Gyerekkoromban imádtam a mozi világát, filmeket. Tanításom első éveiben /most volt nemrég, 1987-ben!/ amikor mindannyian minél modernebb tanárok szeretnénk lenni, megpróbáltam ez irányú ismereteimet bevetni. A videó magnó korát éltük, és az iskolában az egyetlen ilyet , a szintén egyetlen hordozható színes tévével sűrűn kölcsönvettem. >>>

A NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKSZÍNPADÁNAK MŰSORA

Fecske Csaba: Lepkehívogató (részlet)

Szállj le, lepke, magot adok!
Ha megeszed, többet adok.
Mint a szirom, szép a szárnyad,
ékessége vagy a nyárnak. >>>

Az ember természetes környezetének nélkülözhetetlen anyaga a felhőkből lehulló, a folyókban hömpölygő, a tengerekben tavakban hullámzó, életet adó és fenntartó, iparunkat, jólétünket szolgáló víz, amely számos műalkotásban is szerephez jutott. A Föld felszínének több mint kétharmad részét víz borítja. Ha ezt a vízmennyiséget a Föld felszínén egyenletesen elosztva képzelnénk el, akkor minden négyzetcentiméterre mintegy 273 liter víz jutna… >>>

Kutatásomban az olvasás, a szövegértés és az empátia összefüggéseit vizsgáltam tehetséges és átlagos képességű tanulóknál. Jelen tanulmányban az általam összeállított olvasási kérdőív eredményeit mutatom be. Összesen 672 felső tagozatos diák vett részt a kutatásban, több településről. A diákok 51,8%-a tartozott a tehetséges, 48,2%-uk pedig a kontrollcsoportba… >>>

A köszönés és a megszólítás a társadalmi kapcsolatteremtés nyelvi formái. A magyar nyelvészeti szakirodalomban meglévő, ezzel a témával foglalkozó cikkek egyik része egyes korszakoknak a teljesség igénye nélküli leírására korlátozódik (vö. Thewrewk 1897, Simonyi 1911, Sinor 1974). A mai nyelvre vonatkozóan néhány összefoglaló tanulmány is megjelent (vö. Ladó 1958, 1959, Guszkova 1981, Deme–Grétsy–Wacha 1987/1999, Domonkosi 2002). A nyelvhasználat és társadalom összefüggését kutató szociolingvisztika egyik kedvelt vizsgálati témaköre a nyelvi tiszteletadási formák leírása (vö. Tóth 1983, Kiss 1993, Balázs 1993, Kiss 1995, Sándor 1996). >>>

Jelen dolgozatommal hozzá kívánok járulni egyrészt a tanítói és a tanári felkészüléshez, vagyis a tanítási, másrészt az igekötőkkel összefüggő kompetenciák, közelebbről a helyesírási, valamint a kifejezésbéli felkészültség izmosításához, azaz a tanulási folyamatokhoz. Ha szemügyre vesszük az igekötők meghatározásával kapcsolatos szakirodalmat, jelentékeny ismereteket birtokolhatunk. „A magyar nyelv értelmező szótára” így adja meg az igekötőt: „Az igéhez járuló, határozószóból lett, néha képző értékű elem, amely az igével kifejezett cselekvés, történésirányát vagy állapotát jelöli meg, s az ige eredeti jelentését kisebb-nagyobb mértékben módosítja (pl. be-; ki-; meg-); általában az ige előtt, meghatározott mondattani helyzetben pedig az ige után áll.” >>>

Győry Csaba a Módszertani Közlemények 2008. évi 2. számában megjelent írásának mondanivalója[1] szinte rímel mindarra, amit az információs műveltségről pedagógusoknak el kell mondanunk. Mielőtt az információs műveltség fogalmáét meghatároznánk, mondjuk, el, hogy a hasonlóságok annak köszönhetők, hogy az új tanuláskultúra és az információs műveltség nagyjából ugyanazon pedagógiai elvek mentén formálódtak. Bár nem kizárólagos alapja, de azért az információs műveltség igen gyakran kötődik a konstruktivista elvekhez, sőt a legmarkánsabban Paulo Freire által képviselt „felszabadítás pedagógiájához” is… >>>

A Németországban élő Kibédi Varga Áron költő és egyetemi kutató „Lépések” című naplójában ezt írja 2005. május 15-ei keltezéssel: „Pünkösd a legszebb keresztény ünnep, mert a legabsztraktabb. Nincs semmi romantika – se megható, se tragikus –, ami eltéríthetne a lényegtől, nincs betlehemi istálló, nincs keresztre feszítés. Csak a nyelvek sokasága. Először volt Bábel, a nyelvek szétesése, a büntetés, most pedig pünkösd, a nyelvek felvirágzása, a hitről való soknyelvű beszéd öröme” – eddig az idézet… >>>

A következőkben áttekintjük a környezeti nevelés fogalmának megszületését, tartalmi bővülését, mai jelentését. A környezeti nevelés gyökereiről a következőket mondhatjuk. Minden társadalomban folyik nevelés. Varga Attila (2004) szerint mindenfajta nevelés szükségképpen környezeti nevelés is, mivel átülteti a felnövekvő generációkba azt a viszonyulásmódot, ahogy az adott kultúra bánik a környezetével. A korábbi társadalmakban is folyt tehát valamiféle […] >>>

Jelentős számú tanár és diák még mindig azt a célt tűzi ki a tanítás és tanulás során, hogy a nyelvtani szabályokat tökéletesen tudják elmagyarázni, illetve elmondani. Ebben a cikkben amellett fogunk érvelni, hogy a nyelvtani szabályok explicit tudása nem feltétlen jelenti azt, hogy valaki élő nyelvi szituációban tudja használni a megfelelő szerkezeteket. A képek, mint eszköz és a szemléletesség biztosítása, mint fogalom elengedhetetlen alkalmazását igyekszik a cikk kifejteni… >>>