Katonáné Nemes Gyöngyi: A kompetenciaalapú oktatás a kooperatív technikák tükrében

Elkötelezett híve vagyok a kompetenciaalapú oktatásnak, évek óta így tanítom alsó tagozatos tanulóimat. Szemléletem, helyem az oktatási folyamatban teljesen megváltozott. Új dimenziókat nyitott számomra a tervezőmunka is. Magasabb színvonalú, átgondoltabb tervezés szükséges, mivel a tanító csak irányító szerepet tölthet be ebben a folyamatban.     A kooperatív technikák alkalmazása domináns helyet foglal el a képességek fejlesztésében.
A 9-10 éves tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelően csak apró mozzanatokra bontva képesek elsajátítani ezeket az eljárásokat. A türelem, a következetesség, a kis lépések tisztelete hamar meghozta a várva várt eredményt. Ma már a tanulás örömteli tevékenységgé alakult át, amit a tanulók bizalommal teli, szeretetteljes légkörben végeznek. Az ismeretszerzés során olyan képességekkel gazdagodtak a gyermekek, melyek segítségével már most is képesek saját maguk tanítására. Ez az alapja a későbbiekben elvárható permanens művelődésnek.
Társas intelligenciájuk életkorukhoz képest fejlett. Megtanulják, hogy mindenki egyaránt fontos a közösségben. Tisztelik egymást, elfogadják társaik különböző gondolkodásmódját. Nem legyőzni akarják a másik tanulót, hanem minden helyzetben a közös megoldásra törekednek, és eközben saját teljesítményük is magas színvonalúvá válik. Tudnak örülni tanulótársuk sikerének, elismeréssel, dicsérettel jutalmazzák azt. Képesek erőszakmentesen kezelni a konfliktusokat. Vállalják érzéseiket, tetteiket, döntéseiket. Fegyelmezésre nincs szükség, csak dicsérettel motiválom őket a helyes magatartásra.
Kommunikációjuk a kölcsönös együttműködésen alapul. A csoporttársakkal folytatott eszmecsere megköveteli minden tanulótól a helyes kommunikációt.
Képessé válnak az információk megértésén túl azok alkalmazására és közlésére is. Az érvelés és vita alkalmazása segíti őket saját véleményük megfogalmazásában, valamint a társak véleményének elfogadásában. Képesek a különböző álláspontok ismeretében, mérlegelés után saját álláspontjuk megváltoztatására. A drámapedagógia alkalmazása, a szituációs és szimulációs játékok segítik a szókincs bővítését, a kreatív kommunikáció kialakítását. A demokratikus légkörben szabad téveszteni, rosszat mondani is, ezért a tanulók bátran adnak hangot gondolataiknak. Már kisiskolás korban kialakulnak az egyéni közlési stratégiák.
A gondolkodás fejlesztésének kiváló lehetőségeket kínál a kooperatív eljárások alkalmazása. Cél, hogy gyermekeinket felkészítsük a gyorsan változó világra, ezért elengedhetetlen, hogy megtanítsuk őket a kreatív gondolkodásra. Nemcsak azt kell látniuk, ami előttük van, hanem azzal is gazdálkodniuk kell, ami eszükbe jut róla. Rávezetéssel, felfedeztetéssel, gondolkodtató kérdésekkel rövid idő alatt hozzászoknak a tanulók ahhoz, hogy a felszín alá nézzenek, és rejtett összefüggéseket, szabályszerűségeket keressenek. A tények és összefüggések ismeretében, mérlegelés után szabadon tudnak döntéseket hozni.
A kreativitás hozzásegíti a gyermekeket ahhoz, hogy áttörjék az évtizedek óta rögzült látásmódok és szokások korlátait, így gondolkodásukat új ötletek, lehetőségek felé fordítsák.
A kritikai gondolkodással megtanulják tapasztalataikat logikai rendben elhelyezni, azoknak értelmet adni. A kritikus szemléletre az élet minden területén szükség van. A jó döntések meghozatalában, a veszélyes helyzetek elkerülésében, a helyes vélemény kialakításában hatékony eszköz lehet a diákoknak.
A reflektív gondolkodás fejlesztésének hatékony módja az érvelés és vitatechnikák alkalmazása.

Érvelés és vita alkalmazása egy szövegfeldolgozó órán 4. osztályban
Már alsó tagozaton is bátran lehet olyan órákat tervezni, melyben a ráhangolódási szakasztól a reflektálásig különböző érvelés és vitatechnikák alkalmazásával dolgoznak a tanulók. Az ilyen órák hatékonyan segítik a gyermekek sokoldalú képességfejlesztését.
Az alábbiakban általam kipróbált, gyakorlatban jól bevált módszereket mutatok be, amik a tanóra különböző szakaszaiban kiválóan szolgálják a didaktikai mozzanatokat.

 Ráhangolódási szakasz:
Indián beszélgetés Egy olyan módszer, amely rendkívül alkalmas a meglévő ismeretek feltárására. Ebben a folyamatban gyakorolják az egymásra figyelést, a szövegalkotást, a szöveg tömörítését, annak újra fogalmazását. Miközben fejleszti a tanulók reflektív gondolkodását, kialakul a saját vélemény melletti kiállás, érvelési képesség is. Egy tanuló egy gondolatot fogalmaz meg az adott témáról, majd az utána következő tanuló tömörítve megismétli az előtte elhangzó mondatot, és hozzáteszi a saját gondolatát.
T-tábla A vitára való felkészülésre szolgáló grafikai szervező, mely egyénileg, de párban is alkalmazható. Egy fogalom, gondolat összehasonlító-szembeállító érveinek, (igen-nem, mellette-ellene) összevető vizsgálatára alkalmazható eljárás.
Csillagvita A szöveg megismerése előtt, de a szöveghez szorosan kapcsolódó problémahelyzetek megvitatására alkalmas módszer, melyet kis csoportokban alkalmaznak a tanulók. Egy eldöntendő kérdés a vita alapja. A csoportok kiválasztanak maguk közül egy tanulót, aki mindig igen érvekkel válaszol a csoporttársak nem érveire. A vita végén közös álláspontot alakítanak ki a feltett kérdésről.

 Jelentés teremtés szakasza:
Hangos olvasókártya A szöveg elolvasása utáni véleménynyilvánításra alkalmas módszer, mely érvelésre, állásfoglalásra készteti a gyermekeket.
A tanulók szabadon sétálnak a teremben. Adott jelre megállnak, és a közel álló társukkal kicserélik véleményüket a történetről.
Ördög-angyal A szövegen belül megjelenő ellentétes álláspontok vizsgálatára szolgáló drámajáték. A csoportok kiválasztanak maguk közül egy szereplőt, aki a történetet pantomim játékkal játssza. A csoporttársak pedig „ördög”, illetve „angyal” bőrébe bújva érvekkel befolyásolják a szereplő döntési fázisait. Az ördög mindig negatív érveket mond, az angyal pozitív érveket fogalmaz meg.
Érvek kártyán Egy ellentmondást tartalmazó szöveg, vagy szövegrész megvitatására alkalmazható eljárás. A tanulóknak a szövegből kell kigyűjteni az álláspontjukat igazoló érveket. Az osztály két nagy csoportban dolgozik, a csoportok egymásnak ellentétes érveket keresnek a szövegből. A tanulók egyénileg gyűjtik a saját álláspontjukhoz tartozó érveket, amiket egy kártyára írnak. Majd az azonos érveket gyűjtő tanulók csoportgyűlés keretében az osztály egy kijelölt részében megbeszélik a gyűjtött érveket, és kiválasztják a legjobban támogató néhány érvet. Ezt követően mindkét fél vitaindító nyilatkozatot tesz. Utána ismertetik saját érveiket, illetve cáfolják a másik fél érveit. Az utolsó mozzanat a vitazáró nyilatkozat ismertetése

Reflektálási szakasz:
Az óra befejező szakaszában a fokozatosság elvét követve kerülhet a legnagyobb szervezést és figyelmet igénylő módszer.
Vitasarkok Ez olyan együttműködésen alapuló vitatechnika, amely egy problémahelyzetben a különféle álláspontok megfogalmazására, illetve azok melletti érvelésre, cáfolásra készteti a tanulókat. Megtanít a saját vélemény melletti kiállásra, ugyanakkor bizonyos rugalmasságra is nevel, hiszen a vita a kialakított vélemény megváltoztatását is eredményezheti. A szöveghez kapcsolódó, azt továbbgondoló eldöntendő kérdést fogalmazunk meg. A tanulók önként is eldönthetik, de ki is jelölhetjük a két tábor (ellene érvelők-mellette érvelők) résztvevőit. Ezt követően szóban, vagy írásban összegyűjtik érveiket. Majd az azonos érveket gyűjtő tanulók a másik táborral szemben sarkokba rendeződnek, ahol kiválasztják a legdominánsabb érveket. Szóvivőt, képviselőt választanak, aki elmondja vitaindító beszédét. A csoport tagjai mögötte állnak, és segítik az érvek felsorakoztatásában. Ha egy csoporttagot sikerül az ellenkező tábornak meggyőzni, helyváltoztatással jelzi véleménye módosulását. Cél megtartani a társakat, ugyanakkor újabb tagokkal növelni saját tábort. A végleges csoportok kialakulása után a képviselők összefoglalják csoportjuk álláspontját.

Véleményvonal
A vitasarok utáni állapot felmérésére szolgáló grafikai rendező.
A táblára rajzolt egyenes vonal két végén az eldöntendő kérdésre adható válasz, a nem és igen szó szerepel. Arra kérjük a tanulókat, hogy saját jelüket, képüket, rajzukat (ez lehet előre kiosztott, a szöveg témájához igazodó apró kép) helyezzék el a vonal megfelelő helyére. Így láthatjuk a már kialakult és még bizonytalan álláspontokat is.

 

Irodalom

Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás (Budapest, Önkonet Kft., 2001.)

Katonáné Nemes Gyöngyi
SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája,
Alapfokú Művészetoktatási Intézménye,
Napközi Otthonos Óvodája

Megjelent a Módszertani Közlemények 2011. 51. évfolyam 2. számában.