Imre Rubenné: A versek formai felépítésével kapcsolatos gyakorlatok alkalmazása alsó tagozatban

A kreatív-produktív szövegmegközelítés elméleti és gyakorlati tudnivalóit Benkes Zsuzsa és Petőfi S. János dolgozták ki 1992-ben megjelent Elkallódni megkerülni című könyvükben, amelynek alcíme: Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Két évvel később, 1994-ben a Szövegtan és prózaelemzés című kötetükben vizsgálatukat kiterjesztették a rövidpróza kreatív megközelítésére is. A szerzők a szövegmegközelítésnek két formáját különítik el: az analitikus-kreatív és a kreatív-produktív megközelítési módot.

Mindkét elnevezésben szerepel a kreatív szó, hiszen a szöveg értelmezésében elengedhetetlen az olvasó tevékeny közreműködése. A két megközelítés között „az az alapvető különbség, hogy míg az analitikus-kreatív megközelítés esetén a műveletek közvetlenül az elemzendő szövegre irányulnak, a kreatív-produktív megközelítés esetén az elemzőknek az eredeti szöveg különféle módokon átrendezett vagy hiányossá tett változatán kell az analitikus-kreatív elemzést előkészítő gyakorlatokat végezniük” (Benkes–Petőfi 1993b: 3).

A kreatív-produktív megközelítésnek három fő típusa ismeretes.

• Az első a szövegek teljesen szabad létrehozása: a tanulók a szöveg témáját és formáját szabadon megválasztva alkotnak.
• A második csoportba az adott szöveggel analóg szöveg létrehozása tartozik: a tanulók a szöveg elemzése után megpróbálnak egy ahhoz tartalmilag, formailag vagy tartalmilag és formailag hasonló szöveget produkálni.
• A harmadik típust egy nem ismert szöveg úgynevezett anticipatorikus megközelítése képezi. A latin eredetű anticipáció szó sejtetést jelent. A szerzők a kreatív-produktív szövegmegközelítés lehetőségei közül ennek az utóbbi megközelítési formának a különböző módszereit alkalmazzák. Például elhagyják egy adott szöveg mondattagoló és mondatzáró írásjeleit, és azokat pótoltatják a tanulókkal; megváltoztatják az eredeti szöveg megjelenési formáját; átrendezik a szöveg szerkezetét, és az eredeti sorrendet kell helyreállítaniuk a tanulóknak; a szövegből szavakat hagynak ki, és a tanulóknak kell kiegészíteniük. A feladatok tetszőleges módon kombinálhatók.

A szöveg főbb szövegösszetevői a következők: a vehikulum (a szöveg fizikai megjelenési formája), a formáció (a szöveg formai felépítése), a sensus (a szöveg vehikulumához rendelhető szemantikai felépítés), a relátum (a szöveg adott módon interpretált vehikulumához rendelhető világfragmentum). A kreatív-produktív gyakorlatok az említett négy fő összetevő alapján csoportosíthatók.
Előző két írásomban a vehikulummal kapcsolatos gyakorlatok létrehozására végeztem kísérletet alsó tagozatos tanulókkal, s ennek eredményeit összegeztem (Imre 2011: 51–58, 2012: 24–34). A szöveg formai felépítését a latin nyelvű formatio (olvasd: formáció) szó jelöli. A formáció szó jelentése az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint ’alakulat, képződmény’ (Bakos 1978: 272). A formáció tehát a szöveg vehikulumához rendelhető formai felépítés. A formai felépítéssel kapcsolatban kétfajta formáció különíthető el:

a) kontextuális formáció (a kontextus latin szó jelentése: szövegösszefüggés): a vehikulumban adott formai felépítés.
Szimbóluma:

b) rendszerszerű formáció: a szövegösszefüggés mögött felismerhető feltételezhető formai felépítés
Szimbóluma:

A két formációra utaló szimbólum egybekapcsolva:

Mindkét formáció lehet lexikai és poétikai.
A kontextuális lexikai formációval kapcsolatban a következőket vizsgálhatjuk:

• A szövegmondatok számának megállapítása.
• A mondattagoló és mondatzáró írásjelek megfigyelése.
• A mondatkezdő betűk megfigyelése.
• A szövegmondatok elhelyezkedése.

