Ennek a gyűjteménynek egyes tárgyai idősebbek, mint az a tanszék, amely gondozza. A tanszék ugyanis 1992-ben jött létre a Számítástechnika Csoport és a Számítóközpont egyesülésével Számítástechnika Tanszék névvel (majd ez Informatika Alkalmazásai Tanszék névre változott 2007-ben). Így a régi tárgyakat – például a MINSZK-22 kártyát 1966-ból, RAZDAN-3 alegységet 1967-ből – máshonnan kaptuk ajándékba: az első és második generációs számítógép alkatrészek a szegedi Informatikatörténeti Gyűjteményből érkeztek.
A polcokon és az asztalokon kiállított eszközök az informatika fejlődésének néhány évtizedes történetéről adnak rövid áttekintést. A látvány elvezet a korai számítógépek alkatrészeitől a személyi számítógépek számos, ma is működő darabjához: érzékelhetjük az alkatrészek változatosságát és a miniatürizálás folyamatát és eredményeit. Bemutatjuk a legrégebbi számítógépek néhány jellemző alkatrészét (pl. a Bull-Gamma kártyát), az egyetemünkön az 1960-as évek közepétől 1975-ig működött MINSZK-22 típusú második generációs számítógépet vagy az IBM első integrált áramköreit egy kártyán, még alumínium tokban. Különféle adatbeviteli eszközök és korabeli adathordozók (lyukszagok, lyukkártyák) is gyűjteményünk részei.
A mágneses adattárolás történetét idézik fel az évtizedekkel ezelőtt használt régi mágneslemezek és meghajtók. Helyükbe ma már méretben sokkal kisebb, de tároló kapacitásban lényegesen többre képes winchesterek kerültek. Érdekes látvány a szétszerelt winchester műanyag dobozban, valamint a laptopból kiemelt és külső tokba szerelt 10 gigabájtos winchester. Az IBM személyi számítógépek alaplapjairól, ezek fejlődéséről is informálódhatunk a kiállított tárgyak segítségével. Az 1982-ben készült első XT-k óta nagyot fejlődött az alaplap, a központi processzor, a memória. A tervezők akkori elképzeléseit mutatja a Commodore-64, a Sharp és a többi gép néhány alkatrésszel együtt, amelyek most is működőképesek. Szintén a régebbi technológiák idejéből valók egyes monitorok.
Kiemelkedő magyar tudósokról, is megemlékezünk: Neumann János (1903–1957) az EDVAC számítógép megépítését irányította 1944-1952 között. Ennek alapján illetve Neumann továbbfejlesztett elméletét (Neumann-elv) felhasználva készül szinte minden számítógép a mai napig. A szakma másik óriása Kalmár László (1905–1976), a magyarországi számítástudomány atyja és annak a Kibernetikai Laboratóriumnak a megalapítója egyetemünkön, ahol már az 1960-as években számítógép működött.