(a) Hazai és a külföldi szakirodalmak, publikációk, például:

Szemiotikai szövegtan (Petőfi – Békési – Vass (szerk.): 1990 –)
 

Officina Textologica (Petőfi (főszerk.): 1997 –)

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Kérdések – Válaszok. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba, Iskolakultúra, Budapest, 1998.
 

Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan, Osiris Kiadó, Budapest, 1999.

Robert de Beaugrande – Wolfgang Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe, Corvina, Budapest, 2000.

Fehér Erzsébet: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Tudománytörténeti vázlat. Nyelvtudományi Értekezések 147. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.

Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés – Szövegelemzés – Szövegalkotás. Szövegtani gyakorlatok. Osiris Kiadó, Budapest. 2001.

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.

Vass László: Bibliográfiai tájékoztató. Magyar nyelvű (stilisztikai és) szövegtani szakirodalom.

Vass László: Bibliográfiák, repertóriumok a szövegtan idegen nyelvű szakirodalmából.

(b) Önmegfigyelés (kontroll?)
(c) Empirikus vizsgálatok
(d) Az előzőek kombinációja

        Az irodalmiság, a poeticitás nem szükségszerű velejárója a szövegnek – a szövegfeldolgozás irodalmiságának elemzése. Örkény István Mi mindent kell tudni. Weöres Sándor XVI. egysorosának – Vajúdik a sírásó felesége – kontextusai. Olvasásmódszertan.

(1) Azon jelek/információk összessége, amelyek a szöveg (illetőleg egyes részei)
      (a) szűkebb és/vagy (b) tágabb értelemben vett nyelvi (verbális) környezetét
      alkotják:

(a) közvetlen nyelvi környezet: kotextus;
(b) egy közösségi nyelvhasználat, például az Erdélyben használt
      magyar nyelv.

(2) Valamely szöveg (illetőleg egyes részei) nem verbális környezete.
(3) Az előző kettő együtt.

        Kontextuális elemzés: a kontextuális egységek kontextusának és kommunikatív funkciójának az elemzése. Kiterjed a kohezivitás (kontinuitás) vizsgálatára.

        Kotextuális egységek: olyan grammatikai, poétikai, retorikai stb. egységek, amelyek tényleges vagy lehetséges/feltételezett kommunikációszituációra vonatkozó paramétereket nem tartalmaznak; az egyszerű és az összetett mondatok, valamint ezek láncai stb.

        Kotextuális elemzés: a kotextuális egységek grammatikai struktúrájának elemzése. A 'struktúra' a kotextuális egységek konnexitására utal.

        Jelölőhöz – jelöltet? Válaszok:

1. Fogalom, értelem: szenzus. (Aluldetermináltság.)
2. A logikai szemantika szerint: a jelentés a tárgyak/objektumok összessége.
3. Az előző kettő kombinálása: fogalom + a tárgyak együttese.

1. Az első fokú, közvetlen vagy direkt jelentés.
2. A figuratív (metaforikus, metonimikus) jelentéstípus.
3. A másodfokú, közvetett vagy szimbolikus jelentés.

        A nem művészi célú metaforák lehetnek:

(a) pedagógiai metaforák: olyanok, amelyeket szemléltetésül használunk az
     oktatásban egy-egy jelenség bemutatása céljából;
(b) és kreatív metaforák. Ilyeneket igen gyakran használ a szaknyelv, a
     tudományosság egy-egy adott/feltételezett, más módon nehezen vagy
     körülményesen meghatározható jelenség megnevezésére.

        A percepció érzékszervek által történő érzékelést, észlelést jelent általában.
        Az appercepció viszont az érzékelt benyomások felfogása, megértése.