4.1.2. A gége – a zöngeképzés szakasza
A gége elsődleges élettani feladata, hogy a légcső elzárásával az ételt/italt a nyelőcsőbe terelje, s másodlagos feladataként értelmezhető a hangképzés. A tüdő kivezető csöve a légcső, melynek falát C alakú porcok alkotják, kb. 10-12 cm hosszú, s a tetején helyezkedik el a gége (larynx). Öt porc alkotja: gyűrűporc, pajzsporc, két kannaporc és a gégefedő (Gósy, 2004, Kassai, 1998).
A legfelső légcsőporchoz kapcsolódik a gyűrűporc (cartilago cricoidea), melynek alakja a pecsétgyűrűhöz hasonlít, s kiszélesedő része hátul van, karikája pedig körbeveszi a légcsövet. A gyűrűporcon helyezkedik el a pajzsporc (cartilago thyreoidea), mely hátul nyitott, elöl összeér, hétköznapi elnevezése az ádámcsutka. A gyűrűporc hátsó részén helyezkedik el a két kannaporc (cartilago arytaenoidea), melyek háromszög alakúak, s igen mozgékonyak, rajtuk végződnek a hangszalagok. Segítségükkel állítjuk be a hangszalagokat a megfelelő helyzetbe. A gégefedő (epiglottis) falevél alakú rugalmas porc, mely a gége bejárata fölé emelkedik, s feladata annak megakadályozása, hogy idegen anyag jusson be a légcsőbe. A gége porcait gazdag izomzat hálózza be. A pajzsporc és a kannaporcok között helyezkednek el a hangszalagok (Gósy, 2004, Kassai, 1998). A hangszalagok rugalmas izomkötegek, melyek változatos mozgásra képesek, s ezáltal alkalmasak arra, hogy hangot keltsenek. A két hangszalag között alakul ki a hangrés (glottis) (Gósy, 2004, Kassai, 1998). A hangszalagok esetében háromféle mozgásról beszélhetünk (Gósy, 2004):
1. Vízszintes mozgás: a hangszalagok eltávolodása egymástól levegővételkor, hangképzéskor pedig a hangszalagok záródása
2. Függőleges mozgás: hangszalagrezgés
3. Szél-éli eltolódás: hangszalagokat borító nyálkahártya mozgása, a zöngeképzés feltétele, megakadályozza a turbulencia létrejöttét. Ennek vizsgálata stroboszkóppal történik.
A következő hangszalagállások ismeretesek (Kassai, 1998):
1. Tág lélegző állás: tág hangrés, a kannaporcok kb. 40-45 fokos szögben eltávolodnak egymástól, gyors, nagy mennyiségű levegő belélegzésére van lehetőség, beszédlégzés
2. Szűk lélegző vagy fúvó állás: a hangszalagok 30 fokos szögben vannak nyitva, a levegő akadálytalanul tud áramolni. Ez az állás jellemző a nyugalmi légzésre illetve a zöngétlen mássalhangzók képzésekor.
3. H-állás: a hangszalagok között 10 fokos rés van, az áramló levegő beleütközik a hangrés falába és súrlódó zörejeket kelt. Ebben az állásban a h hang egyik változatát képezzük.
4. Zöngeállás: Zárva vannak a kannaporcok és a hangszalagok is, a hangrés alatt feltorlódik a levegő, s a levegő nyomása szétpattintja a hangszalagokat. A nyomáskiegyenlítődést követően a hangszalagok visszatérnek eredeti helyükbe, a zárt állásba. Ekkor a folyamat újra indul, tehát a levegő újra feltorlódik, a hangszalagok szétpattannak, nyomáskiegyenlítődés, zárt állás. A záródó-nyitódó mozgás során szabályos rezgés keletkezik. Ez a zönge, mely a magánhangzóknak esetében alapelem, a mássalhangzók egy részénél pedig járulékos elem.
5. Zárállás: A hangszalagok és a kannaporcok is zárt alkotnak, feltorlódik a levegő, majd felpattintja a hangszalagokat. Mindez kattanásszerű hangot eredményez, ez az ún. laringális explozíva vagy gégezárhang. Ez a magyar nyelvben nem fonéma, inkább részmozzanatnak tekinthető, pl. kemény hangindításnál vagy ezt halljuk köhögéskor is.
6. Suttogó állás: a kannaporcok alsó-belső sarkaikkal távolodnak el egymástól, míg a hangszalagok lazán zárnak, így a levegő a porcok közötti résen tud távozni, ez adja a jellegzetes suttogó hangot.
Video a hangszalagokról: https://youtu.be/Q9sxCNTg97Y
Következzen néhány eltérő mozzanat a zöngeképzés folyamatában, mely a beszédjavítást végző szakemberek számára fontosak lehetnek, hiszen a különböző dysphoniák diagnosztizálása illetve terápiája a logopédusok kompetenciájába tartozó tevékenységek. Amennyiben a zöngeképzés során a hangszalagok nem záródnak össze teljesen, tehát a levegő kiáramlás folyamatos lesz, úgy a hang minősége levegős lesz. Ha a hangszalagok nem teljes terjedelmükben rezegnek, akkor ún. fejhang keletkezik. Ha a hangszalagok nyitott állásból indulnak, a levegő nyomása alacsony lesz, így a zönge lágy lesz. Ha a hangszalagok feszes zárból indulnak, úgy a zönge képzése a feszes zár pattintásával kezdődik, kemény hangindítást eredményezve (Gósy, 2004).