Maga a könyvtárpedagógia is válasz. Válasz a modern társadalom igényeire, kihívásaira. 1990-es évektől az Európai Unió Bizottsága több olyan programot is meghirdetett, amelynek célja egy versenyképes tudásalapú gazdaság felépítése, amelyben kulcsszerepet szántak az oktatásnak, könyvtáraknak. (1995. A tudás Európája felé, 1996. Az egész életen át tartó oktatás és képzés európai éve, 1999. Európa – információs társadalom mindenkinek stb.) Az 1995-ös NAT, kerettanterv követve az információs társadalom elvárásait, beépítette az oktatásba a könyvtárinformatikát, és meghatározta az iskolai könyvtár forrásközpont szerepét… >>>
Morális élethelyzeteket nemcsak kitüntetett pillanatokban, ún. határhelyzetekben vagy jelentős események bekövetkeztekor élünk meg, hanem a mindennapi gyakorlat részeként rendszeresen – pusztán figyelem és szándék (tudatosítás igényének) kérdése, hogy ezeket mikor és hogyan észleljük, illetve miként kezeljük. Diákjaink számára az észlelés, tudatosítás igencsak összetett feladat, hiszen a Z-generáció tagjaiként egyszerre esnek át életük nagy fordulatán, a serdülő/kamaszkoron, valamint egy sajátos társadalmi szemléleti korszakváltáson… >>>
SIPOS ZSOLTNÉ: AZ EKF Gyakorlóiskola évek óta részt vesz a magyar- és kommunikációszakos hallgatók kompetenciaalapú képzésében. A képzés kiemelt területe az IKT-használat. Ezen a területen az országban egyedülálló az Ipad és a Smart-PC kísérletünk. A szülői, tanulói és hallgatói kérdőívek és elégedettségmérések ezeknek a programoknak a sikerét bizonyítják. A bemutatóórák, melyeket 2007-től tartunk a térség pedagógusai részére, pozitív visszajelzéseket mutatnak. A referenciaintézménnyé való minősítésben több „jó gyakorlat” is az infokommunikációs technikára épít. Az alább ismertetett „jó gyakorlatok” kifejlesztőjeként tevékenykedem ebben a szakmai projektben is. Kollégáimmal együtt évek óta konferenciák, szakmai napok előadója, résztvevője vagyok, 16 éve szakvezetőként dolgozom a főiskolai-egyetemi szintű tanárképzésben. A bemutatóórákon, konferenciákon a „jó gyakorlatok” alapelemeit többször bemutattam… >>>
KOZSAHUBÁNÉ TÓTH ILDIKÓ – VARGA ÁGNES: Az utóbbi évek oktatási módszereinek osztálytermi alkalmazásában egyre nagyobb szerepet kapnak a kooperációs technikák, ugyanakkor a tanév során számos versenyfelhívással találkozunk. Számuk mintha egyre szaporodna, egyre bővül például a nyelvi levelezős, internetes versenyek sora. Vannak gyerekek, akik megriadnak a versenytől, a kudarc elveszi a kedvüket, mások viszont egyenesen felvillanyozódnak és egyre jobb teljesítményre sarkallja őket a kihívás. Úgy gondoljuk, hogy ez abban az esetben kifejezetten hasznos, ha belső motivációból fakad, és elsősorban önmaguknak szeretnének bizonyítani, megfelelni… >>>
LÉVAI ATTILA
A téma annak a bemutatása, hogyan jeleníti meg J. K. Rowling a Harry Potter és a bölcsek köve c. regényében a valóság problémáját, abból a tételből kiindulva, hogy a valóság önmagában megismerhetetlen, sok-sok elbeszélésből adódik össze, és ezek közül válogatva mi döntjük el, hogy mit fogadunk el igaznak, tényszerűnek, és mit nem, s ebből alkotjuk meg a magunk valóságát. Valóság–fikció–imagináció határainak feszegetése… >>>
MÁČAJ MONIKA – ŽOVINEC ERIK: A beszéd és a nyelv elsajátítása összefügg a gyermek fizikai fejlődésével és érésével, de ez idáig nem ismeretes a köztük lévő kapcsolat jellege. Többé-kevésbé tudjuk, hogy a beszéd fejlődése összefügg az agy érésével és specializálódásával. Mindeddig azonban nem tisztázott ez a kérdés: az agy fejlettségének mely tényezői jelentősek a nyelvi fejlődés szempontjából. Az agy érése során léteznek kritikus időszakok, ugyanúgy, mint az agyérés fellendülésének időszakaiban. Létezhetnek a nyelvi fejlődésnél hasonló időszakok… >>>
VARGA SÁNDORNÉ
A kötelező népiskola bevezetésére Svédországban 1842-ben került sor. A második világháborút követően egy erősen centralizált, központilag irányított iskolarendszer valósult meg. 1962 óta működik a jelenlegi kilencéves alapiskola. Az 1970-es évektől indult meg az oktatás decentralizálása, mely nagyobb befolyást biztosít az önkormányzatok számára. Az 1980-as tanterv a célok eléréséhez megválasztható eszközök és módszerek elvi kérdéseiben nagyfokú szabadságot engedélyezett. 1989-ben számos alapvető reform született. A kötelező iskolaügy számára érvényes jelenlegi tanterv 2011-ben lépett hatályba… >>>
Elkötelezett híve vagyok a kompetenciaalapú oktatásnak, évek óta így tanítom alsó tagozatos tanulóimat. Szemléletem, helyem az oktatási folyamatban teljesen megváltozott. Új dimenziókat nyitott számomra a tervezőmunka is. Magasabb színvonalú, átgondoltabb tervezés szükséges, mivel a tanító csak irányító szerepet tölthet be ebben a folyamatban. A kooperatív technikák alkalmazása domináns helyet foglal el a képességek fejlesztésében… >>>
A tanulmány egy kvalitatív, feltáró jellegű kutatást ismertet, amelynek célja megtudni, hogy az alsó tagozatos németórákon mikor, milyen nyelven beszél a pedagógus, hogyan alakul a célnyelv és az anyanyelv használata az órán. A kutatás osztálytermi megfigyelésekre épül, a megfigyelt alsó tagozatos, német nyelvi órákon szerzett, a témával kapcsolatos tapasztalatokat foglalom össze. Nem ez az első helyzettanulmány, amely az órai nyelvhasználatot vizsgálja idegen nyelvi órákon hazánkban. >>>