Olvasni nehéz! – állítják kisiskolások, nagyiskolások, felnőttek. A hazai és nemzetközi olvasás-szövegértési vizsgálatok lesújtó eredményei (OKM (Péterfi 2011), PISA, PIRLS (Balázsi és mtsai 2012; PrePIRLS 2011), (SIALS 2000)) is a kiinduló állítás igazságát bizonyítják. De mit is jelent ez az egyszerűnek tűnő megállapítás? Nehéz az olvasástechnika elsajátítása? Nehéz a/egy jelentést megszerezni a szövegből? (Block és mtsai 2002: 4). Nehéz megérteni a szöveget? Jelen tanulmányban az utóbbi kérdés releváns számunkra… >>>

Az olvasmányok megválasztása alsó tagozatban az osztálytanítók feladata, de természetesen mindig figyelembe veszik azt, hogy a könyvtárban az adott irodalom hány példányban található meg. Emellett fontos feladat a módszerek megfelelő megválasztása is. Az alkalmazott módszerek között szerepel az egyéni kutatás, a projektmódszer, a drámapedagógia, az ezt segítő digitális technikák lehetőségei… >>>

A diszlexiát hagyományosan olyan olvasási és/vagy írási nehézségekkel járó zavarként definiálják, amely nem magyarázható értelmi fogyatékossággal vagy a megfelelő oktatás hiányával. Néhány modern definíció egyértelműen elzárkózik attól, hogy a diszlexiát rendellenességként határozza meg. Peer a diszlexiát olyan képességek és nehézségek kombinációjaként írja le, amelyek befolyásolják a tanulási folyamatot a helyesírás, írás vagy olvasás terén. Gyarmathy szerint a diszlexia specifikus tanulási különbség, amely a szokásostól eltérő információfeldolgozásból ered, és amely nemcsak nehézségeket, hanem erősségeket is eredményez… >>>

Napjainkban az olvasástanításról mint interdiszciplináról kell és érdemes beszélni, amennyiben elfogadjuk azt, hogy maga az olvasás kiemelkedően fontos helyet foglal el a tanulásban, hiszen megfelelő szintje minden további tanulás előfeltétele. Az Európai Unió az olvasás készségeit és képességeit kulcskompetenciának tekinti, azaz a tantárgyközi fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen a megfelelő olvasástechnika összefügg a személyes fejlődéssel, hozzájárul a társadalmi integrációhoz, illetve az élethosszig tartó tanulás alapja … >>>

Bizonyos hangtulajdonságokat a gyerekek világosan, könnyen meg tudnak különböztetni. Többszöri felismertetés után a hangtulajdonságok megnevezése, megértése sem probléma. Minden, amit tudatosan hallgatnak, alkalmas arra, hogy rajzolt vonalakkal illusztrálják, például a hang irányát, hosszúságát, a magasságát vagy a színét, erejét. A hangmegértés és a -megfigyelés tudatosságát segíthetjük, ha a kezükkel mutatják, hogyan viselkednek, „mit csinálnak” a hangok: ugrálnak, sétálnak, vagy egy helyben állnak. Azt is le lehet rajzolni, hogyan néznek ki a hangok: kövérek, soványak, sötétek vagy világosak? >>>

A tábori foglalkozásokon nem az ismeretátadás volt a foglalkozások középpontjában, hanem a közösen megélt élményekre helyeződött a hangsúly. Nem az volt az elsődleges cél, hogy egy meghatározott mennyiségű ismeretanyagot adjak át a gyerekeknek, hanem az, hogy a közös játék során és a saját élmény megélése által megképződjenek a gyerekekben a témával kapcsolatos kérdések, kialakuljon az érdeklődésük. Inkább mondhatjuk azt, hogy az ismeretanyag volt a segédeszköz, a hordozóanyag ahhoz, hogy a játékok megvalósuljanak. Az élménypedagógia módszereit tehát nem állítottam az ismeretátadás hátterébe. >>>

A mai órán a Földünkkel kapcsolatos ismereteinket fogjuk bővíteni. Az asztalotokon találtok egy poharat, melyben kis cipőket láttok, minden jó feladatmegoldás után kivehettek egyet, amiket az óra végén piros pontra válthattok. Minél több cipőt gyűjtesz, annál több lépést tudsz megtenni a Földön, és annál több jutalomban részesülsz. Az óra elején kiosztottam, ki milyen csoportbeli feladatot lát majd el, melyeket egy földgömbre írtam mindenkinek. >>>

Kutatásomban az olvasás, a szövegértés és az empátia összefüggéseit vizsgáltam tehetséges és átlagos képességű tanulóknál. Jelen tanulmányban az általam összeállított olvasási kérdőív eredményeit mutatom be. Összesen 672 felső tagozatos diák vett részt a kutatásban, több településről. A diákok 51,8%-a tartozott a tehetséges, 48,2%-uk pedig a kontrollcsoportba… >>>