3.8. A lámpaláz
Amivel mindenkinek előbb-vagy utóbb meg kell küzdenie előadóként az a lámpaláz. A glossophobia jelensége gyakoribb, mint a patkányoktól, vagy a magas helyektől történő rettegés. Oka számos lehet. Ismeretlen helyzetben bizonytalanabbak vagyunk. Ez nem is fog megváltozni, amíg nem éljük át elegendően hosszú ideig. A nézők előtti megszégyenülés miatt is szoronghatunk bármilyen alaposan is készülünk fel. Ez a szorongás aztán akadályozhatja azt is, hogy az előadással kapcsolatos dolgok eszünkbe jussanak.
A lámpaláz egy stressz reakció. A stressz hatására hormonok szabadulnak fel, a szívverés felgyorsul, az izmok megfeszülnek, a gyomor görcsbe rándul, gombócot érzünk a torkunkban. A feszültség és a magas vérnyomás hatására izzadni kezdünk, ami a ruházaton kellemetlen foltokat hagyhat. A pupillák kitágulása javítja a távolba látást, de a közeli dolgokat, mint az előadáshoz készült jegyzeteink szinte lehetetlenné válik elolvasni. Mit tehetünk ez ellen?
A leggyakoribb tanács, hogy képzeljük magunk elé a közönséget alsóneműben. Ez nehezen komolyan vehető, de ha megtesszük, akkor belátható, hogy a közönségben is hozzánk hasonló esendő emberek ülnek. Amit a pszichológusok tanácsolnak a megmérettetésekkel kapcsolatban, hogy ahelyett, hogy azon morfondírozunk, hogyan fogunk felsülni, inkább képzeljük el a sikert. Érdemes részletesen átgondolni, hogy hogyan fogunk jól teljesíteni, illetve milyen reakciókat fogunk rá kapni. Ez jó, ha nem csak vázlatpontokba szedett összegzés, hanem minden érzékszervre kiterjedő fantázia munka. A legújabb kutatások alapján pedig egy szokatlan dologgal érdemes ezt kiegészíteni, amit teljesítmény testtartás (power pose) elnevezéssel lehet illetni. Ez nyugodt, egyenletes légzés mellett a karok felemelését, kitárást, stabil állást jelent. Hasonlót ahhoz, amit a célon áthaladó futóversenyzők szoktak tenni. Ennek egy-két percig tartó gyakorlása olyan változásokat indít el a testben, amik segítik a magabiztosság érzésének kialakítását (Cuddy és mtsai. 2012).
A színpadra lépve az első mondat után a legtöbb esetben eltűnik, vagy jelentősen csökken a lámpaláz. Ha ennek ellenére nehézségeink vannak, akkor kapaszkodjunk bele valamibe, ami lehet egy toll, vagy egy mappa, de ne próbáljunk meg mögé, vagy a színpadon álló bútorok takarásába bújni. A legfontosabb, hogy megőrizzük a kapcsolatot a közönséggel, mert nem azért jelentek meg, hogy lássanak minket felsülni, hanem az előadó mondanivaló érdekli őket.
Amennyiben az előadó késik, vagy az előadás késve kezdődik, akkor amennyiben lehetséges az előadót bejelentő beszélő kérjen elnézést. Előadóként nem érdemes magyarázkodásba fogni, mert a közönség már épp eleget várt, hogy a megbeszélt témáról halljon. A még oly udvariasnak szánt időhúzás csak tovább bosszantja őket.