Napjainkban az IKT-eszközök egyre növekvő szerepet töltenek be a mindennapi életünkben, azok segítségével kommunikálunk egymással, tájékozódunk, vásárolunk, intézzük mindennapos ügyeinket. Oktatásunk egyik folyamatosan megújuló kihívása, hogy hogyan, milyen hatékonysággal és miképpen tudja ezeket az eszközöket az ismeretszerzés és a tanulás szolgálatába állítani, folyamatába integrálni… >>>

BAJINÉ TAKÁCS MARGIT – Az informatikus könyvtáros alapszak a társadalomtudományi képzési terület társadalomismereti képzési ágához tartozik. A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása a munkaerőpiacra, akik rendelkeznek korszerű könyvtár-informatikai ismeretekkel a könyvtár- éstájékoztatásügy, valamint az információközvetítés különböző területein felmerülő könyvtári,információs feladatok megoldására, információs szolgáltatások működtetésére és aszámítógépes szakirodalmi rendszerek kezelésére. Az informatikus könyvtáros nemcsak könyvekkel, hanem sokféle információhordozóval is foglalkozik: ezek többek között a CD,DVD, időszaki kiadványok és az internet. Az ezekben található információs anyagokat feldolgozza, a bennük fellelt értékeket az olvasók számára is hozzáférhetővé teszi… >>>

BEKE TAMÁS – A gépjármű, mint közlekedési eszköz, vagy mint technikai rendszer többször is szóba kerül a fizikaórákon. Általános iskolában tananyag a belsőégésű motorok: kétütemű, négyütemű, benzin és dízelmotor, amelyek a leggyakrabban alkalmazott erőforrások a gépjárművekben. A középiskolai tananyagban emellett szóba kerül a motorok működése hőtanból: a motorok teljesítménye, hatásfoka, gáz-körfolyamatok stb. A gépjármű kerekeinek meghajtása kiváló példa arra, hogy megbeszéljük a különbséget a hajtott, illetve nem hajtott kerekek esetén a súrlódási erő irányára. Ezen keresztül érthetik meg talán legkönnyebben a tanulók, hogy miért viselkedik másként egy elsőkerék hajtásos, egy hátsókerék hajtásos, vagy egy összkerék hajtásos jármű… >>>

SIPOS ZSOLTNÉ: AZ EKF Gyakorlóiskola évek óta részt vesz a magyar- és kommunikációszakos hallgatók kompetenciaalapú képzésében. A képzés kiemelt területe az IKT-használat. Ezen a területen az országban egyedülálló az Ipad és a Smart-PC kísérletünk. A szülői, tanulói és hallgatói kérdőívek és elégedettségmérések ezeknek a programoknak a sikerét bizonyítják. A bemutatóórák, melyeket 2007-től tartunk a térség pedagógusai részére, pozitív visszajelzéseket mutatnak. A referenciaintézménnyé való minősítésben több „jó gyakorlat” is az infokommunikációs technikára épít. Az alább ismertetett „jó gyakorlatok” kifejlesztőjeként tevékenykedem ebben a szakmai projektben is. Kollégáimmal együtt évek óta konferenciák, szakmai napok előadója, résztvevője vagyok, 16 éve szakvezetőként dolgozom a főiskolai-egyetemi szintű tanárképzésben. A bemutatóórákon, konferenciákon a „jó gyakorlatok” alapelemeit többször bemutattam… >>>

BONDOR MÓNIKA – VRBOVSZKI-HEGEDŰS NIKOLETT
A tavalyi évben nagy örömmel vettünk részt a Győrben megrendezett Vezetőtanítók- és tanárok Országos Módszertani konferenciáján, ahol a Smart Notebook program használatáról tartottunk interaktív előadást. A kollegák érdeklődése és a gyermekek motiváltsága, a programcsomag nyújtotta egyéb lehetőségek kipróbálására ösztönzött bennünket az elmúlt évben… >>>

BEKE TAMÁS – Az iskolánkban nemrég megvalósítottunk egy projektfeladatot, melynek legfőbb célja az volt, hogy a tanulók gépkocsikkal kapcsolatos tudását gyarapítsuk. A projektben gimnazista tanulók vettek részt, önkéntesen. A cikkben a projektmunka során szerzett tapasztalatok egy részét szeretném bemutatni. Elsőként röviden bemutatom a projektmódszert mint tanítási-tanulási stratégiát, majd ezt követően rátérek a konkrét projektfeladatra… >>>

A projektünk fő célja az volt, hogy megvizsgáljuk a jelenleg használt, illetve a jövőben használható gépjárművek néhány jellemzőjét. A cikkben a gépjárművek meghajtási módozatait vettük szemügyre, összegyűjtöttük azok kedvező és hátrányos tulajdonságait is. A projektünk következő fázisában arra kerestünk választ, hogy milyen lehet, milyen legyen a jövőben használatos gépjármű. A témát mind tudományos, mind gazdasági szempontból fontosnak tartottuk… >>>

Az „új matematika” kidolgozásának kiemelkedő alakjai Dienes Zoltán és Varga Tamás voltak. A matematika egyik alapvető fogalma, a halmaz ekkor került be a kisiskolások eszköztárába. A halmazokkal, a matematika alapjául szolgáló logikával kapcsolatos tapasztalatgyűjtés egyik kiváló, játékos eszköze a Dienes Zoltán által kidolgozott logikai készlet, amelynek legelterjedtebb, 48 darabos formáját ma is használják az iskolában. >>>

– Nézzünk meg egy kisfilmet! Figyeljétek meg, hogy miről szól!
– Melyik várost láttuk a kisfilmen?
– Szegedet.
– A mai órán Szegeddel fogunk foglalkozni. Megtanuljuk a legfontosabb információkat, amelyeket Szegedről tudni kell. Itt élünk szinte mindannyian Szegeden, ezért sok ismerős hellyel találkozhattunk. Melyek voltak a fontosabb helyek, helyszínek, amelyeket bemutatott ez a rövid képsorozat? >>>

Témakör: Az élet színterei; Tananyag: Az életet adó víz; Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra

Oktatási célok: ismerje a víz jelentőségét az emberek életében, ismerje a víz tulajdonságait, a tanuló tudja a víz jellemző tulajdonságait, felismertetni a szerepét, ismerje a víz körforgását a természetben! >>>