Imre Rubenné: Kísérletek képvers-vehikulumok létrehozására alsó tagozatban

A kreatív-produktív szövegmegközelítés elméleti és gyakorlati tudnivalóit Benkes Zsuzsa és Petőfi S. János dolgozták ki 1992-ben megjelent Elkallódni megkerülni című könyvükben, amelynek alcíme: Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Két évvel később, 1994-ben a Szövegtan és prózaelemzés című kötetükben vizsgálatukat kiterjesztették a rövidpróza kreatív megközelítésére is. A szerzők a szövegmegközelítésnek két formáját különítik el: az analitikus-kreatív és a kreatív-produktív megközelítési módot.
Mindkét elnevezésben szerepel a kreatív szó, hiszen a szöveg értelmezésében elengedhetetlen az olvasó tevékeny közreműködése. A két megközelítés között „az az alapvető különbség, hogy míg az analitikus-kreatív megközelítés esetén a műveletek közvetlenül az elemzendő szövegre irányulnak, a kreatív-produktív megközelítés esetén az elemzőknek az eredeti szöveg különféle módokon átrendezett vagy hiányossá tett változatán kell az analitikus-kreatív elemzést előkészítő gyakorlatokat végezniük” (Benkes–Petőfi 1993: 2– 3).
A kreatív-produktív megközelítésnek három fő típusa ismeretes.

• Az első a szövegek teljesen szabad létrehozása: a tanulók a szöveg témáját és formáját szabadon megválasztva alkotnak.

• A második csoportba az adott szöveggel analóg szöveg létrehozása tartozik: a tanulók a szöveg elemzése után megpróbálnak egy ahhoz tartalmilag, formailag vagy tartalmilag és formailag hasonló szöveget produkálni.

• A harmadik típust egy nem ismert szöveg úgynevezett anticipatorikus megközelítése képezi. A latin eredetű anticipáció szó sejtetést jelent. A szerzők a kreatív-produktív szövegmegközelítés lehetőségei közül ennek az utóbbi megközelítési formának a különböző lehetőségeit alkalmazzák. Pl.: elhagyják egy adott szöveg mondattagoló és mondatzáró írásjeleit, és azokat pótoltatják a tanulókkal; megváltoztatják az eredeti szöveg megjelenési formáját; átrendezik a szöveg szerkezetét, és az eredeti sorrendet kell helyreállítaniuk a tanulóknak; a szövegből szavakat hagynak ki, és a tanulóknak kell kiegészíteniük. A feladatok tetszőleges módon kombinálhatók.

A szöveg főbb szövegösszetevői a következők: a vehikulum (a szöveg fizikai megjelenési formája), a formáció (a szöveg formai felépítése), a sensus (a szöveg vehikulumához rendelhető szemantikai felépítés), a relátum (a szöveg adott módon interpretált vehikulumához rendelhető világfragmentum). A kreatív-produktív gyakorlatok az említett négy fő összetevő alapján csoportosíthatók.
Előző írásomban a vehikulummal kapcsolatos gyakorlatok közül a hagyományos versvehikulumok létrehozására végeztem kísérletet alsó tagozatos tanulókkal, s ennek eredményeit összegeztem (Imre 2011: 51–58).
A vehikulummal kapcsolatos gyakorlatok másik fajtája a képversek létrehozása. A képvers-vehikulumok nem hagyományos felépítésűek, a nyelvi elemek formája és elrendezése képet alkot a szó szűkebb értelmében is. Ebben az esetben a tanulók egy hagyományos vehikulumú, vagy egyetlen prózatömbbé alakított verset kapnak kézhez, s ebből kell képverset létrehozniuk. A képvers nem ismeretlen az alsó tagozatos gyerek számára. A NYIK program keretében tanuló diákok már második osztályos koruktól olvasnak XX. századi költők (Nagy László, Pintér Lajos, Géczi János) képverseit.
A képvers-vehikulum létrehozására az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 28 negyedik osztályos tanulóival végeztem kísérletet, a feladatok megoldatásában Petróczi Lászlóné tanítónő volt a segítségemre. A gyakorlat szemléltetésére Weöres Sándor: Tengermozgás című versét választottam.
A képvers eredeti vehikuluma a következő:

Weöres Sándor: Tengermozgás

 

 

A feladatlapon a következő utasítás állt:
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!

A hullámok a hullámok tenger habból hegy meg árok fodrosulnak a hullámok, a hullámok mind az álmok
part-szegélyről visszahullnak a hullámok, a hullámok

a)  Az adott szövegből hozz létre egy a szöveg tartalmának megfelelő képverset! A képvers megalkotásakor a szavakat tetszés szerint fel is darabolhatod.
b)  Adj címet az általad létrehozott képversnek!