A kontextuális poétikai formáció esetében a következőket elemezzük:

• A vehikulumok nyelvzenei felépítésének, azaz a hangok milyenségének elemzése.
• A rímek vizsgálata.
• A ritmus vizsgálata.
• A versszakok felépítése, elrendezése.

A rendszerszerű lexikai formáció elemzési kérdései:

• A szövegmondat összetevői sorrendjének megváltoztatásával elfogadható-e a szöveg?
• A lehetséges elrendezések számbavétele.

A rendszerszerű poétikai formáció vizsgálata:

• A lehetséges versszaktagolások számbavétele.

A szöveg vehikulumához rendelhető formai felépítéssel kapcsolatos gyakorlatok végeztetésekor a tanulók feladata arra irányul, hogy egy adott vers átrendezett verssoraiból nyelvileg és poétikailag elfogadható verset hozzanak létre. A megoldás során figyelniük kell a verssorokban szereplő szavak helyes sorrendjére, az írásjelek használatára, a verssorok rímelésére és a vers ritmusára. A tanulók által létrehozott megoldások megbeszélésekor és a megoldásoknak az eredetivel való szembesítésekor az elemzés arra irányul, hogy a lehetséges formák közül melyik kifejezőbb, és melyik illik jobban az adott szövegkörnyezetbe.
A versek formai felépítésével kapcsolatos gyakorlatok létrehozására a nyíregyházi Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 28 negyedik osztályos tanulóival végeztem kísérletet, a feladatok megoldatásában Petróczi Lászlóné tanítónő volt a segítségemre. A gyakorlat szemléltetésére Nagy László: Árokparton járok mindig című versét választottam.
A vers eredeti vehikuluma a következő:

Nagy László:
Árokparton járok mindig

Árokparton járok mindig,
billegőhöz csak ez illik.
Fáról sárga pénzek húllnak [sic!],
susognak szegény fiúnak.

Bolond bánat nem lök félre,
sárkánynak sem esek térdre,
jóságomban hatalom van,
háború a két karomban.

Tejjel táplál a jó remény,
mesebeli rózsa-tehén,
szőlőszemet csipegetek,
ujjaim közt csillag remeg.

 

A feladatlapon a következő utasítás állt:
Olvasd el figyelmesen a következő szöveget!

1. járok mindig árokparton,
ez billegőhöz csak illik.
Húllnak [sic!] sárga pénzek fáról,
szegény fiúnak susognak.

2. félre nem lök bolond bánat,
térdre sem esek sárkánynak,
hatalom van jóságomban,
a két karomban háború.

3. a jó remény táplál tejjel,
rózsa-tehén mesebeli,
csipegetek szőlőszemet,
remeg csillag ujjaim közt.

a) A szöveg, amit kézhez kaptál, egy vers elrontott szövege: a sorok sorrendje megegyezik ugyan az eredeti sorrenddel, az egyes sorokban a szavak sorrendje azonban nem. Próbáld megváltoztatni a sorokban a szavak sorrendjét úgy, hogy eredményül egy vers szövegét kapd!
b) Adj címet a versednek!
Az a) feladatot mind a 28 tanuló megoldotta. A kísérlet eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. E táblázat első oszlopa a tanulók sorszámát, a többi 12 oszlop a vers 12 sorára vonatkozó információkat tartalmazza. A táblázat alatt feltüntetett sorok, illetőleg sorvariánsok szám- és betűjelzései utalnak a tanulók megoldásaira.

1. táblázat A kapott eredmények összegzése

1. Árokparton járok mindig,
1a Mindig árokparton járok,
1b Mindig járok árokparton,
1c Árokparton mindig járok,

2. billegőhöz csak ez illik.
2a csak billegőhöz ez illik.
2b ez csak billegőhöz illik.
2c billegőhöz ez csak illik.
2d ez billegőhöz csak illik.
2e billegőhöz csak illik ez.
2f csak ez billegőhöz illik.
2g ez csak illik billegőhöz.
2h csak billegőhöz illik ez.

3. Fáról sárga pénzek húllnak, [sic!]
3a Sárga pénzek húllnak fáról,
3b Sárga pénzek fáról húllnak,
3c Fáról húllnak sárga pénzek,
3d Húllnak pénzek sárga fáról,

4. susognak szegény fiúnak.
4a szegény fiúnak susognak.

