III.3.B.g. Szomatosztatin

Metabolikus szindróma alapjai

II. Történeti áttekintés

III. Élettani Alapismeretek

III.1. A szervezet energia raktározása

III.2. A zsíranyagcsere szabályozása

III.3. A glükóz anyagcsere

III.3.A. A glükóz felvételében és leadásában szereplő transzporterek

III.3.B. Hasnyálmirigy szerepe

III.3.B.a. Inzulin

III.3.B.b. Inzulin szabályozása:

III.3.B.c. A hasnyálmirigy Langenharns szigeteiben a B sejtek glükóz érzékelése

III.3.B.d. Az inzulinhiány tünetei

III.3.B.e. Az inzulin rezisztencia

III.3.B.f. Glükagon

III.3.B.g. Szomatosztatin

III.3.B.h. Pancreas polipeptid

III.3.C. Katekolaminok hatásai

III.3.D. A Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer

III.3.E. Növekedési hormon hatása a vércukorszintre

III.3.F. Glükokortikoidok hatásai

III.3.G. A pajzsmirigy hormonok hatásai

III.3.H. A vércukorszint szabályozása

III.4. A gyomor-bélrendszer hormonális szabályozása

III.5. A táplálkozás szabályozása

IV. A metabolikus szindróma meghatározása

V. A MetS-t befolyásoló paraméterek

VI. Az endothélium szerepe a metabolikus szindrómában

VII. Kardiovaszkuláris rizikótényezők

VIII. Kardiovaszkuláris szövődmények

IX. Gyulladás és a metabolikus szindróma

X. Metabolikus szindróma diagnosztikai paraméterei

XI. Metabolikus szindróma – prevenció

XII. Metabolikus szindróma – kezelés

XIII. Rövidítések jegyzéke

XIV. Irodalomjegyzék

XV. Köszönetnyílvánítás

III.3.B.g. Szomatosztatin

Termelődés helye: idegrendszer, gyomor-bél, pancreas D sejtek

Főbb anyagcsere hatások: inzulin és glükagon szekréció gátlása, így ezen hormonok elválasztásának finom hangolását is végzi. Megvédi a szervezetet, hogy valamelyik hormonból hirtelen nagy mennyiség kerüljön a véráramba.

Túlműködése esetén cukorbetegség alakulhat ki.

« Előző | Következő »