cloze technika | Methodus

A versek szemantikai felépítésével kapcsolatos gyakorlatok alkalmazása alsó tagozatban

2015. szeptember 16. - methodus.hu

IMRE RUBENNÉ

A kreatív-produktív szövegmegközelítés elméleti és gyakorlati tudnivalóit Benkes Zsuzsa és Petőfi S. János dolgozták ki 1992-ben megjelent Elkallódni megkerülni című könyvükben, amelynek alcíme: Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. A szerzők a szövegmegközelítésnek két formáját különítik el: az analitikus-kreatív és a kreatív-produktív módot.

Az analitikus-kreatív megközelítés során az elemzendő szöveg kezdettől fogva az elemzők rendelkezésére áll, s az elemzés a szövegen végrehajtott műveletsort jelenti. Ezt az eljárást is kreatívnak tekintik, mert az olvasó aktív befogadója a szöveghez kapcsolódó jelentésnek. Az, hogy mit és mennyit ért meg az olvasó a szövegből, függ a műveltségétől, előismereteitől, tapasztalataitól és lelkiállapotától. Az analizálás során az elemző ismeretei, tapasztalatai alapján létrehoz egy olyan jelentést, amit az adott szöveggel összeegyeztethetőnek tart, és ezt a szöveghez hozzárendeli. Az olvasó tehát a szövegvilágot a maga való világára vonatkoztatja, újraalkotja annak lehetséges világát.

A kreatív-produktív megközelítés esetén az elemzők a szöveg eredeti formájának bemutatása előtt annak különböző módon átalakított változatával találkoznak, és a szöveg meghatározónak tartott jelentéshordozó elemeivel kreatív műveleteket hajtanak végre. A szerzők a kreatív-produktív szövegmegközelítés lehetőségei közül egy nem ismert szöveg úgynevezett anticipatorikus formáit alkalmazzák. Például elhagyják egy adott szöveg mondattagoló és mondatzáró írásjeleit, és azokat pótoltatják a tanulókkal; megváltoztatják az eredeti szöveg megjelenési formáját; átrendezik a szöveg szerkezetét, és az eredeti sorrendet kell helyreállítaniuk a tanulóknak; a szövegből szavakat hagynak ki, és a tanulóknak kell kiegészíteniük. A feladatok tetszőleges módon kombinálhatók. Ezeknek a gyakorlatoknak az elsődleges szerepe az analitikus-kreatív megközelítés előkészítése, miközben az olvasók próbára teszik az írói, költői alkotások felépítésére és az anyanyelvük helyes használatára vonatkozó ismereteiket. A feladatok végrehajtása után felébred bennük a kíváncsiság az eredeti forma megismerésére.

A szerzők által kidolgozott gyakorlatok a szemiotikai textológia terminológiarendszerére épülnek. A szemiotikai textológia értelmezése szerint a szöveg egy olyan jelkomplexus, amelynek főbb szövegösszetevői a következők: a vehikulum (a szöveg fizikai megjelenési formája), a formáció (a szöveg formai felépítése), a sensus (a szöveg vehikulumához rendelhető szemantikai felépítés), a relátum (a szöveg adott módon interpretált vehikulumához rendelhető világfragmentum). A kreatív-produktív gyakorlatok az említett négy fő összetevő alapján csoportosíthatók.

Előző írásaimban a vehikulummal és a formai felépítéssel kapcsolatos gyakorlatok létrehozására végeztem kísérletet alsó tagozatos tanulókkal, s ennek eredményeit összegeztem (Imre 2011: 51–58; 2012: 24–34; 2013: 15–24).

Jelen írásomban arról számolok be, milyen eredményeket értek el az alsó tagozatos tanulók a versek szemantikai felépítésével kapcsolatos gyakorlatok egyik típusának a végeztetésekor.

A szöveg nyelvi jelentéstani felépítését a latin nyelvű sensus (olvasd: szenzus) szó jelöli. A szó egyedi jelleggel ’érzelem’, ’értelem’, általánosabb jelleggel pedig ’jelentéstartalom’ értelemben utal a nyelvi jelentés összetevőire. A sensus tehát a vers vehikulumához rendelhető szemantikai (jelentéstani) felépítés. A sensusnak három összetevője van.

a) értelmi: ez nyelvi formában kifejezhető. Az adott szó nyelvi kifejtése

Pl. Az ÉKsz. megfogalmazása szerint az íróasztal „olyan (több fiókos irodai) asztal, amelyen egy személy írásbeli munkát végez” (ÉKsz. 1978: 602).

b) érzékszervi: ez nyelvi formában teljes egészében ki nem fejezhető. Ez egy hozzárendelhető (bármely érzékszervünk által közvetített) kép. Pl. az íróasztal vizuális képe.

c) tapasztalati: ez nyelvi formában teljes egészében ki nem fejezhető. Ez egy hozzárendelhető tapasztalat, amire az íróasztal használata során szert lehet tenni.

