VI. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia 2019. október 3–4.

Kognitív nyelvészet és buddhizmus: Laár András megnevezési problémái

Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Kar

2019. október 3–4.

Eger

 

 

Laár András zenészként és humoristaként országosan ismert, de kevesen tudják róla, hogy buddhista pap is. Három minősége nem válik el egymástól, minden művében megjelenik mindegyik. Humoros előadásaiban és írásaiban sokszor (néha nyíltan, néha burkolt módon) megjeleníti a buddhista gondolatokat, vagy buddhista látásmóddal vizsgálja életünk jelenségeit. Ezeken felül kifejezetten a buddhizmusról szóló előadásaival is járja az országot (melyekből természetesen nem hiányzik a humor és a zene sem).

Az, ahogyan a Laár által bemutatott buddhizmus a nyelvről, elsősorban a fogalmakról, elnevezésekről gondolkodik, meglepő hasonlóságot mutat a kognitív nyelvészet elgondolásaival. A valóságnak nincs tőlünk független struktúrája, az elme nem a valóságot tükrözi – mondja ki a kognitív nyelvészet. A buddhista tudattan (vidzsnyána váda) szerint nincs semmi a tudaton kívül, az ürességtermészet (shunjata) pedig azt jelenti, hogy tőlünk függ, hogy egy megnevezett dolgot minek és milyennek élünk meg. A kognitív nyelvészet szerint a fogalmi kategorizáció mint kognitív folyamat eredménye egy olyan fogalmi kategória, amit már el lehet látni címkével, azaz megnevezéssel. A Buddha által kinyilatkoztatott nyolcrétű nemes ösvény (árjástánga márga) első lépése a helyes felismerés, és a harmadik a helyes beszéd, azaz a kognitív folyamatok itt is megelőzik a megnevezést. Ezekből az elvekből következik, hogy mind a két elmélet egyetért abban (lásd prototípus-elmélet, illetve ürességtermészet), hogy egy fogalom nem megadható pusztán formálisan meghatározott szükséges és elégséges feltételek által, mint ahogyan ez a formális irányzatoknál történik.

Miért független a háromajtós szekrény fogalma attól, hogy hány ajtaja van? Miért meghatározhatatlan a tégla, és miért nem létezik az ülőgarnitúra? Miért dominánsabbak az elvileg marginális, illetve szubjektív jellemzői az olyan fogalmaknak, mint a rektor vagy a milliárdos? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül Laár a maga sajátos szemléletmódjával.