Az a) feladatot 28 tanuló közül 27 tanuló oldotta meg értékelhető módon. A tanulók 60%-a (17 fő) a vers gondolatiságából kiindulva a tengerpart és a hullámok érzékeltetésére törekedett. A bemutatandó vehikulumok kiválasztásánál a vehikulumtípusok bemutatására törekszem, s mellőzöm azokat a vehikulumokat, amelyek a kísérlet céljára szolgáló vehikulum szempontjából nem tarthatók motiváltnak.
Egy tanuló az eredetivel csaknem teljesen megegyező vehikulumot hozott létre, s a címet is beépítette a vehikulumába.

T/1.

Nyolc tanuló esetében a hullámok – a megadott sorok lineáris egymásutánját követve – kapcsolódnak egymáshoz. A különbségek a hullámok nagyságából és formájából adódnak. Néhány változat:

T/2. (1)

T/2. (2)

T/2. (3)

Két tanuló a hullámok egyedi elrendezésére tesz kísérletet.

T/3. (1)

T/3. (2)

A hullámok sajátos elrendezése figyelhető meg a következő tanuló munkájában:

T/4.

Két tanuló esetében a vers első két szava képileg elkülönül a vers többi szavától.

T/5. (1)

T/5. (2)

Egy tanuló először megrajzolta a tenger alakját, s erre helyezte el a vers szavait.

T/6.

Három tanuló vehikulumában egy madár figurája ismerhető fel. Az egyik tanuló a szavak egymás utáni leírásával alakította ki a madár testének vonalát. A kompozíciója megalkotásakor végig kisméretű betűket alkalmazott, a madár csőrének formálásakor a túlságosan kis méretű betűk nehezítik a szavak elolvasását. A sor végén visszatérő „a hullámok, a hullámok” szavakat már elhagyja a leírásból.

T/7. (1)

A második tanuló már egyszerűbb megoldást választott: először megrajzolta a madár alakját, majd testének belsejében helyezte el a vers szövegét.

T/7. (2)

A harmadik tanuló vehikulumának a figurája egy repülő madár szárnyainak a mozgását (emelkedését) jeleníti meg elölnézetben. A vers szövegét két részre bontja: a szárny és a fej felső részének kialakításához a vers szövegének első felét, a szárny és a fej alsó részének megformálásához, balról jobbra haladva a szöveg második felét használja.

T/7. (3)

Egy tanuló vehikulumában a hegyforma jelenik meg egyszerű formában. A háromszög alakú hegy körvonalait megrajzolva, annak felső csúcsából kiindulva fokozatosan hosszabbodó sorokat hoz létre.

T/8.

 Egy tanuló a tengerből kiemelkedő szikla megformálására tett kísérletet. A szavak leírását itt is a szikla csúcsából indítja: a vers első két szava még a szikla belsejében helyezkedik el, a többi már a tenger váltakozó hullámait követi.

T/9.

Két tanuló vehikulumának figurája halformát jelenít meg. Az egyik tanuló a hal testének alakját követve rendezi el a vers szavait, külön ügyelve a farok kialakítására is.

T/10. (1)

A másik tanuló először megrajzolta a halat, aztán a hal belsejébe beleírta a vers szavait. A vers írásakor egy szót ’álmok’ megváltoztatott, egyet pedig visszahullnak kihagyott. Néhány szó leírásakor helyesírási hibákat vétett: a ’hullámok’ szót három helyen hosszú ú-val írta, a fodrosul szó végződésében hosszú ú, az álom szóban hosszú –ll szerepel.

T/10. (2)

Egy tanuló kompozíciója hajó formájú, melynek belsejébe rendezi el a vers szavait. Ebben az esetben a vers címe is beépül a vehikulumba: a hajó alatti hullámokban jelenik meg.

T/11.

A b) feladatot – címadást – könnyen megoldották a tanulók. Mind a 28 tanuló adott címet a szövegnek. A gyerekek által alkotott címeket tartalmi és formai szempontból csoportosítottam. Tartalmi szempontból a címek egyik része a vers szövegében többször előforduló hullámokhoz kapcsolódott: A hullámok (9), A nagy hullámok (2), A magas hullámok (2), A szép, fodros habos hullámok (1). A zárójelben szereplő számok a címek előfordulását jelzik. A címek másik részében a ’tenger’ szó szerepel: A tenger (3), A tenger hullámai (2), A hullámos tenger (2), A sziklás tenger (1), A tengerhullámok hangjai (1), A hullámok tengere (1). A madárformájú képverset alkotó tanulók A sirály címet adták versüknek. Két tanuló szokatlan címet választott: A kis hal képverse (1), A hegy versképe (1).
Formai szempontból néhány cím egyetlen szóból áll: A hullámok (9), A tenger (3), A sirály (2). A címek nagy része jelzős szószerkezet: A nagy hullámok (2), A magas hullámok (2), A hullámos tenger (2), A szép, fodros habos hullámok (1), A sziklás tenger (1). Előfordul néhány birtokos jelzős szerkezet is: A tenger hullámai (2), A tengerhullámok hangjai (1), A hullámok tengere (1), A kis hal képverse (1), A hegy versképe (1).
A feladatok elvégzését követően a tanulóknak három kérdésre kellett válaszolniuk. Az A) kérdésben egy ötfokozatú skálán azt kellett bejelölniük, mennyire tartják könnyűnek, illetve nehéznek a feladatot.
Kérjük, jelöld a megfelelő szám bekarikázásával, milyennek tartottad a feladatot!

