Skip navigation

1.5.1. Lewin modellje

Lewin szerint a sikeres változtatáshoz három egymást követő lépés megtételére van szükség:

  1. felengedés (unfreezing)
  2. változtatás (change/movement/transition)
  3. megszilárdítás (refreezing)

A felengedés a régi állapottól, gyakorlattól való elszakadás feltételeinek és motivációjának megteremtését, a változással szembeni ellenállás csökkentését jelenti. Az embereket tájékoztatják, világossá teszik számukra, hogy a status quo fenntartása a továbbiakban nem lehetséges és a változás szükséges. Ez a szakasz magában foglalja a változás emocionális, magatartási, intellektuális, gyakorlati, akadályainak megszüntetését. A dolgozók előzetes felkészítése – például továbbképzéssel – jelentősen hozzájárulhat ennek eredményességéhez. Ez a fázis különösen akkor fontos, ha az emberek jól érzik magukat a jelenlegi helyzetben, és az attól való eltérés nem kívánatos számukra. Addig nem lehet továbblépni a következő szakaszba, amíg az érintett emberek nincsenek készen a változásra. A változtatás a szükséges átalakítások megvalósítása, melynek során kialakul az új status quo. Ennek során szükséges lehet az érintettek mentorálására, támogatására. A megszilárdítás annak biztosítása, hogy a változás tartós maradjon. Akkor valósul meg, ha az új állapot a rendszer és a szereplők működésének természetes részévé, rutinná válik. Ha ez nem történik meg, előfordulhat, hogy a rendszer és az emberek egy idő után visszatérnek a régi gyakorlathoz. Ebben a szakaszban a tréningnek (begyakoroltatás) ismét szerepe lehet. (Gomez-Meija, Balkin 2012)

Fontos, hogy a következő változás ne kezdődjön addig, amíg az előző meg nem szilárdul. Ellenkező esetben „változási sokk” alakulhat ki, azaz az állandó változás tartósan bizonytalan állapota.