A sportolók, különösen az élsportolók, gyakran olyan sajátos étrendet, sokszor speciális táplálék kiegészítőket, vitaminokat fogyasztanak, amelyeknek nem ismerjük a szívelektrofiziológiai hatásait. Így például a szójakészítmények állatkísérletes bizonyítékok szerint fokozzák a szívizom hypertrophiáját és súlyosbítják a szívelégtelenséget.  A hatások a hím állatokban kifejezettebbek voltak, mint a nőstényekben. A sportolói szívizom hypertrophia okozta hirtelen szívhalál nagyobb mértékű, illetve gyakoribb férfiak esetében. Hazánkban a szójakészítmények esetleges kedvezőtlen hatásaival Csáky István foglalkozott és hívta fel rá a figyelmet.

Érdekes adatokat láttak napvilágot grapefruit fogyasztással kapcsolatban is. Ezek szerint a vizsgálatok szerint 1 liter frissen facsart grapefruit levének elfogyasztása után is szignifikánsan kimutatható QT-intervallum (azaz repolarizáció) megnyúlást tapasztaltak egészséges önkénteseken, amelyet a grapefruitban nagy mennyiségben található flavonoidok (pl. naringin, morin, hesperetin, naringenin) káliumcsatorna (I_Kr) gátló hatásával hoztak összefüggésbe (5. ábra).  Felmerül a kérdés, hogy a sokkal gyakrabban és nagyobb mennyiségben fogyasztott narancslének van-e bármilyen hatása a szívizom repolarizációra, mivel nagy mennyiségben tartalmaz hesperetint. Laboratóriumunkban nem találtunk QTc-intervallum nyújtó hatást egészséges önkénteseken frissen facsart narancslé fogyasztását követően (6. ábra). Ezzel ellentétben a grapefruitlé QTc-megnyúlást okozott, valamint növelte a rövidtávú QT-variabilitás értékét, mely egy újonnan javasolt non-invazív EKG paraméter a repolarizáció instabilitásának jellemzésére. A piros grapefruitlé fogyasztás más vizsgálatban növelte a QT-variabilitási indexet dilatatív és hipertenzív cardiomyopathiás betegekben. A narancslében és a grapefruitlében nagyon sok hasonlatos polifenol vegyület található, valószínűleg ezek eltérő aránya és mennyisége felelős a szívizom repolarizációra kifejtett eltérő hatásokért.

A grapefruit fogyasztás másik fontos aspektusa az, hogy egyes hatóanyagai erős gátló hatást fejtenek ki a gyógyszermetabolizmusban fontos szerepet játszó citokróm P450 3A4 izoenzimre, mely többek között számos gyógyszer lebontásáért felelős, melyek káliumcsatorna blokkoló hatással illetve mellékhatással rendelkezik. Megközelítőleg 5 óra alatt éri el a hesperetin és naringenin a maximális plazmakoncentrációját egyszeri grapefruitfogyasztást követően, 47%-os intesztinális CYP3A4 koncentrációcsökkenést eredményezve (!), és ez az enzimgátló hatás 72 órán át is fennmaradhat! Ezek az adatok arra utalnak, hogy a grapefruit fogyasztása sportolókban két különböző mechanizmussal járulhat hozzá (I_Kr gátlás és enzimgátlás) a repolarizációs tartalék csökkenéséhez és az arrhythmiakészség fokozódásához. Ezen hatások még tovább erősödhetnek káliumcsatorna mutációt hordozó egyéneken. Mindezen érdekes eredmények mellett is hangsúlyozni kell azonban azt, hogy a táplálékadalékok, tartósítószerek, ételfestékek direkt  szívelektrofiziológiai hatásairól nagyon keveset tudunk, és az említett  példák  valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik.

5. ábra Grapefruitlé fogyasztását követő QT-intervallum megnyúlás egészséges önkénteseken és emelkedett plazma naringenin szintek (fenti panel), valamint a grapefruitlé flavonoidjainak I_Kr gátló hatása (naringenin, morin és hesperetin) Xenopus oocytákban (alsó panel).

6. ábra Bal oldali panel: A QTc intervallumok 4 és 6 h órával  1 liter friss narancslé vagy grapefruitlé elfogyasztását követően egészséges egyéneken. Jobb oldali panel: A QT-intervallum rövidtávú variabilitásának (STV_QT) értékei ugyanazon személyekben közvetlenül 1 liter friss narancslé vagy grapefruitlé elfogyasztását követően 10 óra múlva. *p<0.05 vs. kontroll, n=12.