Kónyáné Farkas Hedvig: Készségfejlesztés cselekvéses tanulási folyamatokban

Az iskola írásbeliségre szerveződött intézmény, a nyelvre úgy tekint mint a kommunikáció kizárólagos eszközére. Az olvasást és az írást, a tanulás-tanítás és a számonkérés egyetlen eszközének tekinti. Az anyanyelvi oktatás több, mint pusztán az olvasás-írás technikáinak tanítása. Célja, hogy megismertesse a tanulókkal anyanyelvük kulturális örökségét.
Kisiskolás korban az anyanyelvi oktatás fő területe a beszédművelés. Fő motívuma a kommunikációs technikák (verbális és metakommunikáció) fejlesztése. Oktatásának eredményessége e technikák ismeretének színvonalától függ. Gyakorlatai a kifejezőképesség, a kreativitás és a felidézés képességének fejlesztése, amelyek a személyiségfejlesztés eszközei. A befelé figyelés és a test kifejező képességének gazdagítása az egészséges önismeretet fejleszti.
A tanító feladata ebben a tanulási folyamatban az, hogy minden tanulóját eljuttassa képességeinek csúcsára. Ezt a feladatot csak úgy teheti meg, ha felvállalja osztályában a különböző képességű gyerekek egyéni fejlesztését.
Ez a fejlesztés nem a tanulók egységes szintre hozását (nivellálását) jelenti, hanem az egyéni képességekhez igazodó tanulási technikák tanítását. A tanulási technikák elsajátítása lehetővé teszi, hogy minden kisdiák saját ritmusában tanuljon, s kialakítsa egyéni tanulási szokásait. A jó tanulási szokások csak akkor alakulnak ki, amikor a külső irányítást fokozatosan felváltja az önálló elhatározás, s a hatékony tanulási módszerek szokássá fejlődnek, majd automatikus cselekvéssé alakulnak. A tanító kreativitásra ösztönző tevékenységek szervezésével segítheti ezt a tanulási folyamatot. Az elemi kommunikációs alapkészségek fejlesztése és a kooperatív tanulási technikák tanítása már a kisiskolások iskolába lépésekor, az előkészítő időszakban kezdődik.

Előkészítő időszak
Hangok és betűk

A hangingerekre való figyelem összpontosítsa
A figyelemirányítás gyakorlatait nyugodt, ellazult állapotban végeztetjük.
A tanulók csukott szemmel figyelnek a  külső zajokra zörejekre, és a belső„hangokra” (szívverés, légzés megfigyelése).

Játék
A külső zajokat megneveztetjük, majd az elhangzás sorrendjében lerajzoltatjuk. A belső hangokat az érzékelés ritmusában hangoztatjuk. Pl.: be-ki-be-ki (légzés), tam-tam-tam-tam (szívverés). A megadott ritmust járással, tapssal, szökkenéssel is megerősíthetjük.

A beszédészlelés, a hallási megkülönböztető képesség fejlesztése
A  beszéd „tanulása” kisgyermekkorban a beszédészleléssel kezdődik, viszonylag jól körülírható lépésekben haladva. A beszédészlelés azt jelenti, hogy a gyermek az anyanyelve beszédhangjait, azok kapcsolódását, azok elhangzásának sorrendjében ismételni tudja (több mint a hallás, de nem egyenlő a beszédértéssel).
A kommunikációs technikák együttes, kellő szintű gyakorlása, valamint a jó beszédhallás a nyelvtan – helyesírás eredményes tanulásának feltétele. Ezért a beszédészlelési gyakorlatoknak napi gyakorisággal kell megjelenniük az első osztály előkészítő időszakában.
A gyakorlás mindig játékos formában, a beszélgetőkörökben történjen. Időtartama 3-5 perc  naponta, majd a második félévtől elegendő hetente egy alkalommal végeztetni.
A beszédészlelés alapgyakorlataiban vezető helyet foglal el a hallási megkülönböztető képesség fejlesztése, a hallással kapcsolatos lényegkiemelés. Az auditív feladatokat mindig megerősítjük és támogatjuk vizuális élményekkel is.

Szógyűjtés (auditív differenciálás)
A szógyűjtés anyagát az aktuális témakör és a szavak hanganyaga adja.
A feladatsor remek alkalom a feldolgozandó szöveg témájának hangulati előkészítésére, szóanyagának bevezetésére. A hanganalizáló, hangleválasztó feladatok a betűtanítás előkészítő gyakorlatai.

Feladatok:
Hangforrás képeket készítünk
Jól látható helyre tesszük.

