A kreatív-produktív szövegmegközelítés elméleti és gyakorlati tudnivalóit Benkes Zsuzsa és Petőfi S. János dolgozták ki 1992-ben megjelent Elkallódni megkerülni című könyvükben, amelynek alcíme: Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Két évvel később, 1994-ben a Szövegtan és prózaelemzés című kötetükben vizsgálatukat kiterjesztették a rövidpróza kreatív megközelítésére is. A szerzők a szövegmegközelítésnek két formáját különítik el: az analitikus-kreatív és a kreatív-produktív megközelítési módot … >>>

A következő videón látható óra tervezete az alábbi linkre kattintva olvasható: kooperatív óratervezet A videón láthatunk példát az indiánbeszélgetésre, a vitasarokra, az ördög-angyal játékra, történetkeretre, véleményvonalra, törött lemez technikára, csillagvitára. A videó a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodájában készült.  Tanít: Katonáné Nemes Gyöngyi   >>>

Elkötelezett híve vagyok a kompetenciaalapú oktatásnak, évek óta így tanítom alsó tagozatos tanulóimat. Szemléletem, helyem az oktatási folyamatban teljesen megváltozott. Új dimenziókat nyitott számomra a tervezőmunka is. Magasabb színvonalú, átgondoltabb tervezés szükséges, mivel a tanító csak irányító szerepet tölthet be ebben a folyamatban. A kooperatív technikák alkalmazása domináns helyet foglal el a képességek fejlesztésében. >>>

A mai órán a Földünkkel kapcsolatos ismereteinket fogjuk bővíteni. Az asztalotokon találtok egy poharat, melyben kis cipőket láttok, minden jó feladatmegoldás után kivehettek egyet, amiket az óra végén piros pontra válthattok. Minél több cipőt gyűjtesz, annál több lépést tudsz megtenni a Földön, és annál több jutalomban részesülsz. Az óra elején kiosztottam, ki milyen csoportbeli feladatot lát majd el, melyeket egy földgömbre írtam mindenkinek. >>>

Az iskola írásbeliségre szerveződött intézmény, a nyelvre úgy tekint mint a kommunikáció kizárólagos eszközére. Az olvasást és az írást, a tanulás-tanítás és a számonkérés egyetlen eszközének tekinti. Az anyanyelvi oktatás több, mint pusztán az olvasás-írás technikáinak tanítása. Célja, hogy megismertesse a tanulókkal anyanyelvük kulturális örökségét…. >>>

Jelen dolgozatommal hozzá kívánok járulni egyrészt a tanítói és a tanári felkészüléshez, vagyis a tanítási, másrészt az igekötőkkel összefüggő kompetenciák, közelebbről a helyesírási, valamint a kifejezésbéli felkészültség izmosításához, azaz a tanulási folyamatokhoz. Ha szemügyre vesszük az igekötők meghatározásával kapcsolatos szakirodalmat, jelentékeny ismereteket birtokolhatunk. „A magyar nyelv értelmező szótára” így adja meg az igekötőt: „Az igéhez járuló, határozószóból lett, néha képző értékű elem, amely az igével kifejezett cselekvés, történésirányát vagy állapotát jelöli meg, s az ige eredeti jelentését kisebb-nagyobb mértékben módosítja (pl. be-; ki-; meg-); általában az ige előtt, meghatározott mondattani helyzetben pedig az ige után áll.” >>>

Elkötelezett híve vagyok a kompetenciaalapú oktatásnak, évek óta így tanítom alsó tagozatos tanulóimat. Szemléletem, helyem az oktatási folyamatban teljesen megváltozott. Új dimenziókat nyitott számomra a tervezőmunka is. Magasabb színvonalú, átgondoltabb tervezés szükséges, mivel a tanító csak irányító szerepet tölthet be ebben a folyamatban. A kooperatív technikák alkalmazása domináns helyet foglal el a képességek fejlesztésében… >>>

Az erkölcs az emberek egymás közötti és közösségi kapcsolatait irányító íratlan magatartásszabályok, azaz erkölcsi normák és emberi magatartások rendszere. Azaz olyan cselekvési mintáknak az összessége, amelyeket az emberek bizonyos közösségében elismertek, általában véve kötelező érvényűek, és amelyeket cselekvéseikben érvényesítenek.
A norma tehát egy általános érvényűnek tekintett magatartásszabály, amelynek létrehozója az emberi közösség. Ezen belül alakul ki az erkölcsi érték, amely nem más, mint a nembeli képességnek és közösségi szükségleteknek ideális követelmény formájában való kifejeződése… >>>

A tanulmány egy kvalitatív, feltáró jellegű kutatást ismertet, amelynek célja megtudni, hogy az alsó tagozatos németórákon mikor, milyen nyelven beszél a pedagógus, hogyan alakul a célnyelv és az anyanyelv használata az órán. A kutatás osztálytermi megfigyelésekre épül, a megfigyelt alsó tagozatos, német nyelvi órákon szerzett, a témával kapcsolatos tapasztalatokat foglalom össze. Nem ez az első helyzettanulmány, amely az órai nyelvhasználatot vizsgálja idegen nyelvi órákon hazánkban. >>>

Az elmúlt évtizedben hazánkban az idegennyelvtudás rendkívüli módon felértékelődött, még soha nem volt akkora gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége, mint napjainkban. A használható nyelvtudás számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásának elengedhetetlen feltételévé vált, a mindennapi életben is egyre gyakrabban van szükség nyelvismeretre, melynek következtében az idegennyelv-oktatás fokozatosan, mindinkább a figyelem középpontjába került. A társadalmi nyomásnak engedve az iskolák egyre korábbi évekre teszik a nyelvtanulás kezdetét. A Nemzeti Alaptanterv 4. évfolyamtól teszi kötelezővé egy idegen nyelv tanulását, de lehetővé teszi a korábbi kezdést is. >>>