Skip navigation

3.11. Diatervezés

Az egyes diák tervezését csak akkor érdemes elkezdeni, ha már van kész forgatókönyvünk. A tervezési idő a 15 percnél rövidebb előadásoknál a leghosszabb. Ezekben az esetekben nagyon pontosan meg kell tudni tervezni, hogy mely információk, hol jelenjenek meg a diákon. A hosszabb előadásoknál kevesebb a kötöttség, mert bármikor beilleszthetünk még egy diát, és valószínűleg beleférünk az időbe. A diák száma a témától, a rendelkezésre álló időtől függően változik. Akár több száz diából is állhat egy előadás, ha az jegyzetként, dokumentációként is szolgál. Egyre gyakoribb a prezentációs eszközökkel könyv típusú dokumentumok szerkesztése, ami azt jelenti, hogy a prezentációk forma és színvilágával, de nem élő előadáshoz, hanem egyéni feldolgozáshoz állítanak elő hosszabb dokumentumokat. Így interaktívvá változtatható egy tankönyv, vagy fotókkal, látványos diagramokkal egészíthető ki egy üzleti jelentés. Nancy Duarte prezentációs szakértő ezek szerkesztéséről, ingyenes, angol nyelvű kiadványt is megjelentetett[1], amiben természetesen magát a módszert alkalmazta, így azoknak is érdemes vetni rá egy pillantást, akik nem értik az angol nyelvű szöveget.

Az első lépés általában a háttér kiválasztása, mely legtöbbször az előre beállított sablonokból történik, ami sajnos egyből el is veszi a közönség kedvét az odafigyeléstől, hiszen egy unalomig ismert ingerrel találkozik. Az üzleti prezentációkhoz a nagyobb vállalatok saját sablont készíttetnek általában, ami több száz minta diát tartalmaz a legkülönfélébb táblázatokkal, diagramokkal, amik szerkeszthetőek is. Így biztosítják az egységes arculatot. A kisebb cégek megvásárolnak egy-egy sablon csomagot, ami szintén tartalmaz néhány tucat diát általában egy sablonhoz különböző alapszínekkel és képarányokkal. A gyakorlott prezentálók saját és megfigyelt kreatív ötletek alapján maguk állítják elő a háttereket, sok esetben a prezentációkészítő eszköz saját rajzeszközeivel, egyszerű geometriai formákból.

A második a színek kiválasztása. Az emberi szem körülbelül tízmillió árnyalatot tud megkülönböztetni. A modern képernyők, vetítők elméletben ennél többet is képesek megjeleníteni, így nincs akadálya a színek kreatív használatának. Arra azonban mindig gondolni kell, hogy a színhűség az otthoni környezetben nem tökéletes, ami a kivetítés során a projektor paraméterei és a megvilágítás miatt általában tovább romlik. Ezért igyekezzünk erős kontrasztokat használni, ha van rá lehetőség, akkor a helyszínen is győződjünk meg róla, hogy a választott színek megjelenése közel áll az általunk elgondoltakhoz.

Feladat: Nézzen utána, hogy az egyes színeknek milyen érzelmi felszólító jellege van! Nézzen utána, hogy a mezek színe befolyásolja-e a versenysportokban az esélyek alakulását! Mi határozza meg az Ön által kedvelt vállalatok, egyéb szervezetek logójának alapszínét?

A színek szakszerű kiválasztásában is sokat segíthet az internet. A colourlovers.com oldalon a felhasználók divatos színpalettákat osztanak meg, vagy a feltöltött képeink alapján magunknak is összeállíthatunk egyet. A kivitelezés pontos, lépésről-lépésre végigvezetett technikai részletei meghaladják ennek az írásnak a terjedelmét, de az útmutatók a szoftverekben, és az interneten rendelkezésre állnak. A PowerPoint-ban viszonylag új eszköz a pipetta, amivel bárhonnan színmintát vehetünk a prezentációból, amit aztán felhasználhatunk a prezentációkészítés során. Ilyen pipetták önálló szoftverként, vagy böngésző kiegészítőként is elérhetőek. A paletton.com oldalon pedig olyan színösszeállításokat is kialakíthatunk, amiknek aztán akár színtévesztők által látott verzióit is tesztelni tudjuk.