A sensusra utaló szimbólum a következő:

1. ábra
A sensus szimbóluma

Két típusa van:

a) A kontextuális sensus, amellyel kapcsolatban a következőket vizsgálhatjuk:

— A szavak jelentésének (konkrét és átvitt értelemben való) vizsgálata a szövegben.

— A szövegvilág leírásának megalkotása.

— A költői képek jelentéshordozó szerepének a feltárása.

A kontextuális sensusra a következő szimbólum utal:

2. ábra
A kontextuális sensus szimbóluma

b) A rendszerszerű sensus esetében a következőket elemezzük:

— Megfigyeljük, milyen értelem szemantikai összefüggések mutathatók ki a szövegmondatok egyes szavai között.

A rendszerszerű sensusra a következő szimbólum utal:

3. ábra
A rendszerszerű sensus szimbóluma

A versek jelentéstani felépítésével kapcsolatos gyakorlatok végeztetésekor a tanulók hiányos szöveget kapnak kézhez, a kihagyott nyelvi elemek helyére olyan szavakat kell keresniük, amelyek lexikailag és poétikailag illenek az adott szövegkörnyezetbe. Ez a szövegkiegészítéses gyakorlat a cloze típusú eljárás mintáját veszi alapul: a szöveg minden n-edik szavát törlik, s a hiányzó szavakat kell pótolni. Ez a teszttípus a tesztmegoldó globális nyelvtudását méri. A cloze-tesztet az Egyesült Államokban az 50-es évek elején eredetileg szövegek nehézségének mérésére használták, később kiderült, hogy az intelligencia, a tudás és emlékezet hatásfokának mérésére is kiválóan alkalmazható. Ma széles körben alkalmazzák idegen nyelvi és anyanyelvi szövegek megértési képességének felméréséhez.

A feladatoknak több típusát alkalmazhatjuk. Az egyik legkönnyebb változata, amikor a pedagógus a törölt szavak kiegészítésére egy olyan kifejezéslistát ad a tanulóknak, amely az eredeti szót is tartalmazza. A második változat, amikor a pedagógus segítségül megadja a törölt szavak szótagszámát és szófaját. A harmadik változat, amikor a tanuló semmilyen segítséget nem kap, neki kell kitalálnia a megfelelő szót.

A versek szemantikai felépítésével kapcsolatos gyakorlatok létrehozására ez alkalommal az első változat kipróbálására a nyíregyházi Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 31 negyedik osztályos tanulóival végeztem kísérletet, a feladatok megoldatásában Petróczi Lászlóné tanítónő volt a segítségemre. A gyakorlat szemléltetésére Áprily Lajos: Tél integet című versét választottam.

A vers eredeti vehikuluma a következő:

ÁPRILY LAJOS: Tél integet

Hajnalban deret hint az égi kék.
Eltűntetek már, mókusok, pelék?

Befogadott-e régi odvatok?
Dióimtól szörnyen meghíztatok.

Vajjon szigoru lesz-e teletek?
Szeretnék elaludni veletek.

Csak lelnék barlangot, mely befogad,
hogy zsibbadásba öljem gondomat.

Sziklás, védő odut, hol alhatom,
hol nem tudom: van háború s atom.

Aludnám, míg indul a hó-zene,
éber patakszó felébresztene.

A betömött odut kibontanám,
kilépnék és új nap ragyogna rám.

A feladatlapon a következő utasítás állt: Olvasd el figyelmesen a következő szöveget!

	a	b	c
1. Hajnalban […] hint az égi kék.	havat	telet	deret
2. […] már, mókusok, pelék?	Eltűntetek	Elbújtatok	Elszaladtatok
3. Befogadott-e […] odvatok?	szegényes	régi	ócska
4. Dióimtól szörnyen […].	meghíztatok	felpuffadtatok	lefogytatok
5. Vajjon [sic!] […] lesz-e teletek?	megrázó	kemény	szigorú
6. Szeretnék elaludni […].	egyedül	veletek	végre
7. Csak […] barlangot, mely befogad,	találnék	lelnék	keresnék
8. hogy zsibbadásba öljem […].	gondomat	nehézségemet	igyekezetemet
9. Sziklás, védő […], hol alhatom,	búvóhelyet	barlangot	odút
10. hol nem tudom: van […] és atom.	vihar	harc	háború
11. […], míg indul a hó-zene,	Szunyókálnám	Aludnám	Szundítanék
12. éber […] felébresztene,	muzsika	zeneszó	patakszó
13. a betömött odut [sic!] […],	kibontanám	kiszedném	kitörném
14. kilépnék és új nap […] rám.	sütne	ragyogna	csillogna

