Kérdések, feladatok

1. Melyek a beszédhangok létrehozása során jellemző univerzális lehetőségek? Jellemezze is őket!
2. Mi az artikulációs konfiguráció?
3. Mely szempontok alapján osztályozzuk a magánhangzókat?
4. Mely szempontok alapján osztályozzuk a mássalhangzókat?
5. Mi a zárhangok keletkezési mechanizmusa?
6. Mi a réshangok keletkezési mechanizmusa?
7. Mi a másodlagos artikuláció? Milyen típusai vannak?
8. A következőkben gyermeknyelvi példákat olvashat. Jellemezze ezeket a képzési jegyek figyelembe vételével! Amennyiben egy-egy jelenség a gyermek beszédére tendencia-szerűen jellemző, úgy annak milyen konzekvenciái lehetnek a terápiás folyamatot illetően?
   kérek → kéjek; óvodába → ovidába; kanál → tanál; alma → ajma; mackó → macskó; hideg → videg; Szabi → Sabi; anya → ana
   Melyik hangzó?
   mély, középső nyelvállású, ajakkerekítéses, hosszú → 
   gégehang, réshang, zöngétlen, szájhang, rövid →

Páros munka:

„Beszélő”: Válasszon ki egy hangzót és többféle módon próbálja meg kiejteni úgy, hogy az a magyar normának megfelelő legyen és úgyis, hogy beszédhibának minősüljön! Tudatosítsa a folyamat során megváltoztatott lépést, tehát mi az oka az eltérő képzésnek? Azzal kapcsolatban milyen terápiás lépést kell szem előtt tartani?

„Hallgató”: Figyelje meg a beszélő által produkált hangzót? Melyik felel meg a magyar hangzórendszernek? Hall-e tájnyelvi ejtést? Van-e beszédhibára utaló jel? Ha igen, ön szerint mit változtatott meg a beszélő? Ennek ilyen terápiás konzekvenciája lehet?

Beszéljék meg az eredményeket, azokat vessék össze! Ugyanarra jutottak? A feladat során milyen tapasztalatokat gyűjtöttek?