ELŐADÁSVÁZLATOK

- SZÖVEGTAN -

Dr. Vass László

3. BEVEZETÉS A SZEMIOTIKAI SZÖVEGTANBA. A SZEMIOTIKAI SZÖVEGTAN JELLEGE. A SZÖVEG MEGHATÁROZÁSA. A SZÖVEGTAN TÁRGYA, CÉLJA, METODOLÓGIÁJA.  A SZÖVEGTANI KUTATÁSBAN ÉRDEKELT FŐBB DISZCIPLÍNÁK

Előzetes megjegyzések

        Pragmalingvisztikai kutatások.
        Egyre nagyobb érdeklődés a beszédaktus-elmélet iránt.
        R. MONTAGUE elmélete (extenzionális–szemantikai komponenssel).

A szemiotikai szövegtan terminus értelmezése

A szöveg terminus használatáról

A szemiotikai szövegtan jellege

        (1) a kutatás tárgya/objektuma [T]
        (2) a kutatási cél [C]
        (3) a metodológia [M]

A szöveg értelmezése

Mit nevezzünk szövegnek?

(a) Fizikai entitás vs jelölő – jelentő reláció?
(b) Unimediális szemiotikai objektum vs multimediális?
(c) A szöveg egy rendszer vagy egy rendszer használati körébe tartozik-e?
(d) A szövegek autonómiája?
(e) A textualitás (szövegszerűség) kritériumai?
A szöveg meghatározása
(1) A 'szöveg' terminussal egy írott vagy nyomtatott fizikai hordozóval
      rendelkező dominánsan verbális szemiotikai objektumra
      – jelölő és jelölt relációjára – utalunk;
(2) a 'dominánsan verbális' jelleg úgy értelmezendő, hogy a szóban forgó
      szemiotikai objektum domináns jelentéshordozó elemei lexikai elemek;
      az írott vagy nyomtatott forma mellett elengedhetetlenül szükséges
      a lehetséges akusztikai manifesztáció(k) figyelembevétele;
(3) a szöveg a nyelvhasználat, és nem a nyelvi rendszer eleme (a kompetencia és a
      performancia terminusokkal azért élhetünk, ha nem is a CHOMSKY által
      bevezetett értelemben);
(4) különbséget teszünk autonóm teljes szövegek és autonóm részszövegek között;
(5) a textualitás a következő elvárásnak való megfelelésként értelmezendő:
     szöveg a szóban forgó szemiotikai objektum, ha egy (adott/feltételezett)
     kommunikációszituációban adott/feltételezett kommunikatív funkcióknak
     (intenciónak) eleget tesz, és egy  összefüggő (konnex, kohezív, koherens) és teljes
     tényállás-konfigurációt juttat kifejezésre egy összefüggő és teljes
     felépítéssel. Az összefüggőség és a teljesség szövegtípusonként
     különböző lehet.
Deme László szövegmeghatározása.

Tolcsvai Nagy Gábor definíciója.

A fő kutatási tárgyak

(A) A kommunikációszituációkra és a szövegfajtákra vonatkozó ismeretek
(B) A verbális objektumok felépítésére (konstitúciójára) vonatkozó ismeretek
(C) A világfragmentumokra/tényállás-konfigurációkra vonatkozó ismeretek
(D) A szövegelőállítás és szövegbefogadás folyamatát meghatározó ismeretek
A szövegtani kutatás célja

Az általános metodológia

A szövegtani kutatásban érdekelt főbb diszciplínák

Stratégiai kérdések

***

Irodalom:


 

Előadásvázlatok