A kurzus teljesítésének feltételei

Legalább elégséges kollokviumi teljesítmény, részvétel a konzultációkon.

Kötelező irodalom:

Petőfi S. János – Békési Imre: Szemiotikai szövegtan 1. A szövegtani kutatás néhány alapkérdése (= Acta Acad. Paed. Szegediensis, Ser. Ling.-Litt.-Aest.). Szeged, 1990.

Petőfi S. János – Békési Imre: Szemiotikai szövegtan 2. A magyar szövegtani kutatás irodalmából (Első rész). JGYTF Kiadó, Szeged, 1991.

Petőfi S. János – Békési Imre: Szemiotikai szövegtan 3. A magyar szövegtani kutatás irodalmából (Második rész). JGYTF Kiadó, Szeged, 1991.

Petőfi S. János – Békési Imre: Szemiotikai szövegtan 4. A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz (I). JGYTF Kiadó, Szeged, 1992.

Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 5. Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok. JGYTF Kiadó, Szeged, 1992.

Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 6. A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz (II). JGYTF Kiadó, Szeged, 1993.

Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 7. A multimediális kommunikátumok szemiotikai textológiai megközelítéséhez. JGYTF Kiadó, Szeged, 1994.

Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 8. A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz (III). JGYTF Kiadó, Szeged, 1995.

Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 9. A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez (I). JGYTF Kiadó, Szeged, 1996.

Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 10. A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez (II). JGYTF Kiadó, Szeged, 1997.

Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 11. A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez (III). JGYF Kiadó, Szeged, 1998.

Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 12. Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok (II). JGYF Kiadó, Szeged, 1999.

Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 13. 13.0. A szövegtani kutatás általános kérdései. 13.1. Szaknyelvi szövegek. 13.2. Tankönyvi szövegek. JGYF Kiadó, Szeged, 2000.

Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.

Tapscott, Don: Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése. Kossuth Kiadó, Budapest, 2001.

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.

Vass László – Boldizsár Klára: Vallásos szövegek szemiotikai textológiai megközelítése. Nyelvészeti Füzetek 4. Generalia, Szeged, 1995.

Balázs János: A szöveg. Gondolat, Budapest, 1985.

R. de Beaugrande - W. Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina, Budapest, 2000.

Boda István Károly - Porkoláb Judit: Számítógépes stilisztikai és szövegtani tanulmányok. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 76. Debrecen, 2001.

Buda Béla, Horányi Özséb, Kósa András, Petőfi S. János, Pléh Csaba, Voigt Vilmos: A tanár és a tankönyvi szöveg. Kerekasztal-beszélgetés. In: Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 13. 13.0. A szövegtani kutatáshoz általában. 13.1. A szaknyelvi szövegek elemzéséhez. 13.2. A tankönyvi szövegek elemzéséhez. JGYF Kiadó, Szeged, 2000.

Fehér Erzsébet: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Tudománytörténeti vázlat. Nyelvtudományi Értekezések 147. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.

Csatár Péter - Maitz Péter - Tronka Krisztián (szerk.): A nyelvtantól a szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001.

Kabán Annamária (szerk.): Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia (Szövegtani tanulmányok). Miskolci Egyetemi Kiadó, 2001.

Petőfi S. János: Az excplicitség biztosításának feltételei és lehetőségei természetes nyelvi szövegek interpretációjában. A szemiotikai textológiai értelmező interpretáció néhány aspektusa. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kiadványa, Linguistica – Series C – Relationes, 8. Budapest, 1996. 60 p.

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Kérdések – Válaszok. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba, Iskolakultúra, Budapest, 1998.

Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés, szövegelemzés, szövegalkotás. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.

Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegtan kialakulása (Tudománytörténeti áttekintés). In: Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 11. A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez (III). JGYF Kiadó, Szeged, 1998. 109-137.

Vass László: Terminológiai szótár (a szemiotikai szövegtan tanulmányozásához). Petőfi S. János – Békési Imre: Szemiotikai szövegtan 1. A szövegtani kutatás néhány alapkérdése (= Acta Acad. Paed. Szegediensis, Ser. Ling.-Litt.-Aest.). Szeged, 1990.

Vass László: Bibliográfiai tájékoztató. Magyar nyelvű stilisztikai és szövegtani szakirodalom. In: Vass László - Boldizsár Klára: Vallásos szövegek szemiotikai textológiai megközelítése, Generalia, Szeged, 1995. 61-79.