5. Bolond bánat nem lök félre,
5a Bolond bánat félre nem lök,
5b nem lök félre bolond bánat,

6. sárkánynak sem esek térdre,
6a sárkánynak térdre sem esek,
6b nem esek térdre sárkánynak,
6c térdre sem esek sárkánynak,

7. jóságomban hatalom van,
7a hatalom van jóságomban,
7b van hatalom jóságomban,
7c jóságomban van hatalom,

8. háború a két karomban.
8a a két karomban háború.
8b két karomban a háború.
8c a háború két karomban.

9. Tejjel táplál a jó remény,
9a A jó remény tejjel táplál,
9b A jó remény táplál tejjel,
9c A remény táplál jó tejjel,
9d A remény jó tejjel táplál,
9e Táplál tejjel a jó remény,

10. mesebeli rózsa-tehén
10a tehén-rózsa mesebeli
10b mesebeli tehén-rózsa

11. szőlőszemet csipegetek,

12. ujjaim közt csillag remeg.
12a csillag remeg ujjaim közt.
12b csillag ujjaim közt remeg.
12c remeg csillag ujjaim közt.

A megoldásokról a következőket állapíthatjuk meg:

• Az eredeti sorrendet egyetlen tanuló sem tudta helyreállítani. Egy tanuló, a 27. sorszámú, mindössze a vers 4. sorában tért el az eredetitől, de a páros rím létrehozására így is figyelt: a „susognak szegény fiúnak”, helyett „szegény fiúnak susognak” szórend szerepel.
• 2 tanuló megoldásában két eltérés figyelhető meg az eredetitől. A 6. sorszámú tanuló a vers 2. sorában és a 7. sorában nem találta el a megfelelő szórendet, de a páros rím itt is érvényesül. A 21. sorszámú tanuló a vers 3. és 4. sorában hajtott végre változtatást, az így keletkező két sor azonban szépen rímel egymással:

„Sárga pénzek fáról húllnak [sic!],
szegény fiúnak susognak.”

• 5 tanuló munkája három esetben tér el az eredeti változattól. A 7. és 8. sorszámú tanuló a vers 2., 3. és 5. sorában ugyanazokat a megoldásokat választotta. A 2. sor „ez csak billegőhöz illik” változata rímel a vers első sorával. A 3. sor általuk választott szórendi változata azonban már egyáltalán nem cseng össze a vers 4. sorral:

„Sárga pénzek húllnak [sic!] fáról,
susognak szegény fiúnak.”

Ugyancsak a rímelés hiánya figyelhető meg a vers 5. és 6. sorának összeállításakor is:

„nem lök félre bolond bánat,
sárkánynak sem esek térdre.”

A 2. sorszámú tanuló a vers 2. sorában egy új szórendi változatot nyújtott: „csak billegőhöz ez illik”, itt még ügyelt a páros rím megtartására, de a vers 3. és 5 sorában már ugyanazokat a hibákat követte el, mint a fentiekben említett 7. és 8. sorszámú tanuló.
A 3. sorszámú tanuló az 1., a 2. és az 5. sor szórendjének összeállításakor teljesen figyelmen kívül hagyta a páros rímelést.
Az 5. sorszámú tanuló megoldásaiban is három eltérés (2., 3. és 7. sor) figyelhető meg, de csak a 3. sor megformálásakor hagyta el a rímeket.

• Versként alig elfogadható vehikulumot két tanuló (a 10. és 28. sorszámú) hozott létre.

10. sorszámú tanuló megoldása:					A 28. sorszámú tanuló megoldása:
Mindig járok árokparton, billegőhöz csak illik ez. Fáról sárga pénzek hullnak,  szegény fiúnak susognak.Nem lök félre bolond bánat, sárkánynak térdre sem esek, jóságomban hatalom van, két karomban a háború.Jó remény a tejjel táplál, tehén-rózsa mesebeli, szőlőszemet csipegetek, csillag remeg ujjaim közt.					Mindig árokparton járok, csak billegőhöz illik ez. sárga pénzek hullnak fáról, szegény fiúnak susognak.Bolond bánat félre nem lök, térdre sem esek sárkánynak. jóságomban hatalom van, a karomban két háború.A jó remény tejjel táplál, mesebeli rózsa-tehén szőlőszemet csipegetek, remeg csillag ujjaim közt.

