IX 7.3.3.2. Hátsó keresztszalag sérülések

Önálló formában ritkák, többnyire direkt, AP irányú, tibia fejet ért erőbehatásra jön létre (technikai és küzdősportok). Erős berotációkor az elülső keresztszalaggal mintegy egymás köré csavarodnak többnyire az elülső keresztszalag sérül, de néha mindkettő, ritkán csak a hátsó. Komplex térdsérülés kapcsán több egyéb struktúrával együtt már jóval gyakrabban létrejön szakadása, nemritkán térdficam formájában.

Diagnosztika: Az anamnézisben szereplő típusos erőbehatás, a subluxációs érzés, a gyakori haemarthros valamint a fizikális vizsgálattal észlelhető hátsó instabilitás jelei általában megalapozzák a diagnózist. MR vizsgálat adhat egyértelmű bizonyítékot, egyúttal esetleges egyéb képletsérüléseket is felfedve.

Kezelés:

Nagyobb, manuális vizsgálattal is észlelhető instabilitással nem járó esetekben, még ha az MR kiterjedt szalagszakadást is mutat, szóba jön a konzervatív kezelés. A quadriceps izom célzott erősítése ugyanis meglepően hatásos izomkontrollt eredményez, így gyakran subjectív panasz a későbbiekben sem jelentkezik. Nagyobb lazaság, főleg ha subjectív instabilitás érzéssel párosul, már felveti a műtéti indikációt. Ebből kifolyólag izolált hátsó keresztszalag sérülést akutan csak nagyon ritkán operálunk, a műtétre többnyire tervezetten, krónikus panaszok esetén kerül sor.

Pótlásra az elülső keresztszalagnál leírt graftok és módszerek jönnek szóba, csak az insertiós pontok térbeli elhelyezkedése miatt többnyire technikailag nehezebb a kivitelezés.

Utókezelés:

Az elülső keresztszalag esetén leírtak érvényesek itt is, csak a fő hangsúly a fizikoterápián belül a quadriceps izomerősítésen van.