- SZÖVEGTAN -
Dr. Vass László
3. BEVEZETÉS A SZEMIOTIKAI SZÖVEGTANBA. A SZEMIOTIKAI SZÖVEGTAN JELLEGE. A SZÖVEG MEGHATÁROZÁSA. A SZÖVEGTAN TÁRGYA, CÉLJA, METODOLÓGIÁJA. A SZÖVEGTANI KUTATÁSBAN ÉRDEKELT FŐBB DISZCIPLÍNÁK
Előzetes megjegyzések
Pragmalingvisztikai
kutatások.
Egyre nagyobb érdeklődés
a beszédaktus-elmélet iránt.
R. MONTAGUE elmélete (extenzionális–szemantikai
komponenssel).
A szemiotikai szövegtan terminus értelmezése
A szöveg terminus használatáról
A szemiotikai szövegtan jellege
(1) a kutatás tárgya/objektuma
[T]
(2) a kutatási cél
[C]
(3) a metodológia [M]
A szöveg értelmezése
Mit nevezzünk szövegnek?
(a) Fizikai entitás vs jelölő – jelentő reláció?
(b) Unimediális szemiotikai objektum vs multimediális?
(c) A szöveg egy rendszer vagy egy rendszer használati körébe tartozik-e?
(d) A szövegek autonómiája?
(e) A textualitás (szövegszerűség) kritériumai?
(1) A 'szöveg' terminussal egy írott vagy nyomtatott fizikai hordozóvalDeme László szövegmeghatározása.
rendelkező dominánsan verbális szemiotikai objektumra
– jelölő és jelölt relációjára – utalunk;
(2) a 'dominánsan verbális' jelleg úgy értelmezendő, hogy a szóban forgó
szemiotikai objektum domináns jelentéshordozó elemei lexikai elemek;
az írott vagy nyomtatott forma mellett elengedhetetlenül szükséges
a lehetséges akusztikai manifesztáció(k) figyelembevétele;
(3) a szöveg a nyelvhasználat, és nem a nyelvi rendszer eleme (a kompetencia és a
performancia terminusokkal azért élhetünk, ha nem is a CHOMSKY által
bevezetett értelemben);
(4) különbséget teszünk autonóm teljes szövegek és autonóm részszövegek között;
(5) a textualitás a következő elvárásnak való megfelelésként értelmezendő:
szöveg a szóban forgó szemiotikai objektum, ha egy (adott/feltételezett)
kommunikációszituációban adott/feltételezett kommunikatív funkcióknak
(intenciónak) eleget tesz, és egy összefüggő (konnex, kohezív, koherens) és teljes
tényállás-konfigurációt juttat kifejezésre egy összefüggő és teljes
felépítéssel. Az összefüggőség és a teljesség szövegtípusonként
különböző lehet.
Tolcsvai Nagy Gábor definíciója.
A fő kutatási tárgyak
(A) A kommunikációszituációkra és a szövegfajtákra vonatkozó ismeretek
(B) A verbális objektumok felépítésére (konstitúciójára) vonatkozó ismeretek
(C) A világfragmentumokra/tényállás-konfigurációkra vonatkozó ismeretek
(D) A szövegelőállítás és szövegbefogadás folyamatát meghatározó ismeretek
Az általános metodológia
A szövegtani kutatásban érdekelt főbb diszciplínák
Stratégiai kérdések
***
Irodalom: