A mai órán a Földünkkel kapcsolatos ismereteinket fogjuk bővíteni. Az asztalotokon találtok egy poharat, melyben kis cipőket láttok, minden jó feladatmegoldás után kivehettek egyet, amiket az óra végén piros pontra válthattok. Minél több cipőt gyűjtesz, annál több lépést tudsz megtenni a Földön, és annál több jutalomban részesülsz. Az óra elején kiosztottam, ki milyen csoportbeli feladatot lát majd el, melyeket egy földgömbre írtam mindenkinek. >>>
A környezeti nevelés kisiskoláskorban: igény és realitás. A XXI. század nagy kérdése, hogy az emberiség meg tud-e küzdeni a globális társadalmi, környezeti problémával. A XXI. század nem képzelhető el az oktatás társadalmi intézményeinek, cél szerinti igényeinek, tartalmának és szükségleteinek alakítása, modernizációja, fejlesztése nélkül. A korábbi századokban kialakult és a XX. században finomodott pedagógiai rendszereknek is változniuk kell, ha meg akarunk felelni a kihívásoknak. >>>
Az iskola írásbeliségre szerveződött intézmény, a nyelvre úgy tekint mint a kommunikáció kizárólagos eszközére. Az olvasást és az írást, a tanulás-tanítás és a számonkérés egyetlen eszközének tekinti. Az anyanyelvi oktatás több, mint pusztán az olvasás-írás technikáinak tanítása. Célja, hogy megismertesse a tanulókkal anyanyelvük kulturális örökségét…. >>>
Jelen dolgozatommal hozzá kívánok járulni egyrészt a tanítói és a tanári felkészüléshez, vagyis a tanítási, másrészt az igekötőkkel összefüggő kompetenciák, közelebbről a helyesírási, valamint a kifejezésbéli felkészültség izmosításához, azaz a tanulási folyamatokhoz. Ha szemügyre vesszük az igekötők meghatározásával kapcsolatos szakirodalmat, jelentékeny ismereteket birtokolhatunk. „A magyar nyelv értelmező szótára” így adja meg az igekötőt: „Az igéhez járuló, határozószóból lett, néha képző értékű elem, amely az igével kifejezett cselekvés, történésirányát vagy állapotát jelöli meg, s az ige eredeti jelentését kisebb-nagyobb mértékben módosítja (pl. be-; ki-; meg-); általában az ige előtt, meghatározott mondattani helyzetben pedig az ige után áll.” >>>
A Németországban élő Kibédi Varga Áron költő és egyetemi kutató „Lépések” című naplójában ezt írja 2005. május 15-ei keltezéssel: „Pünkösd a legszebb keresztény ünnep, mert a legabsztraktabb. Nincs semmi romantika – se megható, se tragikus –, ami eltéríthetne a lényegtől, nincs betlehemi istálló, nincs keresztre feszítés. Csak a nyelvek sokasága. Először volt Bábel, a nyelvek szétesése, a büntetés, most pedig pünkösd, a nyelvek felvirágzása, a hitről való soknyelvű beszéd öröme” – eddig az idézet… >>>
A következőkben áttekintjük a környezeti nevelés fogalmának megszületését, tartalmi bővülését, mai jelentését. A környezeti nevelés gyökereiről a következőket mondhatjuk. Minden társadalomban folyik nevelés. Varga Attila (2004) szerint mindenfajta nevelés szükségképpen környezeti nevelés is, mivel átülteti a felnövekvő generációkba azt a viszonyulásmódot, ahogy az adott kultúra bánik a környezetével. A korábbi társadalmakban is folyt tehát valamiféle […] >>>
Jelentős számú tanár és diák még mindig azt a célt tűzi ki a tanítás és tanulás során, hogy a nyelvtani szabályokat tökéletesen tudják elmagyarázni, illetve elmondani. Ebben a cikkben amellett fogunk érvelni, hogy a nyelvtani szabályok explicit tudása nem feltétlen jelenti azt, hogy valaki élő nyelvi szituációban tudja használni a megfelelő szerkezeteket. A képek, mint eszköz és a szemléletesség biztosítása, mint fogalom elengedhetetlen alkalmazását igyekszik a cikk kifejteni… >>>
Tehetséggondozó programunkat a 2005/2006-os tanévben vezettük be 5. osztályban, s folytatjuk felmenő rendszerben. Tehetséggondozó munkánkban abból indulunk ki, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. Ezt a tehetséget igyekszünk felfedezni és fejleszteni. A tehetségfejlesztés területén végzett munkánkért 2011. februárban megkaptuk az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet… >>>
Elkötelezett híve vagyok a kompetenciaalapú oktatásnak, évek óta így tanítom alsó tagozatos tanulóimat. Szemléletem, helyem az oktatási folyamatban teljesen megváltozott. Új dimenziókat nyitott számomra a tervezőmunka is. Magasabb színvonalú, átgondoltabb tervezés szükséges, mivel a tanító csak irányító szerepet tölthet be ebben a folyamatban. A kooperatív technikák alkalmazása domináns helyet foglal el a képességek fejlesztésében… >>>
Az erkölcs az emberek egymás közötti és közösségi kapcsolatait irányító íratlan magatartásszabályok, azaz erkölcsi normák és emberi magatartások rendszere. Azaz olyan cselekvési mintáknak az összessége, amelyeket az emberek bizonyos közösségében elismertek, általában véve kötelező érvényűek, és amelyeket cselekvéseikben érvényesítenek.
A norma tehát egy általános érvényűnek tekintett magatartásszabály, amelynek létrehozója az emberi közösség. Ezen belül alakul ki az erkölcsi érték, amely nem más, mint a nembeli képességnek és közösségi szükségleteknek ideális követelmény formájában való kifejeződése… >>>