7.8.1. A keletkező akadály szerinti teljes felosztás (nem csak a magyar nyelvben megtalálható módok)

A következőkben egy, a magyar nyelvre jellemző képzési módokhoz képest szélesebb körű áttekintés következik, melynek célja, hogy egyrészt egy-egy beszédbeli jelenség könnyebben értelmezhető legyen a mechanizmus pontos ismerete által, másrészt pedig annak elkülönítésében segítséget nyújtson az ismeretanyag, hogy a magyar nyelvben mi számít beszédhibának, s milyen szempontokat kell figyelembe venni egy két vagy többnyelvű kisgyermek beszédfejlesztése során.

A keletkező akadály szerint a következő csoportokról beszélhetünk (Crystal, 2003):

Teljes zár:

-   zárhangok (explozívák): valamely beszédszerv teljes zárlatot képez, a levegő a szájon át távozik

-   nazálisok: szájtérben valahol teljes zár képződik, de a levegő az orron át távozik

-   affrikáták: teljes zár keletkezik, a zár viszonylag lassan szűnik meg

Megszakított zár:

-    pergő hang: az egyik hangképző gyorsan, többször érinti a másikat, pl. magyarban az r hang esetén a nyelvhegy hozzáér a fogmederhez, de a francia r is ilyen, ott azonban az artikulációs szervpára nyelv háta és az uvula. Éppen emiatt javítandó, makacs beszédhiba, ha ez a képzési mechanizmus jellemző magyar nyelvű beszélőknél.

-    egyperdületű r (flap): az artikulációs szervpár egyszer érintkezik. A magyar nyelvben nem jellemző, ha előfordul, az beszédhibának minősül vagy éppen a kialakítandó pergő hang egyik állomása is lehet, azonban az angolban például előfordul, a spanyolban pedig ez a képzési mechanizmus jelentésmegkülönböztető szerepű.

Részbeni zár:

-    laterális: a szájtérben valahol részbeni zár keletkezik úgy, hogy a levegő a zár szélein ki tud áramolni

Szűkület:

-    réshang: a képzésben résztvevő szervek olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a közöttük áramló levegő surlódik.