A költői szövegek szövegtani szempontú megközelítése a nyelvtudomány kitágult határaira, s azok alkalmazására is szeretne felhívni a Tisztelt Olvasó figyelmet! Napjainkban a technika világa „behozza” a fiataloknak az információ-áradatot a szobába, ennek nyelvileg komoly veszélye van, ugyanis egyre nő azok száma, akik nehezen vagy nem képesek verbalizálni az ismeretanyagot. Ne engedjük, hogy a vizualitás kiszorítsa a verbalitást! A nyelvhasználat fejlesztése, a nyelvi megnyilatkozás értő, igényes módjának alkalmazása mindannyiunk legfőbb feladata! >>>

A budapesti Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumban öt esztendeje folyik önálló heti óraszámmal, a magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolt modulként a Dráma és tánc tanítása. Az eredetileg egészségügyi szakközépiskolaként működő intézményben nagy hagyománya volt a diákszínjátszásnak, az elmúlt évtizedekben több-kevesebb rendszerességgel működött színjátszó szakkör. A 2000-es évek közepére teremtődött meg a tantárgyi, módszertani és személyi feltétele annak, hogy órakeretben, tantárgyi modulként is elindulhasson a drámapedagógiai nevelés. Erre öt évvel ezelőtt, a 2004/2005-ös tanévben került sor. >>>

A magyar nyelvű egyéni líra megteremtője, Balassi Bálint a klasszikus értékeket felvonultató, 1589 nyarán született az „Egy katonaének (In laudem confiniorum) Az Csak búbánat nótájára” című versének a sokoldalú bemutatására teszek kísérletet az olvasmánymegértés, továbbá a nyelvi kompetenciák fejlesztése szempontjából. Íme a műalkotás… >>>

A köszönés és a megszólítás a társadalmi kapcsolatteremtés nyelvi formái. A magyar nyelvészeti szakirodalomban meglévő, ezzel a témával foglalkozó cikkek egyik része egyes korszakoknak a teljesség igénye nélküli leírására korlátozódik (vö. Thewrewk 1897, Simonyi 1911, Sinor 1974). A mai nyelvre vonatkozóan néhány összefoglaló tanulmány is megjelent (vö. Ladó 1958, 1959, Guszkova 1981, Deme–Grétsy–Wacha 1987/1999, Domonkosi 2002). A nyelvhasználat és társadalom összefüggését kutató szociolingvisztika egyik kedvelt vizsgálati témaköre a nyelvi tiszteletadási formák leírása (vö. Tóth 1983, Kiss 1993, Balázs 1993, Kiss 1995, Sándor 1996). >>>

Győry Csaba a Módszertani Közlemények 2008. évi 2. számában megjelent írásának mondanivalója[1] szinte rímel mindarra, amit az információs műveltségről pedagógusoknak el kell mondanunk. Mielőtt az információs műveltség fogalmáét meghatároznánk, mondjuk, el, hogy a hasonlóságok annak köszönhetők, hogy az új tanuláskultúra és az információs műveltség nagyjából ugyanazon pedagógiai elvek mentén formálódtak. Bár nem kizárólagos alapja, de azért az információs műveltség igen gyakran kötődik a konstruktivista elvekhez, sőt a legmarkánsabban Paulo Freire által képviselt „felszabadítás pedagógiájához” is… >>>

A Németországban élő Kibédi Varga Áron költő és egyetemi kutató „Lépések” című naplójában ezt írja 2005. május 15-ei keltezéssel: „Pünkösd a legszebb keresztény ünnep, mert a legabsztraktabb. Nincs semmi romantika – se megható, se tragikus –, ami eltéríthetne a lényegtől, nincs betlehemi istálló, nincs keresztre feszítés. Csak a nyelvek sokasága. Először volt Bábel, a nyelvek szétesése, a büntetés, most pedig pünkösd, a nyelvek felvirágzása, a hitről való soknyelvű beszéd öröme” – eddig az idézet… >>>

A következőkben áttekintjük a környezeti nevelés fogalmának megszületését, tartalmi bővülését, mai jelentését. A környezeti nevelés gyökereiről a következőket mondhatjuk. Minden társadalomban folyik nevelés. Varga Attila (2004) szerint mindenfajta nevelés szükségképpen környezeti nevelés is, mivel átülteti a felnövekvő generációkba azt a viszonyulásmódot, ahogy az adott kultúra bánik a környezetével. A korábbi társadalmakban is folyt tehát valamiféle […] >>>

Az új érettségi talán két legizgalmasabb témaköre a regionális kultúrák és az irodalom határterületei. A két témakörbe sorolt témák szinte mindegyike újdonságként jelentkezik korábbi, hagyományos irodalomtanításunkhoz képest, noha az igényes tanárok mindig is megpróbálták becsempészni a szorító időkeretek közé ezeket az érdekes, a diákok figyelmét könnyen megragadó kérdésköröket. E témakörök változatos, sok tantárgyi integrációs lehetőséget biztosító kulturális jelenség megtárgyalására, feldolgozására adnak lehetőséget. A regionális kultúrák az irodalmi alkotásokat, jelenségeket tágabb művelődéstörténeti kontextusokban képesek bemutatni a diákoknak, az irodalom határterületei pedig arra hívják föl a tanulók figyelmét, hogy az irodalom és a társművészetek komplex egységet alkotnak a kultúra egészében. .. >>>

Az új érettségi egyik legizgalmasabb témaköre az irodalom határterületei. A témakörbe sorolt témák szinte mindegyike újdonságként jelentkezik korábbi, hagyományos irodalomtanításunkhoz képest, noha az igényes tanárok mindig is megpróbálták becsempészni a szorító időkeretek közé ezeket az érdekes, a diákok figyelmét könnyen megragadó kérdésköröket. A témakör változatos, sok tantárgyi integrációs lehetőséget biztosító kulturális jelenség megtárgyalására, feldolgozására ad lehetőséget: irodalom és folklór, irodalom és tömegkultúra (masslore) kapcsolata… >>>

Az új magyar szóbeli érettségi mindkét szinten egy kötelezően kitűzendő, érdekes és sok izgalmas lehetőséggel szolgáló témakört is tartalmaz: a regionális kultúrákat. Az eddigi tapasztalatok szerint a diákok szeretik ezt a témakört, szívesen foglalkoznak vele és készülnek rá. Mindazonáltal a témakör bizonyos újdonsága és szinte határtalan volta miatt az ide tartozó témák kijelölése és összeállítása nem mindig könnyű feladat a magyartanárok számára. >>>