a) A szöveg, amit kézhez kaptatok, egy vers hiányos szövege. Az üresen hagyott helyekre válasszatok a mellékelt lista valamelyik oszlopából egy kifejezést úgy, hogy eredményül egy számotokra elfogadható verset kapjatok!

b) Adjatok címet a verseteknek!

Az a) feladatot mind a 31 tanuló megoldotta. A kísérlet eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. A táblázat fejlécében az egyes sorok sorszáma található, alattuk az a betű található, amely az eredeti vers szavát tartalmazta. Az utolsó oszlop számai azt jelölik, hogy az adott tanuló hány eredeti szóra talált rá.

A tanulók sorszáma

A verssorok száma

A listában megadott szavak betűjelei

Eredeti szavak száma

10.

11.

12.

13.

14.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

1. táblázat. Tanulói eredmények – hiányos szöveg kiegészítése

Az 1. sor kiegészítésére mindössze 11 tanuló választotta az eredeti deret, 16 tanuló a havat, s 4 tanuló a telet gondolta a versbe illő szónak. Ennél a választásnál valószínűleg az is szerepet játszott, hogy a listában a megadott szavak között két csapadékfajta is szerepelt.

A 2. sor esetében az eredeti eltűntetek kifejezést csak 4 tanuló találta el, 24 tanuló az elbújtatok szót, 3 tanuló pedig az elszaladtatok szót választotta. A választásukat az motiválhatta, hogy a két szó szinonimikusan közel áll egymáshoz.

A 3. sornál 21 tanuló talált rá az eredeti régi kifejezésre, 10 tanuló pedig a szegényes szót választotta, amely szemantikailag nem illik a vers kontextusába.

A 4. sorral kapcsolatban a tanulók többsége, 23 fő az eredeti meghíztatok kifejezést választotta, s mindössze 4-4 tanuló húzta alá a versbe nem illő kifejezéseket (felpuffadtatok, lefogytatok).

Az 5. sornál mindössze 4 tanuló talált rá az eredeti szigorú kifejezésre, a tanulók nagy része, 22 fő a kemény, s 5 tanuló a megrázó szót választotta. A tanulók választását valószínűleg az indokolhatta, hogy a kemény tél kifejezést gyakrabban alkalmazzuk a köznyelvben.

A 6. sorhoz 16 tanuló választotta az eredeti veletek, 11 tanuló a vége, s 4 tanuló az egyedül kifejezést. Akik a rossz megoldásokat választották, nem figyeltek a rímelésre.

A 7. sorra vonatkozóan csak 8 tanuló találta el az eredeti lelnék kifejezést, a tanulók többsége, 22 fő az eredeti szóhoz szinonimikusan legközelebb állót (találnék) választotta.

A 8. sor kiegészítésénél az eredeti gondomat kifejezés dominál, 24 tanuló választotta a helyes formát. Az a 7 tanuló, aki a nehézségemet szót jelölte meg, figyelmen kívül hagyta a verssorok rímelését.

A 9. sornál csak 7 tanuló talált rá az eredeti odú szóra, 17 tanuló a szerintük az adott kontextusba jobban beilleszthető barlangot kifejezés mellett döntött, s 7 tanuló pedig a rímszerkezetbe sem illő búvóhelyet választotta.

A 10. sor esetében csak 6 tanuló talált rá a helyes háború kifejezésre, 13 tanuló a vihar, 12 tanuló pedig a harc szót választotta, amelyek egyáltalán nem illenek az adott szövegkörnyezetbe.

A 11. sorral kapcsolatban 12 tanuló választotta az eredeti aludnám, 15 tanuló a szundítanék és 4 tanuló a szunyókálnám kifejezést. A tanulók fele az igényes köznyelvben használatos formát jelölte meg, ugyanis feltételes mód egyes szám első személyben a –nák használata helytelen.

A 12. sorhoz a legtöbb tanuló, 14 fő a muzsika szót, a három kifejezés közül a legkevésbé alkalmasat, 10 tanuló az eredeti patakszó, s 7 tanuló a zeneszó kifejezést választotta.

