Skip navigation

Bevezetés, célkitűzések

Célok

A tananyag célja, hogy áttekintést nyújtson a beszéd és nyelvi folyamatokról illetve ezek zavarairól elsősorban nyelvészeti aspektusból. A fő cél, hogy olyan ismeretek szintetizálására kerüljön sor, mely releváns lehet a gyakorló szakemberek számára a diagnosztikai illetve terápiás lehetőségeket illetően. A tananyag elsősorban az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet logopédia szakirányának 3. félévében kötelező Fonetika és fonológia tantárgyhoz készült, továbbá az SZTE JGYPK nyelv- és beszédfejlesztő tanárképzésben a Beszédzavarok I., II. tantárgyakhoz kötődhet.

A tananyag feladata, hogy megismertesse a hallgatókat a logopédus szakemberek ellátási körébe tartozó kórképekkel, azokat nyelvészeti aspektusból, rendszerszerszerűen bemutatva. Fontos, hogy mind elméleti, mind gyakorlati szempontból világosan látszódjék a beszéd és nyelv közötti különbség, éppen abból a célból, hogy célirányos lehessen mind a diagnosztikai, mind a terápiás folyamat felépítése. A beszéd és nyelv folyamatainak tisztázása után kerülhet sor a fonetika illetve a fonológia meghatározására. A tananyag további célja, hogy a hallgatók megismerjék először – a központi idegrendszertől a periféria, tehát a beszédszervek felé haladva - a nyelvi és egyéb kognitív funkciók alapvető anatómiai korrelátumait, majd a beszédképzés folyamatában résztvevő szervek felépítését, működését, funkcióját. Továbbá bemutatja a hallási és észlelési folyamatok sajátosságait is, s kitér a beszéd és akusztikum kérdéseire is. A logopédusok számára elengedhetetlen a magyar beszédhangok állományának pontos ismerete, hiszen igen nagy százalékban találkoznak beszédzavarokkal, pl. pöszeséggel. A magyar beszédhangokon túl fontos tudáselem lehet a képzési mozzanatok univerzális jellegéből indulva az egyes fonémák, azok realizációinak alakulása a különböző nyelvek tükrében a két- vagy többnyelvűség kérdésköre miatt. Ezen gondolatmenet további folytatásaként meg kell említeni a koartikulációs folyamatokat, annak érdekében, hogy a spontán beszédben előforduló jelenségre magyarázatot tudjunk adni. A tananyag feladata, hogy a szupraszegmentális elemeket is bemutassa illetve, hogy betekintést nyújtson az alkalmazott fonetikai kutatások világába. A tananyag utolsó fejezete a fonológiát hivatott röviden bemutatni. A tananyagnak tehát nem célja egy átfogó nyelvészeti aspektusú szintetizálás, az egyes nyelvi szintek általános bemutatása, így a célkitűzések a téma kijelölésének megfelelően – fonetikai és fonológiai ismeretek szerepe a beszéd és nyelvi folyamatok sajátosságait illetően - terjednek ki.

Mindezen ismeretekben való jártasság fontos eleme lehet annak, hogy a beszéd és nyelvi fejlesztéssel foglalkozó szakemberek az eltérő fejlődésű atipikus vagy szerzett zavarokat értelmezni, diagnosztizálni tudják illetve ezen eredmények ismeretében egyénre szabott terápiát tudjanak kidolgozni. Ennek érdekében a tipikus fejlődési útvonalak bemutatása során a téma szempontjából releváns patológiás előfordulások az egyes fejezetekben kerülnek bemutatásra.

Az egyes fejezetek végén vannak feltüntetve a szakirodalmi hivatkozások, s néhány fejezet végén további, olvasásra ajánlott irodalom is meg van jelölve. A tananyagban szereplő ábrák egyrészt szabad felhasználásúak, azaz a felhasználási jogokat illetően újrafelhasználhatóak és módosíthatóak. Másrészt a primer szakirodalmakból származnak, ezek forrásjelölése minden ábra alatt megtalálható, s ezek hiperhivatkozásként is funkcionálnak. Ezekre kattintva - a digitális tananyag előnyeit kihasználandó, megfelelő internet hozzáféréssel rendelkezve - egyből a téma szempontjából különösen releváns, ajánlott, primer szakirodalomhoz lehet hozzáférni, hiszen az eredeti tanulmány, fejezet, stb. olvasásától a felkészülés során nem lehet eltekinteni.

Összefoglalva a tananyag célja, hogy a hallgatók ismerjék meg és biztonsággal használják a fonetika és fonológia fogalomrendszerét illetve, hogy a logopédiai kórképeket illetően rendszerszerű ismeretek birtokába juthassanak. További célként jelenik meg, hogy a hallgató képessé váljon a beszéd és nyelvi folyamatok áttekintésére, valamint a beszédhangok (nem csak a magyar nyelvre jellemző) rendszerezése révén az eltérő folyamatok értelmezésére.