Intézet

 

Kisebbség-koordinátor pedagógus szakvizsga program

A képzés a PHARE HU0008-02-01-0047 pályázatának keretében került kidolgozásra.

A.1 Kisebbségtudományi alapismeretek

A modul alapítását és indítását az SZTE JGYTFK Alkalmazott Egészségtudományi Tanszékének az oktatási miniszter - T302460-928/1999 számon - akkreditálta.

A modul képzési célja: a kisebbségtudományok alapvető kérdései, témakörei és módszerei kerülnek szisztematikusan bemutatásra. Ez biztosít lehetőséget a kisebbségi helyzet komplex megközelítéséhez, ami az ismeretközvetítésen túl a másság elfogadását, az előítélet felismerését és a tolerancia fejlesztését is szolgálja.

 

Főbb tanulmányi területek:

A kisebbség fogalmának értelmezési lehetőségei. A kisebbség társadalmi percepciója. Az 1989-90-es politikai fordulat hatására robbanásszerűen felerősödött a mai etnikai – nemzetiségi – kisebbségi csoportok kutatásának igénye és fontossága A téma rendszerváltás utáni reneszánszának voltak ugyan előzményei, de ezeket inkább a történelmi múlt és az önismeret kezelésének szándéka motiválta. Ugyanakkor nem mindig világos, vajon kik is az alanyai a különböző etnikai – nemzetiségi – kisebbségi csoportoknak. A releváns szociológiai kutatások áttekintése kapcsán a résztvevők arra tesznek majd kísérletet, hogy főként a nemzetiségi és etnikai kisebbségek politikai, jogi vagy éppen társadalmi, kulturális meghatározásának, társadalmi percepciójának különbségeit felmérjék.

Az előítélet témakörének bevezetése. Az előítélet fogalmának meghatározásán túl a résztvevőknek lehetősége nyílik a személyiségfejlődés előítéletességet erősítő és gátló aspektusainak áttekintésére. Továbbá, változatos módszerekkel (szeminárium, filmfeldolgozás) módjuk van az előítéletes magatartás kísérleti kutatásának eredményeibe is betekinteni. Bemutatásra kerülnek az előítéletes magatartás szociálpszichológiai, pszichodinamikai és kognitív aspektusú megközelítésének alapjai is, a gyakorlati alkalmazási lehetőségek felvillantásával.

Az alapfogalmak áttekintése után a hazánkban élő nemzeti, etnikai kisebbségek bemutatására kerül sor. Magyarországi és Kelet-Közép Európai történetiségük bemutatása nemcsak aktuális helyzetük megértését, hanem szokásaik, kultúrájuk megismerését is elősegíti. Külön hangsúlyt helyezünk a magyarországi cigányság aktuális helyzetének, történetiségének, a cigányság kultúrájának alapszintű bemutatására.

Nyelvi diszkrimináció és a nyelvi emberi jogok kérdése az Európai Unióban egyre fontosabb kérdéssé válik. Éppen ezért az idevágó európai irányelvek iskolai következményeinek felmérését is beépítettük programunkba.

A magyar társadalom hátrányos helyzetű csoportjainak eddigi vizsgálatai során viszonylag kevés figyelmet szenteltek a nők helyzetének. Ezért a nemi szerepek változásával, illetve a magyar nők társadalmi helyzetével kapcsolatos alapismeretek bemutatása szintén fontos.

A fentebb tárgyalt témakörök iskolai alkalmazását könnyíti meg a multikulturális nevelés alapvető fogalmainak feldolgozása. Az előítéletek megszüntetését célzó tanítási módszerek áttekintése után a rendelkezésre álló tantervek és taneszközök bemutatására, elemzésére is sor kerül.

Speciális kérdéskör a magyarországi történeti nemzetiségek oktatása, illetve a magyarországi nemzetiségek iskoláztatásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása.

A homoszexuális kisebbség társadalmi helyzetével, a homoszexuális identitás kialakulásának folyamatával kapcsolatos alapismereteket is érintjük.

A speciális nevelési igényű gyermekek magyarországi helyzetének, pedagógiai vonatkozásainak megalapozása is megkezdődik ebben a kurzusban. A kurzus végén a részvevők a kisebbségtudományi kérdések médiajelenlétének irányított elemzését végzik el.