Vass László: Tervezet egy szemiotikai textológiai megalapozottságú szövegnyelvészet kidolgozására. In: R. Molnár Emma (főszerk.): Absztrakció és valóság. JGYTF Kiadó, Szeged, 1996. 357-368.

Vass László: Előadásvázlatok. Szövegtan. 2000. (Kézirat.)

Vass László: Bibliográfiák, repertóriumok a szövegtan idegen nyelvű szakirodalmából. 2000. (Kézirat.)

A szövegtan a nyelvtudománynak és társtudományainak az az 1990-es évek elejére kifejlődött komplex kutatási ágazata, amely napjainkban a multimediális, de meghatározóan verbális humán kommunikáció integratív elméletének és adekvát metodológiájának kimunkálása irányában fejlődik, s amely meghatározó jelleggel befolyásolhatja nemcsak a nyelvészet, hanem valamennyi elsődlegesen a nyelvre irányuló diszciplína, sőt a nem elsődlegesen nyelvre irányulók lingvisztikai komponensének kutatását és oktatását egyaránt.

1. A szövegtan alapkérdései, fő kutatási tárgyai.
2. Az interpretációs folyamatok objektumai és típusai.
3. Az elméleti, a kritikusi és a természetes szövegértés főbb jellemzői.
4. Szöveg és szövegmondat.
5. A szöveg mint komplex jel.
6. A szöveg fizikai hordozója és annak mentális képe.
7. A szöveg fizikai hordozójához rendelhető formai felépítés.
8. A szöveg fizikai hordozójához rendelhető nyelvi jelentéstani felépítés.
9. A szövegben kifejezésre jutó tényleges vagy fiktív világdarab és annak mentális képe.
10. Szövegösszefüggőség: konnexitás, kohézió, koherencia. A szöveg szintjei és e szintek elemei.
11. A közvetlen és a szimbolikus interpretáció bázisai
és alkotóelemei.
12. A szövegek közötti összefüggőség: intertextualitás.
13. Szövegtipológiai kérdések.
14. Szövegértés és szövegalkotás az iskolai oktatásban. A szövegtan aktuális és nyitott kérdései.

A szövegtan tárgya az emberi megismerés nyelvileg létrehozott folyamatainak és produktumainak tanulmányozása. Mint diszciplína egyfelől reprezentálja a nyelvtudomány egészét, másfelől multi- és interdiszciplináris kapcsolatban áll a szövegtani alapozó tudományokkal (filozófia, szemiotika, kommunikációelmélet, pszichológia, szociológia, antropológia stb.) és a szövegtani társtudományokkal (retorika, poétika, narratológia, esztétika stb.).

A szövegtan alkalmazási területei a köznapi, társalgási, a tudományos, a jogi, a vallási, az ideológiai, az irodalmi, a publicisztikai, a társadalmi, az elektronikus stb. kommunikáció különböző típusai.

A szövegtan feladata a szövegértés és a szövegalkotás folyamatait és produktumait meghatározó ismerethalmazok feltárása, rendszerbe foglalása és elsajátíttatása, olyan mentális modellek kialakítása, továbbfejlesztése, amelyek biztosítani képesek a humán kommunikációs folyamatok hatékonyságát és minőségi javítását.

A szövegtan célja, hogy kibővítse és elmélyítse a hallgatók szöveg- vagy kommunikatív kompetenciával kapcsolatos általános és praktikus tudását, lehetővé tegye a kognitív képességek tényezőinek, struktúráinak és működésének minél alaposabb megismerését, s ezeket az ismereteket a szövegtan feladatainak megfelelően önállóan is fel tudják használni valamennyi alkalmazási területen, különös tekintettel a magyar nyelv és irodalom tanításának követelményeire, melyeknek alapdokumentumai szerkezetileg és tartalmilag is kiemelik a szövegértés és a szövegalkotás feladatainak fontosságát.

Ellenőrzés, értékelés:

Az értékelés formája: kollokviumi jegy. Az aláírás, illetőleg a kollokviumi jegy követelményének a konzultációkon való részvételével, továbbá a tematikában meghatározott témakörök (kötelező olvasmányok, tankönyvi anyagok) alapos ismeretével, valamint egy házi dolgozat (szövegelemzés) elkészítésével és megvédésével tehet eleget a hallgató. A kollokviumi jegy ezen követelmények teljesítésének átlageredménye alapján alakul ki. A pótlással és a javítással kapcsolatos kérdésekben az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Tanulmányi, kredit- és vizsgaszabályzatának rendelkezései irányadóak.

A további információkat lásd a Kiegészítésben.