 

1. a Hangkereső gyakorlatok
Keressük a „k” hangot a szó elején, önállóan!
Megjegyzés: mindig legyen olyan kártya is, amelyik az adott feladatnak nem felel meg.
Önálló munka munkakártyáról (egy kártya, amelyen egy-egy feladat szerepel).

 

Játék: a gyerekek tegyenek egy korongot arra a képre, amelynek neve „k” hanggal kezdődik.
Az ellenőrzés ellenőrzőkártyáról (amelyen a megoldás látható) önállóan történik.

 1. b    Kellő gyakorlás után a szó végén, majd a szó belsejében kerestessük a kijelölt hangokat.
1. c Ha már jól begyakoroltattuk a feladatokat, akkor páros gyakorlatban folytassuk a hangkeresést. Feladat: a gyerekpárosok rajzoljanak egymásnak hangforrásokat és „hanggyűjtő” képeket, majd közös hangoztatással döntsenek a hangok helyéről. Az ellenőrzést közös hangoztatással, ellenőrzőkártyával (amit szintén ők készítettek) tegyék meg. Majd cseréljenek feladatot egymás között a párok. A cél az, hogy minél több hanganalízist végezzen minden tanuló.
1. d   A feladat nehezebb, ha a keresett hang helyét kell megjelölni.
A feladatot a tanító irányításával vezetjük be. A gyerekek először rakják ki korongokkal a keresett hang helyét, majd önállóan ellenőrizzék a megoldást az ellenőrzőkártyáról.
Megjegyzés: a képek alatti téglalap mérete a szóképet is szimbolizálja.
Játék: Hol hallod a „k” hangot?

Munkakártyák – Ellenőrzőkártyák

 A hosszabb szavakat szótagokra bontjuk, majd a szótagokban kerestetjük az adott hangot.

Munkakártyák – Ellenőrzőkártyák

 1.e  Ugyanezt a feladattípust páros gyakorlatban gyakoroltatjuk, majd a párosokat kiscsoportokká ( 2-3 páros alkot egy újabb csoportot) alakítjuk.
Meg kell győződnünk arról, hogy minden tanulónk kellő gyakorlatot szerzett-e a hanganalizáló és hangleválasztó feladatokban. Az ellenőrzést játékos formában végeztetjük. Használjunk szimbólumokat az eddig végzett feladatokhoz.

 Pl.:

Játék: Képeket mutatunk. A gyerekek a megbeszélt szimbólumok alapján rajzolják le a megfelelő karikát a füzetükbe.
Megjegyzés: minden képet használjunk fel, amivel eddig dolgoztak a gyerekek.

 

 1.f   A jól begyakorolt hanganalizáló műveletek után elkezdhetjük a hangok összekapcsolását.
Eleinte természetesen két, majd három, majd annál több hang összeolvasásával próbálkozzunk.
Pl.: Az összeolvasás előkészítése képek segítségével (a szókezdő hangokkal dolgozunk).

 2.  A szóismétlés (auditív szerialitás) gyakorlatai
Ez a feladattípus a lényegkiemeléssel kapcsolatos képesség fejlesztésének eszköze.
A hallással észlelt sorozat elemeinek, sorrendjének felismertetése, ritmikus megismétlése.

2. a Auditív differenciálás
Fontos feladat, mert a pontatlan hallási észlelés félreértést eredményez (például tollbamondásnál mást hall a tanuló)
Gyakorlatai:
A lényegkiemelés

• Hasonló hangzású szavakat gyűjtünk össze, hallás után a finom hangzási különbözőségeket kell megfigyelni (pl.: róka-fóka, olló-holló), majd lerajzolni.
• Szavakat gyűjtünk egy megadott témában. A tanító háttérzajok (pl.: zene, zörej szól egy magnóról) alatt mondja a szavakat. A gyerekeknek az elhangzás sorrendjében kell visszamondaniuk (lerajzolniuk) a hallottakat.
• Ugyanez a feladat nehezebb, ha olyan szavakat is mond a tanító, amelyek nem tartoznak  az adott témakörhöz, s így kell a hallottak között válogatni.
• Kiscsoportos (2-3) fős csoportokban is dolgozzunk. A gyerekek találjanak ki egy-egy olyan szót –pl.: ami „t” hanggal kezdődik– majd egy adott jelre, egyszerre mondják ki azokat. Ezt követően a csoport minden tagja rajzolja le a hallott szavak jelentését.
• Kellő gyakorlottság után nagyobb (4-5 fős) csoportban dolgozzanak a gyerekek.

Megjegyzés: ez a feladattípus megbízható visszajelzést ad minden tanítványunk hangdifferenciáló képességéről.