A 13. sornál a tanulók fele, 16 fő eltalálta a helyes megoldást kibontanám, 8 tanuló a kiszedném, 7 tanuló pedig a kitörném szavak megjelölésével a rímszerkezetbe nem illő kifejezéseket választott.

A 14. sorra vonatkozóan a tanuló nagy része, 23 tanuló az eredeti ragyogna kifejezés mellett döntött, 5 tanuló a sütne, 3 tanuló pedig a csillogna szavakat választotta, amelyek kevésbé illenek az adott szövegkörnyezetbe.

A tanulói megoldások közül a 9. sorszámú tanuló a vers 14 verssora közül 10-ben eltalálta az eredeti kifejezéseket.

A szöveg vehikuluma a következő:

Hajnalban deret hint az égi kék.
Eltűntetek már, mókusok, pelék?

Befogadott-e szegényes odvatok?
Dióimtól szörnyen meghíztatok.

Vajjon kemény lesz-e teletek?
Szeretnék elaludni veletek.

Csak lelnék barlangot, mely befogad,
hogy zsibbadásba öljem gondomat.

Sziklás, védő odut, hol alhatom,
hol nem tudom: van háború s atom.

Aludnám, míg indul a hó-zene,
éber zeneszó felébresztene.

A betömött odut kitörném,
kilépnék és új nap ragyogna rám.

A b) feladatot – a címadást – mind a 31 tanuló megoldotta, bár 3 tanuló címadása (A medve, Felkelt a nap, A diófa tele) nem kapcsolódott a vers gondolati tartalmához. A gyerekek által alkotott címeket tartalmi és formai szempontból csoportosítottam. Tartalmi szempontból a címek nagy része a vers szövegében előforduló tél szóhoz kapcsolódik: A tél (12), A hideg tél (3), A kemény tél (1), Az öreg tél (1), Hajnali tél (1), A hirtelen jött tél (1), Beköszönt a tél (1). A zárójelben szereplő számok a címek előfordulását jelzik.

7 tanuló a vers szövegében szereplő állatokat vagy önmagában, vagy a tél szóval összekapcsolva jelöli meg: A téli állatok (2), A téli mókusok (1), A kis mókus (1), A mókusok és pelék (2), Mókusok tele (1). Egy tanuló a vers lírai alanyát nevezi meg: Az otthonra vágyó (1).

Formai szempontból a címek egyik fele egyetlen szóból áll: A tél (12). Két tanuló szószerkezetet adott: A mókusok és pelék (2). A címek másik fele jelzős szószerkezet: A hideg tél (3), A téli állatok (2), A kemény tél (1), A kis mókus (1), A hirtelen jött tél (1), Az öreg tél (1), Hajnali tél (1), A téli mókusok (1). Előfordul egy birtokos jelzős szószerkezet is: Mókusok tele (1). Egy tanuló pedig mondatformájú címet adott: Beköszönt a tél (1).

A feladatok elvégzését követően a tanulóknak három kérdésre kellett válaszolniuk. Az A) kérdésben egy ötfokozatú skálán azt kellett bejelölniük, mennyire tartják könnyűnek, illetve nehéznek a feladatot.

Kérjük, jelöld a megfelelő szám bekarikázásával, milyennek tartottad a feladatot!

A) 1 2 3 4 5

könnyű nehéz

A tanulói vélemények megoszlását a feladat nehézségének megítélésével kapcsolatban az 4. ábra szemlélteti.

4. ábra.
A tanulói vélemények megoszlása a feladat nehézségéről

A tanulók 35%-a (11 fő) az 1-es számot, 26%-a (8 fő) a 2-es számot karikázta be, azaz könnyűnek, illetve elég könnyűnek tartotta a feladatot. A tanulók 19%-a (6 fő) a 3-as számot bejelölve közepes nehézségűnek ítélte meg a feladatot. A tanulók mindössze 16%-a (5 fő) ítélte nehéznek, illetve 1 fő nagyon nehéznek a gyakorlatot.

A B) kérdésben szintén egy ötfokozatú skálán azt kellett bejelölniük, mennyire tartják érdekesnek a feladatot.

B) 1 2 3 4 5

unalmas érdekes

A tanulói vélemények megoszlását a feladat érdekességével kapcsolatban az 5. ábra mutatja.

5. ábra.
A tanulói vélemények megoszlása a feladat érdekességéről

A tanulóknak több mint a fele 54,8%-a (17 fő) érdekesnek, 29%-a (9 fő) elég érdekesnek találta a feladatot. A tanulók mindössze 13%-a (4 fő) jelölte be a 3-as számot, s 3%-a (1 fő) karikázta be a 2-es számot. Ők kevésbé tartották érdekesnek a gyakorlatot.