A betűtípusoknál maradjunk meg azoknál a jól olvasható karakterkészleteknél, amiket a dokumentumok készítése során használunk. A legtöbb látványos Office csomagban elérhető betűtípus (pl.: Impact, Comic Sans) olyannyira túlhasznált, hogy a tipográfia iránt legkevésbé is érdeklődők körében már visszatetszést vált ki. A betűkészletekből a jól olvasható, illetve az úgynevezett fantázia típusok a legkeresettebbek. A fantázia betűknél általában a pénzért kínált készletekből is hiányzik a magyar ékezetes karakterek néhány darabja. Fontos még megemlíteni a környezetbarát betűtípusokat (pl.: RymanEco, Ecofont), amik nyomtatás során kevesebb tintát fogyasztanak. Ezek használata esetén viszont ne felejtsük el, hogy a prezentáció számítógépről előadásához a betűtípust is vinnünk kell magunkkal valamilyen módon, mert az nem része a szokásos irodai szoftvereknek. A betűk legfontosabb tulajdonsága a talp, vagy szakszóval serif (ejtsd: szerif). Ilyen például az Arial betűtípus. Ezek messzebbről jól olvashatóak, ezért inkább címsorokhoz használják őket. A talpas betűk neve san-serif (ejtsd: szan szerif), amilyen például az itt is használt Times New Roman. Ezek kisebb betűméret esetén kevésbé terhelik az emberek észlelő és feldolgozó rendszereit, tehát ilyen betűtípussal írott szövegtől nehezebben fáradunk el.

A szövegek és színek elhelyezésénél érdemes magunk elé képzelni azt a harmadoló vonalhálót, amit általában a telefonokban található kamerák is képesek már megjeleníteni. A tartalmi elemek elhelyezése ezen cellákhoz igazítva harmonikus látványt nyújt. A képzeletbeli vonalak metszéspontjait pedig akkor használjuk, ha valami meghökkentő, illetve fel szeretnénk rá hívni a figyelmet. A háttér, vagy illusztrációs képek kiválasztásánál is azt vegyük figyelembe, hogy azok néhány cellájában legyen olyan hasonló kontrasztú terület, amire a dia szöveges tartalmát könnyen el tudjuk helyezni. A képek keresésénél pedig az használjunk az általános keresők helyett olyan legális, ellenőrizhető forrást, ahol valóban egyedi képeket találhatunk. Amennyiben a költségvetés nem engedi meg profi, pénzért vásárolt fotók használatát úgy a licenc szabályokat betartva érdemes a Creative Commons licenc alatt kiadott képet keresni, mert ezek közül sokat ingyenesen, megkötések nélkül akár üzleti célra is lehet használni.

Feladat: Nézzen utána a Creative Commons licenc feltételrendszerének! Hogyan használhatók az így licencelt alkotások különböző üzleti prezentációkban?

Végül az ábrák, táblázatok közlésével kapcsolatban a legfontosabb, hogy kerüljük a túlzsúfoltságot. Ne sajnáljuk az időt a legfontosabb információk kiválasztásától, illetve ezeket a diasor többi részéhez hasonló vizuális körítéssel tálaljuk. A teljes adatfolyam közlésének nem a prezentáció a helye, hanem a statisztikai táblázat gyűjtemény. Az ábráknak adjunk címet, ha a bemásolt ábrán már szerepel, akkor inkább vágjuk le róla és a prezentáció stílusában írjuk fel a címet. A diagramokon minden esetben szerepeljen a tengelyek, halmazok neve, mértékegysége, ahol ez releváns.

Az animációk, áttűnések tovább színesíthetik az előadást, de ezek elhelyezése mindig jól körülhatárolt céllal kell történjen. Ahogy színből és betűtípusból, úgy ezekből sem érdemes egy prezentáción belül kettő-három félénél többet használni. A gyakorlatlan előadók beszédét általában megakasztja a túl sok animáció, a közönséggel együtt csodálkoznak rá alkotásukra. Ezen eszközök használatának a célja is legyen mindig az üzenetek erősítése, a lényeg kiemelése.

A legfontosabb dolog a diák tartalmával kapcsolatban, hogy ne vonja el a figyelmet az előadóról. Csak az az előadó lesz izgalmas, aki meghagy valami mondanivalót magának is, mert a közönség gyorsabban olvas, mint ahogy bármely előadó beszélni képes. A diák tartalmát ne a gondolataink részletes leírására, hanem az alátámasztásra, bizonyításra használjuk. Csak annyi tartalmat jelenítsünk meg, ami a fő üzenetet erősíti, vagy bizonyítékként szolgál rá. Helyezzünk hangsúlyt a vizualitásra, hogy más modalitást célozzunk meg, mint előadóként a beszéddel.



[1] A kiadvány a  http://www.duarte.com/slidedocs/ internet címen elérhető