A.3 Kisebbségek társadalmi integrációja, életmód
A modul célja: szociológiai, jogi, szociálpolitikai, néprajzi, népegészségtani, etikai, munkaerő-gazdálkodási ismeretek és tapasztalatok rendszerezett bemutatása a kisebbségek társadalmi integrációjának elősegítése, életkörülményeik javítása érdekében. További cél a hatékony szervezeti beavatkozások előkészítéséhez szükséges szakmai tudás megalapozása.
Társadalomtudományi kutatások eredményei alapján a kutatók azt valószínűsítették, hogy az etnikai, kisebbség egészségi egyenlőtlenségeinek fő oka a többségi, európai társadalom tagjaihoz képest eltérő osztályhelyzetében keresendő. Később ez az álláspont annyiban finomodott, hogy noha ma is az egészségi egyenlőtlenségek egyik fő összetevőjének tartják a társadalmi-gazdasági helyzetet, de lényeges összetevő az etnicitás is, amely nemcsak az osztálykülönbséget jelenti. Ez alapján fogalmazódott meg számos koncepció, melyek a hatalmi viszonyok kérdését éppúgy érintik, mint az adott etnikai kisebbség méltó reprezentációját, a forrásokhoz való igazságos hozzáférést és a nyilvánosságbeli elismertetést. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az etnicitás nem statikus, konstans kategória, hanem történelmileg változik az idő, a tér és a személy egyéni sorsa befolyásolhatja (a nem, az osztályhelyzet és más identitások között küzdelem folyhat).
Szociológiai, szociálpolitikai, etikai elméleteket mutatunk be ebben a modulban, valamint ezen a koncepciók gyakorlati, népegészségtani, szociálpolitikai, szociológiai, etikai következményeit elemezzük.
A romák születéskor várható élettartama a magyar lakosság kedvezőtlen adataihoz képest is sokkal rosszabb. Ennek okai is elemzésre kerülnek a kurzus során.
Az etikai alapismeretek kapcsán az oktatás és a mindennapi együttlét során felvetődő, sokszor bonyolult és kényes etikai kérdésekre és dilemmákra keressük a választ. Az etikai alapismeretek segíthetnek eligazodni a felmerülő értékproblémák körében, ami növeli a pedagógusok erkölcsi érzékenységét, erkölcsi konfliktusfeltáró és -megoldó készségét.
A kisebbségi helyzet gyakran szociális problémákkal jár együtt. A szociálpolitikai alapismeretek áttekintése során nemcsak a hazai intézményrendszer rendszerváltás utáni működésének alapjai kerülnek bemutatásra, hanem főként a cigányokkal és a fogyatékosokkal kapcsolatos szociálpolitikai intézkedések bemutatására, elemzésére is sor kerül. A rossz szociális helyzet gyakran a munkanélküliségből, a munkerőpiaci lehetőségek korlátozottságából fakad. A kurzus során a néhány kisebbség speciális munkaerőpiaci helyzetének bemutatására is lehetőség nyílik.
Főbb tanulmányi területek:
A modul főbb témái a következők:
- Kisebbség - szegénység - szociális ellátásuk összefüggései. Szociális problémák a mai Magyarországon. Korszerű gyermekvédelem alapelvei és dilemmái.
- Az ország és a régió népességének demográfiai és egészségi állapota. Kisebbségek és epidemiológiai elemzések.
- Általános munkaerőpiaci helyzetkép bemutatása. A kisebbségek esélyei a munkaerőpiacon, aktív foglalkoztatás-politika. A tanulók továbbtanulási esélyei, a szakképzés problematikája. Iskolai lemaradás, területi és foglalkoztatási hátrányok.
- Erkölcs és etika. Az erkölcs viszonya a joghoz, valláshoz, tudományokhoz.
- A kisebbségek történeti, antropológiai megközelítése. Nyelvi diszkrimináció és nyelvi emberi jogok. Migráció. A kisebbségek a médiákban.
- A kultúra, mint életmód. Az életmód értékmeghatározói. Az életmód, mint történeti kategória. Az életmód elméleti mintái: Max Weber, Piere Bourdieu, Antony Giddens. Az egészséges életmód esélyei a kisebbségi kultúrákban.