Minden gyermek megismételhetetlen, egyedi, külön világ, de azért általános fejlődési szabályok minden csecsemőre, kisgyermekre jellemzőek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolai tanulást nehezítő tényezők már egészen korai életkorban is felismerhetők, és a súlyosabb esetek elkerülése érdekében már ekkor el kell kezdeni a preventív, illetve a rehabilitációs pedagógiai munkát… >>>

Az „új matematika” kidolgozásának kiemelkedő alakjai Dienes Zoltán és Varga Tamás voltak. A matematika egyik alapvető fogalma, a halmaz ekkor került be a kisiskolások eszköztárába. A halmazokkal, a matematika alapjául szolgáló logikával kapcsolatos tapasztalatgyűjtés egyik kiváló, játékos eszköze a Dienes Zoltán által kidolgozott logikai készlet, amelynek legelterjedtebb, 48 darabos formáját ma is használják az iskolában. >>>

A projektmegvalósítás során olyan tanulói tevékenységek tervezését tűztem ki célomul, melynek során ismeretszerzésre, összefüggések feltárására és megjelenítésére törekedtünk. A megismerés fő forrásává a gyerekek tapasztalatszerzését (videointerjú részletek megtekintése, helytörténeti séta, idegenvezetés), tevékenységét (önálló adat- és forrásgyűjtés, projektdokumentálás), aktivitását (alkotómunka: szoborterv, kisplasztika, plakátterv) tettük. Fontosnak tartottam olyan pedagógiai helyzetek megteremtését, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. >>>

A társadalom rohanó élete mellett kiemelten fontosnak tartjuk óvodánkban, hogy megálljunk egy pillanatra, és emlékezzünk történelmünk nagyjaira.
A közös ünneplés előzményeként, már a jeles nap előtti hetekben felelevenítettük versek, dalok, mesék, könyvek segítségével az eseményeket, beszéltünk 1848 kiváló embereiről, hőseiről a gyermeki befogadás függvényében.Elkészítettük a forradalom és szabadságharc jelképeit: a magyar zászlót, kokárdát, pártát, csákót és a kardot… >>>

Témakör: Az élet színterei; Tananyag: Az életet adó víz; Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra

Oktatási célok: ismerje a víz jelentőségét az emberek életében, ismerje a víz tulajdonságait, a tanuló tudja a víz jellemző tulajdonságait, felismertetni a szerepét, ismerje a víz körforgását a természetben! >>>

A kreatív-produktív szövegmegközelítés elméleti és gyakorlati tudnivalóit Benkes Zsuzsa és Petőfi S. János dolgozták ki 1992-ben megjelent Elkallódni megkerülni című könyvükben, amelynek alcíme: Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Két évvel később, 1994-ben a Szövegtan és prózaelemzés című kötetükben vizsgálatukat kiterjesztették a rövidpróza kreatív megközelítésére is. A szerzők a szövegmegközelítésnek két formáját különítik el: az analitikus-kreatív és a kreatív-produktív megközelítési módot … >>>

A tanári/pedagógusi szakmai beszélgetésekben az értékelés az egyik olyan kérdéskör, amely akár két táborra is oszthatja a beszélgetőket. Alapvető kérdések, hogy mikor, mit, hogyan és milyen gyakran értékeljünk. Megismertem és használok egy olyan értékelő rendszert, amelyet teljesen a saját elgondolásom, értékelési szokásaim és rendszerem szerint alakíthatok, de a legfőbb tulajdonsága, hogy igen könnyen, gyorsan, praktikusan kezelhető, és megbízhatóan tárolja a gyerekekre vonatkozó információkat, ráadásul nekem is mindig szem előtt van, így nem felejtek el feljegyezni dolgokat azért, mert óra közben éppen nem volt rá időm. >>>

Napjainkban bizonytalanná vált a gyakorlóiskolák és azon belül a gyakorlatvezető mentorok helyzete. A jelenlegi oktatáspolitika nem preferálja azt az idő-, energia-, tevékenység- és tudástöbbletet, melyek a szakvezetők munkáját jellemzik. A gyakorlatvezető egyrészt pedagógus, másrészt a hallgatói képzés egyik fontos láncszeme. A két feladatot egyidejűleg, egymással összefüggő tevékenység révén teljesíti, de a módszereket tekintve igen eltérő módon. Mivel a mindennapi gyakorlatban központi helyet foglal el a tanulói aktivitás; hatékonyabb munkaformákat és módszereket kell alkalmazni. >>>

A gyakorló pedagógus számára fontos kérdés, hogy milyen módon tud a rábízott gyermekek szüleivel olyan együttműködést kialakítani, amely elősegíti az együttnevelés megvalósítását. Az óvodákban a szülői értekezletek jelentik a kapcsolattartás egyik hagyományos formáját. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy hogyan használhatók fel ezek az alkalmak arra, hogy a megszokott, a pedagógus közléseire hagyatkozó szervezés helyett, az együttműködés kialakítása, erősítése valósuljon meg. Milyen módon járulhat hozzá a szülők bevonása a másodlagos szocializáció sikeréhez? >>>