Arra a kérdésre, hogy találkoztak-e ilyen típusú feladattal, a tanulók 51,6%-a (16 fő) igennel, 48%-a (15 fő) nemmel válaszolt.

Összefoglalva elmondható, – annak ellenére, hogy a tanulóknak több mint a fele könnyűnek, illetve elég könnyűnek tartotta a feladatot – a megoldásaik nem ezt tükrözik. A listában megadott szavak kiválasztásakor a tanulók nagy része nem figyelt a szövegkörnyezetre és a vers rímszerkezetére.

Ez a feladattípus úgy is elvégezhető, hogy a listában a három szó helyett csak kettőt, vagy éppen négyet adunk meg a tanulóknak. A címadást is nehezíthetjük: kérhetjük, hogy olyan címet adjanak a versüknek, amelyben csak az adott szöveg szavai (kifejezései) fordulnak elő, vagy olyan címet adjanak a versüknek, amelyben az adott vers szavai (kifejezései) nem fordulnak elő.

Ezek a gyakorlatok kiválóan alkalmasak a tanulók szövegértésének fejlesztésére, szókincsbővítésére, a szinonimák tudatos alkalmazására és a mondatokban szereplő szavak összefüggésének megfigyeltetésére. A tartalmi szempontok mellett itt is fontos szerepet kap a poétikai jellemzők (rím, ritmus) felfedezése is.

IRODALOM

Antalné Szabó Ágnes 1994: Szövegjátékok. Magyartanítás, 3. 13–16; 4. 16–17; 5. 17–18.
Bakos Ferenc (Szerk.) 1978: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 1993: A vers és próza kreatív-produktív megközelítéséhez. Alapfeladat-típusok. Budapest: Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda.
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 1993: Az (újra)alkotó képzelet nyomában. Magyartanítás, 2. 2–6; 3. 2–6; 4. 3–6; 5. 3–6.
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 2006: A vízjel nem tűnik el olyan könnyen. Versek megformáltságának megközelítése kreatív gyakorlatokkal. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
ÉKsz. = Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós (szerk.) 1978: Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Imre Rubenné 2011: A kreatív-produktív versmegközelítés alkalmazása kisiskolások körében (Kísérletek hagyományos versvehikulumok létrehozására). Módszertani Közlemények, 2. 51–58.
Imre Rubenné 2011: Anyanyelvi tehetséggondozás. Nyíregyháza: Bessenyei Könyvkiadó.
Imre Rubenné 2012: Kísérletek képvers-vehikulumok létrehozására alsó tagozatban. Módszertani Közlemények, 1. 24–34.
Imre Rubenné 2013: A versek formai felépítésével kapcsolatos gyakorlatok alkalmazása alsó tagozatban. Módszertani Közlemények, 1. 15–24.
Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa 1992: Elkallódni megkerülni. Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Veszprém: Országos Továbbképző, Taneszközfejlesztő és Értékesítő Vállalat.
Petőfi S. János – Bácsi János – Benkes Zsuzsa – Vass László 1993: Szövegtan és verselemzés. Budapest: Pedagógus Szakma Megújítása Projekt Programiroda.
Petőfi S. János – Bácsi János – Békési Imre – Benkes Zsuzsa – Vass László 1994: Szövegtan és prózaelemzés. A rövidpróza kreatív-produktív megközelítéséhez. Budapest: Trezor Kiadó.

FORRÁS

Áprily Lajos 1993: Tél integet. In: Áprily Lajos összes versei. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.

SUMMARY

The application of exercises related to the semantic structure of poems in lower primary school grades

The introduction of the study presents the theoretical foundations of the creative/productive approach to literary texts. The body of the study details the methodology, circumstances and results of the experiment conducted with fourth grade students. The students were tasked with completing gaps in a poem by Lajos Áprily entitled Tél integet (Winter Greeting), and then they were asked to give their poem a title. They all received a list of expressions to replace the deleted words, a list that also included the original terms. After completing the questions, the students had to answers questions such as: how easy or difficult and how interesting the question was in their opinion. This exercise is perfect to develop students’ reading comprehension, expand their vocabulary, help them use synonyms consciously and enable them to notice the relationship between the words in a phrase. In addition to the content related aspects, discovering the elements of poetry (rhyme, rhythm) is also very important.

Címke: alkotás öröme, alsó tagozat, anyanyelvi kompetenciák, cloze technika, Imre Rubenné, irodalom, kreatív-produktív, motiváció, szövegelemzés, szövegkiegészítés, verselemzés