– Nézzünk meg egy kisfilmet! Figyeljétek meg, hogy miről szól!
– Melyik várost láttuk a kisfilmen?
– Szegedet.
– A mai órán Szegeddel fogunk foglalkozni. Megtanuljuk a legfontosabb információkat, amelyeket Szegedről tudni kell. Itt élünk szinte mindannyian Szegeden, ezért sok ismerős hellyel találkozhattunk. Melyek voltak a fontosabb helyek, helyszínek, amelyeket bemutatott ez a rövid képsorozat? >>>

A kreatív-produktív szövegmegközelítés elméleti és gyakorlati tudnivalóit Benkes Zsuzsa és Petőfi S. János dolgozták ki 1992-ben megjelent Elkallódni megkerülni című könyvükben, amelynek alcíme: Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Két évvel később, 1994-ben a Szövegtan és prózaelemzés című kötetükben vizsgálatukat kiterjesztették a rövidpróza kreatív megközelítésére is. A szerzők a szövegmegközelítésnek két formáját különítik el: az analitikus-kreatív és a kreatív-produktív megközelítési módot … >>>

Napjainkban az olvasástanításról mint interdiszciplináról kell és érdemes beszélni, amennyiben elfogadjuk azt, hogy maga az olvasás kiemelkedően fontos helyet foglal el a tanulásban, hiszen megfelelő szintje minden további tanulás előfeltétele. Az Európai Unió az olvasás készségeit és képességeit kulcskompetenciának tekinti, azaz a tantárgyközi fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen a megfelelő olvasástechnika összefügg a személyes fejlődéssel, hozzájárul a társadalmi integrációhoz, illetve az élethosszig tartó tanulás alapja … >>>

Az óra fő célja a szöveg feldolgozása, a szóbeli szövegalkotás gyakorlása és a szövegen keresztül érzelmi nevelés megvalósítása. A célok eléréséhez a feladatok kiválasztásakor arra fektettem a hangsúlyt, hogy a lehető legtöbbféle munkaformában, minél változatosabb eljárásokkal, módszerekkel és játékokkal érjem el azokat. A kooperatív csoportmunka mellett a gyerekek párokban is dolgoztak a ráhangolódás fázisában, a szövegértést ellenőrző kérdéseknél pedig frontálisan, közösen az egész osztály. Volt példa egyéni munkaformára, mikor a gyerekek egy szereplővel hasonlították össze saját tulajdonságaikat. A kooperatív módszerek közül láthatunk példát a fürtábra készítésre, a képtárlátogatásra, ördög és angyal játékra és különböző szövegfeldolgozó csoportfeladatokra (fantázia névjegykártya, írói szék, érzelem fénykép stb.) >>>

Tantárgy: Olvasásóra Témakör: Együtt lenni jó Tananyag: Móra Ferenc: A csaló Az óra típusa: Új ismeretet közlő óra Oktatási célok: Az új történet megismerése. Szövegértés fejlesztése. Annak megláttatása, hogy sokféleképpen megnyilvánulhat a testvéri szeretet.   Az órához kapcsolódó kompetenciafejlesztési feladatok: a, Anyanyelvi kompetenciák: Szövegértés fejlesztése az elbeszélés alapján. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás gyakorlása. Kifejezőkészség fejlesztése […] >>>

A magyar nyelvű egyéni líra megteremtője, Balassi Bálint a klasszikus értékeket felvonultató, 1589 nyarán született az „Egy katonaének (In laudem confiniorum) Az Csak búbánat nótájára” című versének a sokoldalú bemutatására teszek kísérletet az olvasmánymegértés, továbbá a nyelvi kompetenciák fejlesztése szempontjából. Íme a műalkotás… >>>

Évek óta folyamatosan mennyiségi és minőségi problémákkal szembesülünk, amikor nagyító alá tesszük diákjainknak az olvasmánymegértését mutató teljesítményeit. Mindinkább arról szólnak az elvárások, hogy gyakorlatias olvasástudás kell a ma emberének. Olyan szövegmegértő teljesítményre legyenek képesek, hogy gond nélkül tudjanak növendékeink eligazodni a világ dolgaiban, vagyis az írásbeliségre épülő, olvasással kapcsolatos önművelő képességük kétségeket kizáróan legyen működőképes. Ám ennek az elérése, biztosítása érdekében az úgynevezett pragmatikus korpuszok lettek dominánssá a szövegmegértési vizsgálatokban. >>>