Kórusban énekelni örömteli dolog. Ide azok jelentkeznek, akik szeretnek énekelni. Jó a közösség, oldottabb a hangulat a próbákon, mint egy tanórai keretben. Iskolánkban a Kicsinyek Kórusába alsó tagozatos gyerekek járnak, több osztály tanulói próbálnak együtt hétről-hétre… >>>

Ének-zene – könyvtárpedagógia szakos tanárként végeztem a Szegedi Tudományegyetemen. Tanítási gyakorlatom során három dolgot tűztem ki célul: 1) amennyire csak tudtam, megpróbáltam kerülni a frontális munkaformát és minél inkább a gyermekek aktivitását előtérbe helyezni; 2) törekedtem arra, hogy számítógépes ismereteimet és a terem biztosította informatikai lehetőségeket kihasználjam; 3) igyekeztem kiemelni a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokat, hogy a gyermekek összefüggéseikben lássák a jelenségeket. Most ez utóbbival, a „tantárgyi koncentrációval” kapcsolatos tapasztalataimról írok részletesebben… >>>

Szálljon fel énekünk, úgy szálljon, hogy dallam a szívnek éltető, új erőt adjon. Mert boldog, aki énekel… Boldog, aki énekel – hirdeti kórusművében Giuseppe Ottavio Pitoni (1657–1743). De mi is a hang? A rezgő testek, mint az ember hangszálai, egy zeneszerszám húrjai, kifeszített membránja, vagy a hangvilla, rezgésbe hozzák a környezetükben lévő levegő molekuláit, amelyek […] >>>

A felsőfokú tanítóképzésben mindig kiemelt helyet foglalt el a hallgatók szakmai gyakorlata. Általánosságban elmondható, hogy a képzés elméleti ismeretei előkészítik a gyakorlatokat, amelyekre a gyakorlóiskolában és a külső gyakorlóhelyeken kerül sor. A képzés minden egyes tantárgyánál számolni kell a hallgatók előzetes tanulmányaival, ismereteivel, ezért egy kérdőíves felmérés keretében feltérképeztem a hallgatók ide vonatkozó adatait, véleményét. A gyakorlati képzés tapasztalataiban utalok azokra a témákra, a feldolgozás szempontjaira, amelyek kiemelt helyet kaptak a felkészítésben. Továbbá bemutatok a tanulmányban egy olyan módszert – tanórakutatás –, amely a gyakorlati pedagógusi munka egyik folyamatos fejlesztője lehet. >>>

Napjainkban bizonytalanná vált a gyakorlóiskolák és azon belül a gyakorlatvezető mentorok helyzete. A jelenlegi oktatáspolitika nem preferálja azt az idő-, energia-, tevékenység- és tudástöbbletet, melyek a szakvezetők munkáját jellemzik. A gyakorlatvezető egyrészt pedagógus, másrészt a hallgatói képzés egyik fontos láncszeme. A két feladatot egyidejűleg, egymással összefüggő tevékenység révén teljesíti, de a módszereket tekintve igen eltérő módon. Mivel a mindennapi gyakorlatban központi helyet foglal el a tanulói aktivitás; hatékonyabb munkaformákat és módszereket kell alkalmazni. >>>

A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKSZÍNPADÁNAK MŰSORA 1. Gryllus Vilmos Ősz szele zümmög 2. Gyulai Pál Őszi délután (részlet) 3. Bárdos Lajos – Raics István Csöndes kánon 4. Kányádi Sándor Valami készül 5. Dinnyés József – Flamm János Ha én 6. Aranyosi Ervin Minden nap egy lehetőség… 7. Bródy János A szavak 8. Vesztergom […] >>>

Az énekórákon a dalok, dallamok éneklése (nagyjából pontos ritmussal, megközelítő dallammal), a zenetörténet tanulása, a zeneelméleti fogalmak megismerése, a szolmizációs hangok, ábécés hangok, hangközök kottaképe, a zenehallgatási anyagok felismerése nem okoz problémát, elsősorban szorgalom és gyakorlás kérdése. Viszont zenei hallás nélkül hallás után dallamot lejegyezni, hangközt, hangzatot felismerni szinte lehetetlen. >>>

A NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKSZÍNPADÁNAK MŰSORA

Fecske Csaba: Lepkehívogató (részlet)

Szállj le, lepke, magot adok!
Ha megeszed, többet adok.
Mint a szirom, szép a szárnyad,
ékessége vagy a nyárnak. >>>

Dr. Ábrahám Mariann tovább folytatja a gondolatát, hogy a “A zenetanárnak úgy kell tanítania, hogy szellemi-érzelmi-fizikai tényezők komplex összefüggését megéreztesse, megértesse és az szerves egésszé váljék a tanuló számára és -majd saját élménnyel teli, kreatív szabadsággal tudjon megnyilvánulni a pódiumon.” Az előadásom tárgya Varró Margit gyakorlata a technikaképzésről. >>>