A sportolást követő tápanyagbevitelnek fő célja a regenerálódás elősegítése. Az étkezések menetrendje és összetétele függ a megelőző terhelés időtartamától és intenzitásától valamint a következő erőkifejtés időpontjától. Ha lehetőség van egy-két nap pihenésre, akkor az általánosan ajánlott szempontok alapján történő u.n. egészséges táplálkozással is optimalizálható a regeneráció. Minél közelebb van a következő terhelés időpontja, annál nagyobb figyelmet kell fordítani az energia és folyadékbevitelre, különösen kimerítő edzés vagy verseny után.

A máj glikogén raktárai gyorsabban regenerálódnak, mint az izomban találhatóak. Például egy maratoni táv lefutását követően több napot vesz igénybe az eredeti glikogén koncentráció elérése. Ahogy csökken az izomban a glikogén, úgy nő glikogénszintáz aktivitása.

A kutatások eredményei alapján a glikogén visszaépülés gyorsítható, ha a terhelést követően legkésőbb 2 órán belül elkezdődik a szénhidrátpótlás, elsősorban oldatban történő bevitellel. Már 0,7 g/kg/h is hatásos, de a legfrissebb vizsgálatok 1,2 g/kg/h bevitelt ajánlanak. Amennyiben a sportolónál ez a dózis panaszokat okoz, hasonló hatás érhető el, ha a csökkentett szénhidrátbevitelt fehérjepótlással egészítik ki (0.2-0.4 g/kg/h fehérje + 0.8 g/kg/h szénhidrát). A fehérje bevitel elősegíti vázizomzat regenerációját is (Betts és Williams 2010; Cermak és van Loon, 2013).