SIPOS ZSOLTNÉ: AZ EKF Gyakorlóiskola évek óta részt vesz a magyar- és kommunikációszakos hallgatók kompetenciaalapú képzésében. A képzés kiemelt területe az IKT-használat. Ezen a területen az országban egyedülálló az Ipad és a Smart-PC kísérletünk. A szülői, tanulói és hallgatói kérdőívek és elégedettségmérések ezeknek a programoknak a sikerét bizonyítják. A bemutatóórák, melyeket 2007-től tartunk a térség pedagógusai részére, pozitív visszajelzéseket mutatnak. A referenciaintézménnyé való minősítésben több „jó gyakorlat” is az infokommunikációs technikára épít. Az alább ismertetett „jó gyakorlatok” kifejlesztőjeként tevékenykedem ebben a szakmai projektben is. Kollégáimmal együtt évek óta konferenciák, szakmai napok előadója, résztvevője vagyok, 16 éve szakvezetőként dolgozom a főiskolai-egyetemi szintű tanárképzésben. A bemutatóórákon, konferenciákon a „jó gyakorlatok” alapelemeit többször bemutattam… >>>

LÉVAI ATTILA
A téma annak a bemutatása, hogyan jeleníti meg J. K. Rowling a Harry Potter és a bölcsek köve c. regényében a valóság problémáját, abból a tételből kiindulva, hogy a valóság önmagában megismerhetetlen, sok-sok elbeszélésből adódik össze, és ezek közül válogatva mi döntjük el, hogy mit fogadunk el igaznak, tényszerűnek, és mit nem, s ebből alkotjuk meg a magunk valóságát. Valóság–fikció–imagináció határainak feszegetése… >>>

Eredetileg a portfólió szó Amerikából került napjaink modern világába, aktát, mappát, irattartót jelent, pontosabban olyan irattartót, amelybe fontos dokumentumok kerülnek (Langenscheidt 1993, idézi Pietsch 2005). A szakirodalomban Falus (2003) szerint több megközelítés található, ezek közül idézünk néhányat. Häcker és Rihm (2004) szerint a portfólió önállóan nem létező fogalom. A fogalom mögött több mint egy koncepció rejtőzik, amelyek különböző célokat szolgálnak, és a céloknak megfelelően a definíció is különböző lehet. Ezekből következtetve: „a portfólió tanulói munkák célorientált gyűjteménye, amely a tanuló fáradozásait, tanulmányi előrehaladását és teljesítményének eredményeit egy vagy több területen mutatja be” (Lissmann 2001)… >>>

– Nézzünk meg egy kisfilmet! Figyeljétek meg, hogy miről szól!
– Melyik várost láttuk a kisfilmen?
– Szegedet.
– A mai órán Szegeddel fogunk foglalkozni. Megtanuljuk a legfontosabb információkat, amelyeket Szegedről tudni kell. Itt élünk szinte mindannyian Szegeden, ezért sok ismerős hellyel találkozhattunk. Melyek voltak a fontosabb helyek, helyszínek, amelyeket bemutatott ez a rövid képsorozat? >>>

Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának könyvtára A szó elszáll, az írás megmarad címmel 2001 óta rendezi meg 5-6. osztályos általános iskolás csapatoknak szóló városi könyv- és könyvtárhasználati versenyét. A könyvtárhasználati ismeretek tantárgyközi jellegéből adódóan ezen versenyeken olyan témákra és összefüggésekre irányítjuk a figyelmet, amelyek integrálják a NAT különböző műveltségterületeit, a különféle tantárgyakban tanult […] >>>

A mai órán a Földünkkel kapcsolatos ismereteinket fogjuk bővíteni. Az asztalotokon találtok egy poharat, melyben kis cipőket láttok, minden jó feladatmegoldás után kivehettek egyet, amiket az óra végén piros pontra válthattok. Minél több cipőt gyűjtesz, annál több lépést tudsz megtenni a Földön, és annál több jutalomban részesülsz. Az óra elején kiosztottam, ki milyen csoportbeli feladatot lát majd el, melyeket egy földgömbre írtam mindenkinek. >>>

Elkötelezett híve vagyok a kompetenciaalapú oktatásnak, évek óta így tanítom alsó tagozatos tanulóimat. Szemléletem, helyem az oktatási folyamatban teljesen megváltozott. Új dimenziókat nyitott számomra a tervezőmunka is. Magasabb színvonalú, átgondoltabb tervezés szükséges, mivel a tanító csak irányító szerepet tölthet be ebben a folyamatban. A kooperatív technikák alkalmazása domináns helyet foglal el a képességek fejlesztésében… >>>

A pedagógiai közélet folyamatosan új fogalmakat vezet be abban a reményben, hogy az új jelenség vagy megközelítés segít a közoktatás problémáinak megoldásában és eredményesebbé válhat általa az oktató-nevelő munka. Ilyen új kifejezésként terjed napjainkban a mentor, mentorszerep a pedagógiai közbeszédben. Használják a közoktatás területén a hát­rányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásánál, egyes új programok bevezetésénél (a kompetencia alapú oktatócsomagoknál) és a pedagógusképzésben is. A klasszikus fo­galom újbóli bevezetése és használata még nem egyértelmű. A pedagógusképzés területén különböző jelzők segítségével próbálják pontosítani (pl. közoktatási mentor, gyakorlatvezető mentor) vagy elkülöníteni a már általánosan használt fogalmaktól (pl. vezetőtanár, szakvezető)… >>>

A gyakorló pedagógus számára fontos kérdés, hogy milyen módon tud a rábízott gyermekek szüleivel olyan együttműködést kialakítani, amely elősegíti az együttnevelés megvalósítását. Az óvodákban a szülői értekezletek jelentik a kapcsolattartás egyik hagyományos formáját. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy hogyan használhatók fel ezek az alkalmak arra, hogy a megszokott, a pedagógus közléseire hagyatkozó szervezés helyett, az együttműködés kialakítása, erősítése valósuljon meg. Milyen módon járulhat hozzá a szülők bevonása a másodlagos szocializáció sikeréhez? >>>