Skip navigation

8.3.1. Hasonulás

8.3.1.1. Részleges hasonulás: az érintett beszédhang nem minden jegyében módosul a szomszédos hanghoz

8.3.1.1.1. Zöngésség szerinti részleges hasonulás: visszaható érvényű, célja a képzés egyneműsítése (hangszalagok állása), értelmi különbségeket moshat egybe (pl. mészbe/mézbe) Lehet: zöngésedés: a zöngés mássalhangzó az előtte álló zöngétlen mássalhangzót zöngésíti pl. patakban, illetve zöngétlenedés: a zöngétlen mássalhangzó az előtte álló zöngés mássalhangzót zöngétleníti pl. dobta

8.3.1.1.2. Képzés helye szerinti részleges hasonulás: a dentialveoláris n hang az őt követő bilabiális mássalhangzó hatására m lesz pl. azonban, színpad; palatális mássalhangzó előtt ny lesz pl. hangya

8.3.1.1.3. Igazodás: nem eredményez új fonémát a folyamat, a képzés helyében látszik módosulás pl. az ing szóban a dentialveoláris hang képzési helye veláris hang hatására hátrébb húzódik vagy a hamvas szóban a bilabiális hang képzési helye módosul a labiodentális hangnak megfelelően vagy pl. a magánhangzók magukhoz igazítják a mássalhangzókat az ajakállásnak megfelelően

8.3.1.2. Teljes hasonulás: az egyik mássalhangzó teljes egészében hasonlóvá válik a másikhoz

8.3.1.2.1. Írásban jelölt teljes hasonulás (alaktani kötöttségű): típusai a következők lehetnek: val/vel, vá/vé ragok kezdő mássalhangzója hasonul a tővégi mássalhangzóhoz pl. azzal, porrá; az, ez mutató névmás toldalékolt alakjaiban történik teljes hasonulás pl. attól, ebből (kivétel a val/vel, mely regresszív és progresszív irányú is lehet: evvel, avval/ ezzel, azzal); j, mint a felszólító mód jele és a tárgyas igei személyrag kezdő eleme hasonul meghatározott környezetben pl. mossa, nézze

8.3.1.2.2. Írásban jelöletlen teljes hasonulás (hangtani kötöttségű): dentialveoláris zár- és réshangokban posztalveoláris réshangok és affrikáták hatására pl. község, egészség; az n a mögötte álló r, l hatására azonosul ezekkel pl. kínlódik; a közvetlenül szomszédos r és l hasonul egymáshoz pl. elront; palatális mássalhangzók magukhoz hasonítják a j hangot pl. anyja; a j hang hasonítja magához az l hangot pl. teljes, éljen.

Fontos megemlíteni, hogy a köznyelvi beszédben a teljes hasonulások köre ettől szélesebb lehet, s jellemző, hogy a kisgyermekek a még nem egészen pontos finommotorikus kivitelezés miatt számos ilyen szerkezetet produkálnak pl. Miska helyett Mikka.