Az oktatástörténeti emlékek sorát bővíti az a tizenhárom fadobozban tárolt, 9 x 10 cm-es üveglapokra készült diagyűjtemény, amely a gerinctelen és a gerinces állatokat osztályok szerint tagolva tárgyalja. Ezek között állati és növényi szöveteket, növényanatómiát és halakat ismertető felvételek is vannak. Külön sorozatokon láthatók Nápoly és Trieszt akváriumai. A tengeri kutatásokat, a gyűjtőeszközöket, a halászat módszereit dokumentáló színes képeket Vangel Jenő készítette 1907-ben. A fekete-fehér nagyméretű üvegképek között számos ábrázolja az egykori Magyarország tájait és az ott élő embereket.
Több száz olyan felvételt is őrzünk, amelyeket oktatás-szemléltetés céljára az 1908-ban alakult Uránia Szemléltető Taneszközök Gyára Részvénytársaság, Erdélyi Mór és Társa készített. A védett értéknek tekinthető felvételek többségének témája a mezőgazdasági eszközök, az állat- és növényfajták, az állattenyésztés és a növénytermesztés. Az üveglapok mérete 8,5 x 8,5 centiméter. A felvételekből pontos képet kaphatunk a száz évvel ezelőtti oktatási és tudományos-ismeretterjesztési módszerekről.
Miután az 1960-as években Pálfi György létrehozta az Állattani Tanszék fotólaboratóriumát, néhány tanszéki dolgozó is rendszeresen fotózott. A Kamarás Gábor adjunktus és Tuskó László tanszéki laboráns által készített fekete-fehér negatívok és kisméretű színes diaképek napjainkban már ugyancsak kordokumentumoknak számítanak. Kiállításunk könyvtárhelyiségében állítjuk ki azokat a fényképeket, amelyeket Beretzk Péter készített a szegedi Fehér-tavon illetve a világhírű rovarfotós, Móczár László professzor által tanszékünknek ajándékozott fekete-fehér rovarképeket is.
Az Interaktív Természetismereti Tudástár a jövőben nagy gondot szeretne fordítani arra, hogy az ebben a nagy múltú intézményben dolgozó tudós pedagógusokról méltóképpen megemlékezzünk. Elsőként a Növénytani Tanszék egykori vezetőjének, a 2010. novemberében 100 éve született Kiss István professzornak állítunk emléket személyes tárgyai és az általa készített algafestmények bemutatásával.
A párizsi világkiállításon 1878-ban az egykori Paedagógium szertári anyaga aranyérmet kapott. Ez azt bizonyítja, hogy elődeink nagy figyelmet szenteltek a korszerű szemléltetésen alapuló, színvonalas oktatásnak. A Tudástárunkban őrzött növénytani és állattani példányok egyedisége, kultúrtörténeti jelentősége vitathatatlan. Az adatolt preparátumok természetvédelmi szempontból is nagy értéket képviselnek, hiszen napjainkban az egykori vadászó-csapdázó gyűjtési módok a közgyűjtemények számára sem engedélyezettek. Így a korabeli gyűjtések jelentősége és értéke megnőtt. Sok faj már ki is pusztult hazánk területéről, így jelenlétüket hazánk élővilágában éppen ezek a múzeumi példányok bizonyítják.
Az Interaktív Természetismereti Tudástár a hagyományok őrzésével és bemutatásával, de egyben a modern technika alkalmazásával is szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy az ide látogatók könnyebben, szakszerűbben és élményszerűbben tudjanak eligazodni a természettudományok érdekes és változó világában.