BAJINÉ TAKÁCS MARGIT – Az informatikus könyvtáros alapszak a társadalomtudományi képzési terület társadalomismereti képzési ágához tartozik. A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása a munkaerőpiacra, akik rendelkeznek korszerű könyvtár-informatikai ismeretekkel a könyvtár- éstájékoztatásügy, valamint az információközvetítés különböző területein felmerülő könyvtári,információs feladatok megoldására, információs szolgáltatások működtetésére és aszámítógépes szakirodalmi rendszerek kezelésére. Az informatikus könyvtáros nemcsak könyvekkel, hanem sokféle információhordozóval is foglalkozik: ezek többek között a CD,DVD, időszaki kiadványok és az internet. Az ezekben található információs anyagokat feldolgozza, a bennük fellelt értékeket az olvasók számára is hozzáférhetővé teszi… >>>

CSORBÁNÉ MAJOR ENIKŐ – SZÉCSINÉ SZÁSZ ENIKŐ: Állítólag a mai gyerekek nem szeretnek olvasni… Elég baj, hogy ez kap sokszor nagy hangsúlyt, mert biztos vagyok benne, hogy ez így nem igaz. Szívesen olvasnak, ha megfelelő könyvet adunk a kezükbe, és biztosítjuk őket arról, hogy kíváncsiak vagyunk a véleményükre az olvasottakkal kapcsolatban. Közösen beszéljük majd meg és dolgozzuk fel. Nem egyedül kell olvasónaplót készíteniük (rögtön felmerül a kérdés: milyet?), mert azt úgyis a szülő készíti el helyettük, jobb esetben a gyerek is segít… >>>

KOZSAHUBÁNÉ TÓTH ILDIKÓ – VARGA ÁGNES: Az utóbbi évek oktatási módszereinek osztálytermi alkalmazásában egyre nagyobb szerepet kapnak a kooperációs technikák, ugyanakkor a tanév során számos versenyfelhívással találkozunk. Számuk mintha egyre szaporodna, egyre bővül például a nyelvi levelezős, internetes versenyek sora. Vannak gyerekek, akik megriadnak a versenytől, a kudarc elveszi a kedvüket, mások viszont egyenesen felvillanyozódnak és egyre jobb teljesítményre sarkallja őket a kihívás. Úgy gondoljuk, hogy ez abban az esetben kifejezetten hasznos, ha belső motivációból fakad, és elsősorban önmaguknak szeretnének bizonyítani, megfelelni… >>>

LÉVAI ATTILA
A téma annak a bemutatása, hogyan jeleníti meg J. K. Rowling a Harry Potter és a bölcsek köve c. regényében a valóság problémáját, abból a tételből kiindulva, hogy a valóság önmagában megismerhetetlen, sok-sok elbeszélésből adódik össze, és ezek közül válogatva mi döntjük el, hogy mit fogadunk el igaznak, tényszerűnek, és mit nem, s ebből alkotjuk meg a magunk valóságát. Valóság–fikció–imagináció határainak feszegetése… >>>

BEKE TAMÁS – Az iskolánkban nemrég megvalósítottunk egy projektfeladatot, melynek legfőbb célja az volt, hogy a tanulók gépkocsikkal kapcsolatos tudását gyarapítsuk. A projektben gimnazista tanulók vettek részt, önkéntesen. A cikkben a projektmunka során szerzett tapasztalatok egy részét szeretném bemutatni. Elsőként röviden bemutatom a projektmódszert mint tanítási-tanulási stratégiát, majd ezt követően rátérek a konkrét projektfeladatra… >>>

VINCZE TAMÁS – A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése a tantárgy közoktatásban játszott szerepének felértékelődését is jelenti. A gyermekek képességeinek, személyiségének sokirányú fejlesztési lehetőségével, a tornateremben és sportudvaron megvalósítható egészséges életmódra szoktatás esélyével élni kell, aminek egyik alapfeltétele a pedagógus eredményes munkája. A sikeres óravezetés érdekében azonban a testnevelőnek nagyon sok feladatot kell teljesítenie, interakciók sokaságát produkálva tanítványai irányába. E tevékenységrendszer általánosságban történő leírása hasznos támpontot jelenthet a pedagógusképzésben résztvevők vagy épp pályájukat kezdők számára, míg vizsgálata sokat elárulhat a pedagógus tevékenységének minőségéről, ami elősegíti az önreflexióra való törekvést… >>>

Eredetileg a portfólió szó Amerikából került napjaink modern világába, aktát, mappát, irattartót jelent, pontosabban olyan irattartót, amelybe fontos dokumentumok kerülnek (Langenscheidt 1993, idézi Pietsch 2005). A szakirodalomban Falus (2003) szerint több megközelítés található, ezek közül idézünk néhányat. Häcker és Rihm (2004) szerint a portfólió önállóan nem létező fogalom. A fogalom mögött több mint egy koncepció rejtőzik, amelyek különböző célokat szolgálnak, és a céloknak megfelelően a definíció is különböző lehet. Ezekből következtetve: „a portfólió tanulói munkák célorientált gyűjteménye, amely a tanuló fáradozásait, tanulmányi előrehaladását és teljesítményének eredményeit egy vagy több területen mutatja be” (Lissmann 2001)… >>>

Az óvodás korosztály iskolaérettségének megállapítását segítő mérőrendszer a DIFER programcsomag. A Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer elterjedt eszköz az óvodapedagógusok körében, mivel a fejlettségi mutatóival nagy segítséget nyújt az egyéni fejlesztő munkában (Nagy et al. 2004). Amikor azonban erről a méréseket végző óvodapedagógusokkal beszélgettem, akkor felmerült néhány kérdés a DIFER-rel kapcsolatban. Az észrevételek tisztázására kérdőíves felmérést végeztem a Makói kistérség óvodáiban…. >>>

Az információs-kommunikációs technológiák dinamikus fejlődésének egyik terméke a Web 2.0, azaz a közösségi háló, amely alapjaiban változtatta meg a mindennapjainkat, hatása vitathatatlan a XXI. századi élet bármely területének tekintetében. A Web 2.0-ás alkalmazások átalakítják szokásainkat a tájékozódás, ismerkedés, kapcsolattartás, vásárlás, munka, szórakozás, ismeretszerzés, tanulás stb. terén, és a társadalom különböző szféráiban (gazdaság, politika, média, művészet) alkalmazzák őket egyre szélesebb körben. A mai fiatalok jellemzően a közösségi oldalakon töltik az idejük egy részét, sokan közülük blogtevékenységeket is folytatnak… >>>

 Semmihez nem hasonlítható az, mikor órán a gyerekek haladását percről percre tudjuk követni, és magabiztosan el tudjuk dönteni, hogy a diákok értik-e a tananyagot. A legtöbb alkalommal egyszerűen a diákok visszajelzése alapján döntünk, hogy továbbhaladunk-e az anyagban, vagy esetleg még gyakorolnunk kell. De hogyan tudunk meggyőződni arról, hogy a tanulók tényleg értik-e a tananyagot? Létezik […] >>>