• Ha megfigyeljük a verssorok különböző változatait, akkor azt látjuk, hogy mindössze egy, a 11. rövid verssor összeállítása nem okozott gondot a tanulóknak: „szőlőszemet csipegetek”. Ezt követi a 4. sor, ahol két változatot alkalmaztak a tanulók: „susognak szegény fiúnak” és a „szegény fiúnak susognak”.
• Három variáció jelent meg az 5. és a 10. sor megformálásakor. A többi sorok (1., 3., 6., 7., 8., 9., 12.) megszerkesztésekor 4–6 szórendi változat született. A legtöbb, azaz 9 változatot a 2. sor megalkotásakor produkáltak a tanulók.

A b) feladatot – a címadást – könnyen megoldották a tanulók. A 28 tanulóból mindössze egy tanuló nem adott címet a szövegnek. A gyerekek által alkotott címeket tartalmi és formai szempontból csoportosítottam. Tartalmi szempontból a címek egyik része a vers első sorában szereplő helyszínre utal: Árokparton (3), Az árokparton (2), Árok partján (1), Az árokpart (2). A zárójelben szereplő számok a címek előfordulását jelzik. Négy cím a vers lírai alanyát nevezi meg: A szegény fiú (1), A szegény fiú és érzései (1), A szegény legény( 1), A billegő (1). Néhány cím a versben szereplő mesebeli szóra asszociál: A mese (2), A mesebeli világ (1) Mesebeli utazás (1). Három tanuló a vers képeit az álommal, kettő pedig a képzelettel kapcsolja össze: Az álom (2), Álomvilág (1), A képzelet világa (1), A képzeletbeli föld (1). Két tanuló figyelmét a természeti képek kötik le: A természet (2). Egy cím a vers harmadik versszakának első sorában szereplő remény szóhoz kapcsolódik: A remény (1). Egy tanuló egy életérzést fogalmaz meg: Boldog vagyok. Egy tanuló pedig a saját életére asszociál: Az én életem (1). Egy tanuló a címadásában az eseményre utal: Járok mindig árokparton (1).
Formai szempontból a címek nagy része egyetlen szóból áll: A billegő (1), A mese (2), Az álom (2), Álomvilág (1), Az árokpart (2), Árokparton (3), Az árokparton (2), A természet (2), A remény (1). A címek másik része jelzős szószerkezet: A szegény fiú (1), A szegény fiú és érzései (1), A szegény legény (1), A mesebeli világ (1), Mesebeli utazás (1), A képzelet világa(1), A képzeletbeli föld (1), Az én életem (1), Árok partján (1). A címek között szerepel két mondatformájú cím is, mindkettő kijelentő mondat: Járok mindig árokparton (1), Boldog vagyok (1).
A feladatok elvégzését követően a tanulóknak három kérdésre kellett válaszolniuk. Az A) kérdésben egy ötfokozatú skálán azt kellett bejelölniük, mennyire tartják könnyűnek, illetve nehéznek a feladatot.
Kérjük, jelöld a megfelelő szám bekarikázásával, milyennek tartottad a feladatot!

A)		1					2							3							4								5
		könnyű																											nehéz

A tanulói vélemények megoszlását a feladat nehézségének megítélésével kapcsolatban az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra. A tanulói vélemények megoszlása a feladat nehézségéről

A tanulók 42%-a (12 fő) a 4-es számot, a tanulók 17%-a (5 fő) az 5-ös számot karikázta be, ők elég nehéznek ítélték meg a gyakorlatot. A tanulók 17%-a (5 fő) a 2-es számot, 7%-a (2 fő) az 1-es számot bejelölve elég könnyűnek tartotta a feladatot. A tanulók 14%-a (4 fő) közepesen nehéznek találta a feladatot.
A B) kérdésben szintén egy ötfokozatú skálán azt kellett bejelölniük, mennyire tartják érdekesnek a feladatot.

B)		1						2							3						4							5
		unalmas																										érdekes

A tanulói vélemények megoszlását a feladat érdekességével kapcsolatban a 2. ábra mutatja.