A)           1               2              3              4                   5

          könnyű                                                            nehéz

A tanulói vélemények megoszlását a feladat nehézségének megítélésével kapcsolatban az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra A tanulói vélemények megoszlása a feladat nehézségéről

A 28 tanulóból 5 tanuló nem válaszolt a kérdésre. A tanulók 28%-a (8 fő) a 3-as számot karikázta be, azaz közepes nehézségűnek ítélte meg a feladatot. A tanulók 25%-a (7 fő) a 2-es számot, 14%-a (4 fő) az 1-es számot bejelölve könnyűnek, illetve elég könnyűnek tartotta a feladatot. A tanulók mindössze 10%-a (3 fő) ítélte nehéznek, illetve 1 fő nagyon nehéznek a gyakorlatot.

A B) kérdésben szintén egy ötfokozatú skálán azt kellett bejelölniük, mennyire tartják érdekesnek a feladatot.

B)            1               2              3              4                   5

          unalmas                                                          érdekes

A tanulói vélemények megoszlását a feladat érdekességével kapcsolatban a 2. ábra mutatja.

2. ábra A tanulói vélemények megoszlása a feladat érdekességéről

A 28 tanulóból 3 fő nem válaszolt a kérdésre. A tanulók 75%-a (21 fő) érdekesnek, 3%-a (1 fő) elég érdekesnek találta a feladatot. A tanulók mindössze 7%-a (2 fő) jelölte be a 3-as számot, s 3%-a (1 fő) karikázta be a 2-es számot. Ők kevésbé tartották érdekesnek a feladatot.
Arra a kérdésre, hogy találkoztak-e ilyen feladattal, 4 tanuló nem válaszolt. A tanulók 78%-a (22 fő) igennel, 7%-a (2 fő) nemmel válaszolt.
Összefoglalva elmondható, – annak ellenére, hogy ez a feladat egyáltalán nem tekinthető könnyűnek – a tanulók megoldásai figyelemre méltó képzelőerőről tesznek tanúságot. Természetesen ez a feladattípus is kiegészíthető egyéb utasításokkal is. Pl.: Használjanak különböző betűtípusokat! Olyan címet adjanak a versüknek, amelyben az adott vehikulum egyetlen szava se fordul elő! Külön kérhetjük, hogy a vers címét mindenképpen építsék be a képversükbe. A tipoversek jó lehetőséget adnak arra, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét a vizuális megjelenés kifejező jellegére, és rámutassunk a lírai kifejezés lehetőségeinek sokszínűségére. A képversek látványa hasonló alkotásokra ösztönzi a tanulókat.

 

IRODALOM

Antalné Szabó Ágnes 1994: Szövegjátékok. Magyartanítás, 3. 13–16; 4. 16–17; 5. 17–18.
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 1993: A vers és próza kreatív-produktív megközelítéséhez. Alapfeladat-típusok. Budapest: Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda.
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 1993: Az (újra)alkotó képzelet nyomában. Magyartanítás, 2.2–6; 3. 2–6; 4. 3–6; 5. 3–6.
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 2006: A vízjel nem tűnik el olyan könnyen. Versek megformáltságának megközelítése kreatív gyakorlatokkal. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Imre Rubenné 2007: A nyelvi kreativitás fejlesztésének lehetőségei alsó tagozatban. In: Schmerz István (szerk.) Pedagógiai, pszichológiai és módszertani tanulmányok. Nyíregyháza: Élmény 94’ Bt. Könyvkiadó, 151–160.
Imre Rubenné 2011: A kreatív-produktív versmegközelítés alkalmazása kisiskolások körében (Kísérletek hagyományos versvehikulumok létrehozására). Módszertani Közlemények, 2. 51–58.
Jenei Teréz 1996: A kreatív produktív versmegközelítés alkalmazása az alsó tagozatban. Módszertani Közlemények, 1. 17–22.
Kovács Zoltán 1999: Vissza a vershez! Tanító, 8. 15–16.
Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa 1992: Elkallódni megkerülni. Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben.  Veszprém: Országos Továbbképző, Taneszközfejlesztő és Értékesítő Vállalat.
Petőfi S. János – Bácsi János – Benkes Zsuzsa – Vass László 1993: Szövegtan és verselemzés. Budapest: Pedagógus Szakma Megújítása Projekt Programiroda.
Petőfi S. János – Bácsi János – Békési Imre – Benkes Zsuzsa – Vass László 1994: Szövegtan és prózaelemzés. A rövidpróza kreatív-produktív megközelítéséhez. Budapest:Trezor Kiadó.

Imre Rubenné
Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet

Megjelent a Módszertani Közlemények 2012. 52. évfolyam 1. számában.