat, jólétünket szolgáló víz, amely számos műalkotásban is szerephez jutott. A Föld felszínének több mint kétharmad részét víz borítja. Ha ezt a vízmennyiséget a Föld felszínén egyenletesen elosztva képzelnénk el, akkor minden négyzetcentiméterre mintegy 273 liter víz jutna… >>>

Kutatásomban az olvasás, a szövegértés és az empátia összefüggéseit vizsgáltam tehetséges és átlagos képességű tanulóknál. Jelen tanulmányban az általam összeállított olvasási kérdőív eredményeit mutatom be. Összesen 672 felső tagozatos diák vett részt a kutatásban, több településről. A diákok 51,8%-a tartozott a tehetséges, 48,2%-uk pedig a kontrollcsoportba… >>>

A magyar nyelvű egyéni líra megteremtője, Balassi Bálint a klasszikus értékeket felvonultató, 1589 nyarán született az „Egy katonaének (In laudem confiniorum) Az Csak búbánat nótájára” című versének a sokoldalú bemutatására teszek kísérletet az olvasmánymegértés, továbbá a nyelvi kompetenciák fejlesztése szempontjából. Íme a műalkotás… >>>