Kórusban énekelni örömteli dolog. Ide azok jelentkeznek, akik szeretnek énekelni. Jó a közösség, oldottabb a hangulat a próbákon, mint egy tanórai keretben. Iskolánkban a Kicsinyek Kórusába alsó tagozatos gyerekek járnak, több osztály tanulói próbálnak együtt hétről-hétre… >>>

SIPOS ZSOLTNÉ: AZ EKF Gyakorlóiskola évek óta részt vesz a magyar- és kommunikációszakos hallgatók kompetenciaalapú képzésében. A képzés kiemelt területe az IKT-használat. Ezen a területen az országban egyedülálló az Ipad és a Smart-PC kísérletünk. A szülői, tanulói és hallgatói kérdőívek és elégedettségmérések ezeknek a programoknak a sikerét bizonyítják. A bemutatóórák, melyeket 2007-től tartunk a térség pedagógusai részére, pozitív visszajelzéseket mutatnak. A referenciaintézménnyé való minősítésben több „jó gyakorlat” is az infokommunikációs technikára épít. Az alább ismertetett „jó gyakorlatok” kifejlesztőjeként tevékenykedem ebben a szakmai projektben is. Kollégáimmal együtt évek óta konferenciák, szakmai napok előadója, résztvevője vagyok, 16 éve szakvezetőként dolgozom a főiskolai-egyetemi szintű tanárképzésben. A bemutatóórákon, konferenciákon a „jó gyakorlatok” alapelemeit többször bemutattam… >>>

A környezeti nevelés a pedagógiai programunk egyik kiemelt fontosságú része, nemcsak a környezetismereti foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme, tevékenysége és eszközei az óvoda mindennapjait áthatják, azaz komplex módon jelenik meg. A tevékenységeket a természet nagy körforgásának rendszere, a természet ünnepei, és a négy őselem köré épített jeles napok alapján terveztük meg… >>>

A 20. század magyar irodalmában több olyan regényt találunk, amely a tanár-diák kapcsolat problematikusságát ábrázolja – gondoljunk csak Kosztolányi Aranysárkányára Szabó Magda Abigéljére vagy Móricz Légy jó mindhalálig című művére. Az iskolai miliő választása azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy ifjúsági regényt olvasunk, hiszen a célcsoport kijelölésével megnevezett szövegtípus nem merül ki pusztán a gyermeki(nek képzelt) téma és kontextus felvetésében… >>>

A farsang jellegzetessége a jelmezes, álarcos alakoskodás. A farsangi mulatságokat mindenütt tréfa, jókedv és zajongás kíséri. A farsang január 6-tól, vízkereszttől egészen február végéig, hamvazó szerdáig tart. A farsang végén, „a farsang farkán” vannak a legvidámabb mulatságok.
Régi szokás szerint a bálokat általában a farsang utolsó három napján tartották. Ilyenkor szokás volt a pártában maradt lányok csúfolása is. Általános szokás volt a „batyus bál”. Az ünnepségsorozat egyben a tél búcsúztatása, a tavaszvárás örömünnepe… >>>

Az óra fő célja a szöveg feldolgozása, a szóbeli szövegalkotás gyakorlása és a szövegen keresztül érzelmi nevelés megvalósítása. A célok eléréséhez a feladatok kiválasztásakor arra fektettem a hangsúlyt, hogy a lehető legtöbbféle munkaformában, minél változatosabb eljárásokkal, módszerekkel és játékokkal érjem el azokat. A kooperatív csoportmunka mellett a gyerekek párokban is dolgoztak a ráhangolódás fázisában, a szövegértést ellenőrző kérdéseknél pedig frontálisan, közösen az egész osztály. Volt példa egyéni munkaformára, mikor a gyerekek egy szereplővel hasonlították össze saját tulajdonságaikat. A kooperatív módszerek közül láthatunk példát a fürtábra készítésre, a képtárlátogatásra, ördög és angyal játékra és különböző szövegfeldolgozó csoportfeladatokra (fantázia névjegykártya, írói szék, érzelem fénykép stb.) >>>

A tábori foglalkozásokon nem az ismeretátadás volt a foglalkozások középpontjában, hanem a közösen megélt élményekre helyeződött a hangsúly. Nem az volt az elsődleges cél, hogy egy meghatározott mennyiségű ismeretanyagot adjak át a gyerekeknek, hanem az, hogy a közös játék során és a saját élmény megélése által megképződjenek a gyerekekben a témával kapcsolatos kérdések, kialakuljon az érdeklődésük. Inkább mondhatjuk azt, hogy az ismeretanyag volt a segédeszköz, a hordozóanyag ahhoz, hogy a játékok megvalósuljanak. Az élménypedagógia módszereit tehát nem állítottam az ismeretátadás hátterébe. >>>

Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának könyvtára A szó elszáll, az írás megmarad címmel 2001 óta rendezi meg 5-6. osztályos általános iskolás csapatoknak szóló városi könyv- és könyvtárhasználati versenyét. A könyvtárhasználati ismeretek tantárgyközi jellegéből adódóan ezen versenyeken olyan témákra és összefüggésekre irányítjuk a figyelmet, amelyek integrálják a NAT különböző műveltségterületeit, a különféle tantárgyakban tanult […] >>>

A következő videón látható óra tervezete az alábbi linkre kattintva olvasható: kooperatív óratervezet A videón láthatunk példát az indiánbeszélgetésre, a vitasarokra, az ördög-angyal játékra, történetkeretre, véleményvonalra, törött lemez technikára, csillagvitára. A videó a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodájában készült.  Tanít: Katonáné Nemes Gyöngyi   >>>

A gyakorló pedagógus számára fontos kérdés, hogy milyen módon tud a rábízott gyermekek szüleivel olyan együttműködést kialakítani, amely elősegíti az együttnevelés megvalósítását. Az óvodákban a szülői értekezletek jelentik a kapcsolattartás egyik hagyományos formáját. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy hogyan használhatók fel ezek az alkalmak arra, hogy a megszokott, a pedagógus közléseire hagyatkozó szervezés helyett, az együttműködés kialakítása, erősítése valósuljon meg. Milyen módon járulhat hozzá a szülők bevonása a másodlagos szocializáció sikeréhez? >>>