Siposné Kedves Éva: Élővilágunk bölcsője és fenntartója a víz

ÉRDEKESSÉGEK ÉS FELADATOK A 6-7. ÉVFOLYAMON TANULÓK SZÁMÁRA.

Az ember természetes környezetének nélkülözhetetlen anyaga a felhőkből lehulló, a folyókban hömpölygő, a tengerekben tavakban hullámzó, életet adó és fenntartó, iparunkat, jólétünket szolgáló víz, amely számos műalkotásban is szerephez jutott. A Föld felszínének több mint kétharmad részét víz borítja. Ha ezt a vízmennyiséget a Föld felszínén egyenletesen elosztva képzelnénk el, akkor minden négyzetcentiméterre mintegy 273 liter víz jutna. Ez azt jelenti, hogy 2730 méter vastag vízréteg borítaná be bolygónkat. Az ókori görög bölcsek a vizet őselemnek tartották. Thalesz a vízben jelölte meg mindennek a lényegét és éltetőjét. Arisztotelész szerint minden anyag végső soron négy őselemből: vízből, földből, levegőből és tűzből épül fel. Az ókortól napjainkig természettudósok ezrei vizsgálták a vizek tulajdonságait szerepeit és jelentőségét Földünk élővilágának életében.

Emlékezz és alkalmazd tudásodat!
1.      Kösd össze a felsorolt anyagokat halmazállapotukkal.

eső	.		.	hó
zúzmara	.	szilárd	.	dér
jégvirág	.		.	harmat
köd	.	folyékony	.	jéghegy
felhő	.		.	lavina (anyaga)
zajló folyó	.	gőz, gáz	.	jégeső
havas eső	.		.	ónos eső

Jó ha tudod! A talajvíz a felszín alatti első víztartó rétegben található, amelyet vízzáró réteg választ el az alatta levő vízrétegtől. A rétegvíz a talajvíz alatt levő víztartó rétegek vize. A víztartó rétegek a laza, morzsalékos talajok, a vízzáró rétegek gyakran tömött agyagrétegből állnak.

2.      Kösd össze a felsorolt vizeket előfordulási helyükkel és húzd alá a sós vizeket!

óceánok	.		.	édesvízi tavak
patakok	.		.	folyók
beltengerek	.	felszíni vizek	.	sós tavak
talajnedvesség	.		.	légköri nedvesség
talajvíz	.		.	felhők
hévíz	.	felszín alatti vizek	.	ásványvizek
gleccserek	.		.	rétegvíz
sarkvidéki jég	.		.	gyógyvizek

3.      Mikor és hogyan keletkeznek a veszélyes vizek?

 a₎   Felhőszakadások esetén, ha ………………………………………………

b₎   Árvizek ……………………………………………………………………

c₎   Vízelzáró gátaknál, ha …………………………………………………….

d₎   Vízerőműveknél, ha ……………………………………………………….

e₎   Cunami ……………………………………………………………………

f₎    Lavina: ……………………………………………………………………

4.      Miért úsznak a tárgyak?

a) Mit fedezett fel Arkhimédés fürdés közben? ………………………………………

b) Mi tartja a hajókat a víz felszínén? ………………………………………………….

c) Mit jelöl a hajó merülési vonala? …………………………………………………..

d) Az édesvízben álló hajót addig rakják meg áruval amíg a merülési vonalat eléri. Amikor kifut a tengerre hol lesz a vonal a vízszinthez viszonyítva? Miért?

……………………………………………………………………………………….

e) Hogyan változtatják függőleges irányban helyzetüket a tengeralattjárók?

Alámerüléskor: ………………………………………………………………………..

Felszínre emelkedéskor: ………………………………………………………………

5.      Mit nevezünk lefolyástalan területnek? ………………………………………………..

6.      Az úszni nem tudó ember miért mehet a mélyvízbe a Holt-tengerben?

………………………………………………………………………………………….

7.      Jelöld F-el a fizikai és K-val a kémiai változásokat.

cukor oldódása vízben			a vizes ruha száradása
a vizen egyenáram halad át			karamell készítése
a gyertya ég			a vas rozsdásodása
a vízkő kiválása			a csillagszóró égése
a víz megfagyása			az anyagok hőtágulása
a tűzifa felaprítása			a vasdarab mágnesezése
a fa korhadása			a hőmérő higanyszálának tágulása
a vízgőz lecsapódása			a cseppkő képződése

 

8.   Írd le az ivóvíz tulajdonságait!

a₎   Színe, szaga, íze: ………………………………………………………….

b₎   Átlátszósága: ………………………………………………………………

c₎   Lebegő anyag: …………………………………………………………….

d₎   Melyik anyagcsoportba tartozik? …………………………………………

e₎   Elektromos áram hatására milyen anyagokra bontható? …………………………………………………………………………………

f₎    Miért káros a vízfolyásokba bekerülő műtrágya? …………………………………………………………………………………

Kísérletezz!

9.      Mikroszkóp alatt figyelj meg egy csepp természetes vizet!

Rajzold le amit láttál!

10. Dörzsölj meg egy műanyag vonalzót textil anyaggal, és közelíts vele a vékony sugárban folyó csapvízhez.

Rajzold le a tapasztalatodat!

Megfigyelés: ………………………………………..