2. ábra. A tanulói vélemények megoszlása a feladat érdekességéről

A tanulók 57%-a (16 fő) nagyon érdekesnek, 17%-a (5 fő) érdekesnek találta a feladatot. A tanulók mindössze 25%-a (7 fő) jelölte be a 3-as számot, ők közepesen érdekesnek tartották a feladatot. Az 1-es és 2-es számot senki sem jelölte be.
Arra a kérdésre, hogy találkoztak-e ilyen típusú feladattal, a tanulók 67%-a (19 fő) igennel, 25%-a (7 fő) nemmel válaszolt, 7% (2 fő) pedig nem válaszolt a kérdésre.
Ez a feladat elvégeztethető oly módon is, hogy a pedagógus a vers szövegéből eltávolítja a mondatkezdő nagybetűket, a mondattagoló és -záró írásjeleket, s a tanulóknak ezeket is pótolniuk kell. A gyakorlat egy másik változata, amikor a tanulók csak a vers első verssorát kapják meg eredeti változatban, a többi verssor esetében a tanulóknak több változat közül kell eldönteniük, melyik illik leginkább az adott szövegkörnyezetbe.
A címadást is nehezíthetjük: kérhetjük, hogy olyan címet adjanak a versüknek, amelyben csak az adott szöveg szavai (kifejezései) fordulnak elő, vagy olyan címet adjanak a versüknek, amelyben az adott vers szavai (kifejezései) nem fordulnak elő.

Irodalom

Antalné Szabó Ágnes 1994: Szövegjátékok. Magyartanítás 3, 13–16; 4, 16–17; 5, 17–18.
Bakos Ferenc (szerk.) 1978: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 1993a: A vers és próza kreatív-produktív megközelítéséhez. Alapfeladat-típusok. Budapest: Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda.
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 1993b: Az (újra)alkotó képzelet nyomában. Magyartanítás 2, 2–6; 3, 2–6; 4, 3–6; 5, 3–6.
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 2006: A vízjel nem tűnik el olyan könnyen. Versek megformáltságának megközelítése kreatív gyakorlatokkal. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Imre Rubenné 2007: A nyelvi kreativitás fejlesztésének lehetőségei alsó tagozatban. In: Schmercz István (szerk.) 2007: Pedagógiai, pszichológiai és módszertani tanulmányok. Nyíregyháza: Élmény 94’ Bt. Könyvkiadó, 151–160.
Imre Rubenné 2010: A rövidpróza kreatív-produktív megközelítési lehetőségei alsó tagozatban. In: Jenei Teréz–Nagy Éva (szerk.) 2010: Benedek Elek öröksége. Nyíregyháza: Élmény ’94. Bt. Könyvkiadó, 157–172.
Imre Rubenné 2011: A kreatív-produktív versmegközelítés alkalmazása kisiskolások körében (Kísérletek hagyományos versvehikulumok létrehozására). Módszertani Közlemények 2, 51–58.
Imre Rubenné 2011: Anyanyelvi tehetséggondozás. Nyíregyháza: Bessenyei Könyvkiadó.
Imre Rubenné 2012: Kísérletek képvers-vehikulumok létrehozására alsó tagozatban. Módszertani Közlemények 1, 24–34.
Jenei Teréz 1996: A kreatív produktív versmegközelítés alkalmazása az alsó tagozatban. Módszertani Közlemények 1, 17–22.
Kovács Zoltán 1999: Vissza a vershez! Tanító 8, 15–16.
Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa 1992: Elkallódni megkerülni. Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Veszprém: Országos Továbbképző, Taneszközfejlesztő és Értékesítő Vállalat.
Petőfi S. János – Bácsi János – Benkes Zsuzsa – Vass László 1993: Szövegtan és verselemzés. Budapest: Pedagógus Szakma Megújítása Projekt Programiroda.
Petőfi S. János – Bácsi János – Békési Imre – Benkes Zsuzsa – Vass László 1994: Szövegtan és prózaelemzés. A rövidpróza kreatív-produktív megközelítéséhez. Budapest: Trezor Kiadó.

Imre Rubenné
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet
Nyíregyháza

Megjelent a Módszertani Közlemények 2013/1. számában