2.b Sorrendemlékezet fejlesztése
Eszközei az eseményképek, képsorok
Játék
Az eseményképeket összekeverjük, jól látható helyre tesszük, majd minden képhez mondatot mondunk.  A gyerekeknek a hallott mondatok alapján kell a képeket sorrendbe tenni. Kellő begyakorlottság után ezt a feladattípust páros gyakorlatokban, munka – és ellenőrzőkártyákkal gyakoroltatjuk
Pl.: A kakas és a pipe című mese eseményképei

2. c Auditív emlékezet a hangok, szótagok, a szavak, a szöveg, szövegtartalom  megjegyzése
A hanganalizáláshoz elkészített munkakártyákat (képeket) használjuk. 3-4 képet látnak a gyerekek, ezeket megnevezzük. A képek sorrendjében többször elismételtetjük a szavakat (később mondatokat, majd szövegrészeket). Majd az összekevert képeket az emlékezetben tartott szavak alapján rendezzük. Ugyanezt a feladatot páros gyakorlatokban is gyakoroltatjuk. Egy adott témakörhöz kapcsolódó (kevésbé ismert, esetleg idegen jelentésű) szavakat először köznyelvi tempóban, hallás után ismételjék meg a gyerekek a tanító bemutatása után. Majd ugyanezt a szóanyagot gyorsított tempóban hallják, s így kell megismételniükA gyakorlatot az egész csoport frontálisan végezze, majd egyénenként hallgassuk meg őket. Mesetörténetet mondunk, fázisrajzokkal rögzíttetjük az eseményeket
Megjegyzés
Amikor a kisiskolások még nincsenek birtokában az írástechnikának, az olvasásfejlesztés, a szövegértés útja a rajzos kifejezéstől indul. A hallott szöveg lerajzolásán át, aktív közreműködéssel jutnak el a szöveg megértéséig.

A betűtanulás időszaka
A betűtanítás időszakában a vizuális analízis-szintézis képességét fejlesztjük.
Gyakoroltatjuk a rész és az egész egymáshoz való viszonyának helyes felismerését. Tudatosan alakítjuk ki azt a felismerést, hogy minden apró részletekből áll (pl.: betűk– vonalelemek, betűk, szótagok, szavak, mondatok­–szövegek egymásból építkeznek).

1. Vizuális differenciálás, vizuális emlékezet fejlesztése, a betűfelismerés gyakorlása
1.a Önálló munka
A megismert hangok és betűk megfeleltetését gyakoroltatjuk különböző szóanyagokban (a későbbiekben szövegrészletekben).
Önálló munka – és ellenőrzőkártya használatával ( hangdifferenciáláshoz készített képekeket használjuk fel).

Feladat: Írd le azt a betűt, amelyet a karika jelöl!

1.b Betűkereső gyakorlatok páros tanulásszervezésben
A gyerekek készítsenek rajzos feladatokat az előző feladat analógiájára.
Keressenek közösen ismert betűket szóanyagokban is.

1.c Kiscsoportos (3-4 fős) munka
A párokban elkészített feladatokat cseréljék ki egymással, s végezzék el egymás feladatait.
Megjegyzés: az ellenőrzést mindig azok a párok végzik, akik a feladatokat készítették.

2.  Az auditív differenciálás gyakorlatai a betűpótló feladatok. Önállóan végzett feladatok munka – és ellenőrzőkártyával
Pl.:

Páros gyakorlatok:
A tanulók készítsenek egymásnak feladatkártyákat, s azokkal gyakoroljanak

Gyakorlás teljes tanulócsoportban
Egy helyre gyűjtjük az összes képet, s ezekből választhat minden tanuló. Ezt a feladattípust folyamatosan gyakoroltatjuk a betűk elsajátításának időszakában.

3.  Az auditív –vizuális (verbális) intermodalitás fejlesztése
Feladatai: hangok, szavak felidézése képekkel, betűkkel. A rövidtávú memóriában tárolt szósort, hangsort kell kiválasztani a betűk és a képek közül. E képesség az olvasás elsajátításának elengedhetetlen feltétele. Kis csoportokban dolgozunk. Jól látható helyen képeket helyezünk el. Minden csoportnak „más-más hangot” kell figyelnie.
Feladat:
Válaszd ki azokat a képeket, ahol hallod az „f”, vagy a „h” hangot!  stb. A képekből csoportokat alkotnak, majd a csoportok egymás válogatását ellenőrzik.
Betűket osztunk szét. Most a válogatás szempontja ez lesz. A gyerekek a képek nevét először hangoztatják, majd hangokra bontják, végül azonosítaniuk kell a betűvel. Az ellenőrzést  a csoportok feladatcserével végzik.
Megjegyzés:
Az írás tanulása az ingerek egymáshoz társításával történik. A látott és hallott információkat össze kell kapcsolni, majd grafikus formában, manuális módon kell reprodukálni a beszédet. Ezek a gyakorlatok készítik elő az írástechnika, majd a néma, szövegértő olvasás képességét. Meghatározzák a pontos másolás és helyesírás tanulásának minőségét.

