MANYE XXVII. KONGRESSZUS

Tanszékünk oktatói az alábbi előadásokkal vettek részt a MANYE XXVII. Kongresszusán, melyet április 15-16.  Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Karán:

JUHÁSZ VALÉRIA: Óvodapedagógusok hallás utáni szövegértés-fejlesztési stratégiái

A hallás utáni szövegértés-fejlesztés az új Nat-tervezetben is kiemelten jelen van, azonban elsődleges
helye a köznevelésben már korábban elkezdődik. A hallás utáni szövegértés, annak fejlesztése többféle
formában és elképzeléssel megjelent már a magyar oktatáskutatási szakirodalomban. Jelenkutatásunk a
hallás utáni szövegértést szókincsfejlesztési stratégiák alkalmazásával mutatja be.
A kutatás során óvodapedagógus hallgatóknak fejből kellett népmeséket mondaniuk. Az
óvodapedagógus hallgatók elemezték a 77 magyar népmese szókészletét, kiválogatták, majd
kategorizálták a feltételezhetően megértési nehézséget okozó szavakat és kifejezéseket. A hallgatók azt
a feladatot kapták, hogy a gyerekek számára várhatóan ismeretlen szavakat (pl. ipa; glédába állít; lelket
ereszteni valakibe; megette már azt a rozsda; kötötte magát a kondás; ejnye, hogy a farkasok rágjanak
meg; elagyabugyálta; ellazsnakolta; nyaka közé szedte a lábát stb.) jelentéssel ruházzák fel a mesélés
közben. A hallgatók által használt stratégiák közt volt a szinonimahasználat, a gesztikuláció, az
interaktív meséléssel a gyerek bevonása, a kommentálás, a körülírás, a dramatizálás, dramatizáltatás
stb. amelyekkel mesélés közben segítették a gyerekek szövegértésének fejlődését. Az előadás ezt a
kutatást mutatja be, és értelmezi ezt a korábbi kutatások fényében.
Kulcsszavak: hallás utáni szövegértés-fejlesztés, óvodapedagógusok, szókincsfejlesztési stratégiák

 

 

ERDEI TAMÁS: Három módszer diskurzusjelölők gépi azonosítására

Az előadásban bemutatok három olyan módszertani irányt, amelyek a diskurzusjelölők gépi
azonosításában jellemzőek: bizonyos minták felismerése a már meglévő (nyelvtani és pragmatikai)
annotációban, fordítási feladatként való meghatározásuk (amennyiben az egyik nyelven már jelölve
vannak), valamint az szövegegységhatárok kézi megjelölése utáni gépi tanulás segítségével.
A diskurzusjelölőknek nevezett nyelvi elemek fontos funkciókkal bírnak egy szövegben: az egyes
szövegrészeket egyrészt elválasztják, másrészt összekötik, összefüggést biztosítanak. Mindemellett
informálják a befogadót arról, hogy a szöveg létrehozója hogyan viszonyul az általa közöltekhez, és
hogyan szerkesztette a szöveget. Ezek miatt igény merült fel hatékony számítógépes azonosításukra is,
hiszen a diskurzusjelölők által reprezentált viszonyok, kapcsolatok, összefüggések kimutatása
hozzájárulhat olyan területek fejlődéshez, mint az automatikus szövegfeldolgozás, a
szövegcsoportosítás, az információkinyerés vagy a szentimentelemzés (azaz annak azonosítása, hogy a
beszélő az általa közöltekhez pozitívan vagy negatívan viszonyul (Jurafsky–Martin 2018)).
Kulcsszavak: diskurzuselemzés, diskurzusjelölő, nyelvtechnológia, gépi szövegfeldolgozás
Szakirodalom
Jurafsky, Dan – Martin, James H. 2018. Speech and Language Processing. 3rd edition draft.
https://web.stanford.edu/~jurafsky/slp3/ (Utolsó hozzáférés: 2019.03.01.)

 

Absztrakt megtekinthető itt!