Fonetika és fonológiai ismeretek szerepe a beszéd- és nyelvi zavarok diagnosztikájában, terápiájában
- Fonetika és fonológiai ismeretek szerepe a beszéd- és nyelvi zavarok diagnosztikájában, terápiájában
- Bevezetés, célkitűzések
- 1. Nyelv és beszéd: avagy a nyelvészeti ismeretek szerepe a beszéd- és nyelvi zavarok diagnosztikájában és terápiájában
- 2. Bevezetés. A fonetika tárgya, meghatározása, történetének főbb szereplői. Beszédhang és fonéma.
- 3. A beszéd mint neurofiziológiai műveletsor, idegi bázis.
- 3.1. Az agyról
- 3.2. A lebenyek élettana
- 3.3. Agy és nyelv viszonyáról röviden (Ahlsen, 2006)
- 3.4. Elektrofiziológiai eljárások
- 3.5. Funkcionális képalkotó eljárások
- 3.6. Kettős út modell
- 3.7. A kisagy és nyelv kapcsolata
- 3.8. Patológiás előfordulás- szerzett nyelvi zavar
- Összefoglalás
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- 4. A beszéd képzése. Beszédszervek: tüdő, gége, toldalékcső szerepe a hangképzésben
- 5. A beszéd észlelése. A hallás folyamata. Beszéd és hallás.
- 6. A beszéd, mint akusztikai jelsorozat
- 7. A magyar beszédhangok állománya: magánhangzók és mássalhangzók
- 7.1. A hangzók univerzális mechanizmusa
- 7.2. A hangzók képzésének mechanizmusa (Gósy, 2004)
- 7.3. Artikulációs konfiguráció
- 7.4. Fonéma vagy sem?
- 7.5. Nemzetközi Fonetikai Ábécé
- 7.6. A beszédhangok osztályozása
- 7.7. A magánhangzók osztályozása
- 7.8. A mássalhangzók
- 7.9. Másodlagos artikuláció
- 7.10. Fonetikai átírásról röviden
- 7.11. Patológiás előfordulások
- Összefoglalás
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- 8. A koartikuláció
- 9. Szupraszegmentális jelenségek szerepe
- 9.1. Definíció
- 9.2. Dajkanyelvi sajátosságok
- 9.3. A szupraszegmentális hangszerkezet funkciója
- 9.4. Beszéddallam
- 9.5. Hangsúly
- 9.6. Hangerő
- 9.7. Tempó
- 9.8. Ritmus
- 9.9. Szünet
- 9.10. Hangszínezet
- 9.11. A szupraszegmentális elemek észlelése
- 9.12. Patológiás előfordulás
- Összefoglalás
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- 10. Az alkalmazott fonetikai kutatások jelentősége
- 11. Fonetika és fonológia
9.10. Hangszínezet
Az összes beszédszervnek a beszélőre jellemző működése, tehát nem azonos a hangszínnel, mely a magánhangzók minőségét jelenti. Mind a szegmentális, mind a szupraszegmentális elemek magukban hordozzák az egyénre jellemző sajátosságokat. Befolyásolja a dohányzás (egyértelműen mélyíti a hangot), az alkoholfogyasztás (hangerő, tempó, ritmika változhat meg az egyéni érzékenység függvényében) (Gósy, 2004).