Magyarázat: …………………………………………

11.  Tegyél a vízzel telt pohár felszínére (a felszínnel párhuzamosan) óvatosan egy tűt, iratkapcsot és alumínium fóliából készített csónakot!

Rajzold le a tapasztalataidat!

Megfigyelés: …………………………………………

Magyarázat: ………………………………………….

12.  Önts óvatosan kevés szappan oldatot az előző kísérletben használt pohárba!

Rajzold le a változást!

Megfigyelés: …………………………………………………………

Magyarázat: …………………………………………………………

13.  Színültig telt pohár víz felületére tegyél egy papírlapot és szorítsd a pohár szájához, hogy mindenütt jól zárjon. Ezután a tenyeredet a papírlapon tartva óvatosan fordítsd a szájával lefelé a poharat, majd engedd el! (A kísérletet vízcsap felett végezd!) Rajzold le tapasztalataidat!

Megfigyelés: …………………………………………………….…..

Magyarázat: ………………………………………………….…..…

14.  Tegyél három félig vízzel megtöltött műanyag pohárba külön-külön kb. fél kávéskanál mennyiséget az alábbi anyagokból: a₎ konyhasót, b₎ étolajat, c₎ homokot. Keverd meg jól a három pohár tartalmát, várj három percig, figyeld meg a változásokat! Rajzold le a 3 perc eltelte után megfigyelt állapotot!

Megfigyelés: a₎ ………………..b₎ …………………..c₎ ……………………….

Magyarázat: ……………………………………………………………………..

a₎                                 b₎                                           c₎

1. 15.  Úszik-e a tojás? Helyezz egy tojást átlátszó műanyag pohárba és önt rá annyi vizet, hogy a tojást jól ellepje! (Ha friss a tojás a pohár alján marad.) Ezután fokozatosan oldj fel egyre több konyhasót a vízben és figyeld meg a változásokat!
   Rajzold le tapasztalataidat!

Néhány példa a víz szerepéről a sportban, a művészetekben és a szólásokban.

 16.  Fejtsd meg a rejtvényt!

Az alábbi betűhalmazban 14 vízi sportra vonatkozó szót találhatsz. Olvasható balról-jobbra, jobbról-balra, fentről-le, lentről-fel, és átlós irányban is. (Egy betű többször is szerepelhet, a nyíl a betűsor elfordulását jelzi.)

F

J

O

P

R

A

B

C

D

V

E

B

K

A

U

K

E

N

U

Z

Á

S

Z

E

I

D

U

S

Z

A

B

T

E

K

S

G

N

I

T

F

A

V

U

S

A

K

S

V

V

I

Z

I

L

A

B

D

Á

Z

Á

S

L

K

I

Z

E

K

Á

T

E

L

B

R

K

D

K

M

I

I

V

I

Z

I

S

I

D

A

U

M

O

I

N

S

O

R

F

F

É

L

E

R

F

S

U

K

D

I

K

M

N

R

O

R

S

L

K

L

Z

K

R

L

M

O

T

O

R

C

S

O

N

A

K

Á

Z

Á

S

V

H

S

Z

I

M

U

M

I

J

A

S

Z

V

D

H

U

L

L

Á

M

L

O

V

A

G

L

Á

U

A

S

K

D

Á

V

S

Á

Z

O

K

J

B

S

B

S

1. ……………………………….	8. ………………………………….
2. ……………………………….	9. ………………………………….
3. ……………………………….	10. …….……………………………
4. ……………………………….	11. ………………………………….
5. ……………………………….	12. ………………………………….
6. ……………………………….	13. ………………………………….
7. ……………………………….	14. ………………………………….

17.  Írd le két olyan zeneszerző nevét és a mű címét, amelyben a víz szerepel!

1. ……………………………………………………………………….
2. ……………………………………………………………………….

18.  Írd le két olyan festőművész nevét és a mű címét, amelyben a víz szerepet kap!

1. ………………………………………………………………………..
2. ………………………………………………………………………..

19.  Írd le két olyan költő nevét és költeménye címét amelyben a víz ereje szerepel!

1. …………………………………………………………………………
2. …………………………………………………………………………

20.  Írd le mit jelentenek az alábbi szólások!

1. Sok víz lefolyik még addig a Dunán.

……………………………………………………………………………..

2. Tiszta vizet önt a pohárba.

……………………………………………………………………………..

3. Kinn van a vízből.

……………………………………………………………………………..

4. Vizet prédikál és bort iszik.

……………………………………………………………………………..

5. Nem sok vizet zavar.

……………………………………………………………………………..

6. Tengerbe hord vizet.

………………………………………………………………………………

Ne felejtsd el!

Az ember éhezni 15-20 napig képes, de a szomjúságot 3-4 napnál hosszabb ideig nem képes elviselni. Fontos, hogy naponta 2-2,5 liter folyadékot fogyasszunk el. Egy ember 60 éves koráig 70-80 tonna vizet iszik meg. Ennyi vízzel 7-8 vasúti kocsit lehet megtölteni. Földünk teljes vízkészletének 3 %-a édesvíz 97 %-a sós víz. A tengeri algák termelik a légkör oxigén mennyiségének felét. A víz nagy kincs védelme mindannyiunk közös feladata!

Siposné Kedves Éva
SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Megjelent a Módszertani Közlemények 2009. 49.  évfolyam 5. számában.