3.a  A téri tájékozódás (a tér-irány észlelés pontossága) fejlesztése
A téri tájékozódás először a testen alakul ki (testséma, páros testrészek, a jobb és a bal         irány tanulása).A téri elképzelések során a viszonyítunk a saját testünkhöz, és a téri elemek  egymáshoz való viszonyához. A koordinált mozgás, az egyensúly fenntartása szorosan kapcsolódik a jó téri tájékozódás kialakulásához.
Gyakorlatai a térben játszható bújócska, a labda, fogó-, és futójátékok, s ezek kombinációi.
Az íráshoz szükséges finommotorika és térlátás együttes fejlesztését a térben kirakható puzzle játékok szolgálják.
A jó téri tájékozódás után alakul ki a síkban (későbbiekben a füzet hármas vonalközében) való eligazodás képessége. A dolgok egymáshoz való viszonyát (térben és síkban) a beszéd szintjén viszonyszavakkal fejezzük ki.
Gyakorlása: Egy megadott képet szóbeli utasítással egészítsenek ki a gyerekek. Pl.. Rajzolj egy kerítést! A kerítés mellett egy kis ház áll. A kerítésen túl egy fenyőfa látszik. A ház előtt egy tóban kacsák úszkálnak. A ház fölött gólyák szállnak. A gólyák között egy fecske repül.
Az írásban adott utasításokat, csak azok a gyerekek tudják önállóan értelmezni, akiknél rutinszerű a viszonyszavak ismerete.

A SZÓ

Vizuális differenciálás
Az eddig végzett hangfelismerés és szóelemzés, a szó-kép játékok (szóalak párosítása képpel), valamint a betűkereső feladatok a vizuális szórutin készlet megalapozását szolgálták. A látott fonémasor előhívja a szavak akusztikus és artikulációs alakját. A gyakorló folyamatokban az akusztikus jelentés háttérbe szorul, s az optikai szókép válik a jelentés hordozójává. Ezt nevezzük vizuális szórutinnak. Csak a gazdag vizuális szórutin készlettel rendelkező kisiskolás képes az önálló szövegértésre, szövegelemzésre.
Gyakorlatai:

a,  A szavak képi jellegzetességének kiemelése, elemzése (morfémák)
Feladatai: a szavak  és toldalékaik vizsgálata

b,  A szavak jelentésének és hangzásának (pl.: zöngés- zöngétlen) vizsgálata
Feladatai: Szómagyarázatok Szinonima választása és gyűjtése Hangoztató –elemző

Mondat- Szöveg
Nagycsoportban dolgozunk.
Egy mesetörténethez szavakat gyűjtünk. A szavakból csoportokat (mondatokat) alkotunk.
Minden tanuló jegyezzen meg egy-egy mondatot.  Majd kézfogással szimbolizálva történetté kapcsoljuk össze a mondatokat. Végül szituációs játékkal megelevenítjük a mese történetét.

Kiscsoportos feladat
Megkezdett, hiányos szövegrészeket osztunk szét a gyerekek között. Ők rajzosan, vagy írásban kiegészítik. Végül egy csomagolópapírra, az események sorrendjében felragasztjuk az elkészült feladatokat. Az közös „művet” a továbbiakban olvasás-szövegértés, az írás-helyesírás és az önálló szövegírás fejlesztésére is felhasználhatjuk.

Önálló munka munka-és ellenőrzőkártya használatával
Pl.: Pótold a hiányzó szavakat!

A személy- és nevelésközpontú tanulásszervezéssel élménnyé válik a tanítás, de a gyerekek számára az ismeretek elsajátítása is. A cselekvéses tanulás folyamán alapvető attitűddé válik a különbözőség, amelyben minden tanuló megtalálja egyéni szükségleteit, a tanulás és az elsajátítás élményét és örömét. A változatos tevékenységek folyamatosan gazdagítják tanítványaink szociális kompetenciáit, ezzel megerősítve társas kapcsolataikat, s eligazodásukat a gyerekek-felnőttek világában.

Kónyáné Farkas Hedvig