ELŐADÁSVÁZLATOK

- SZÖVEGTAN -

Dr. Vass László

12. A KONTEXTUÁLIS SZENZUS. A KONTEXTUALIZÁCIÓ. A RELÁTUM ÉS A RELÁTUM-IMÁGÓ. KOHERENCIA, KONSTRINGENCIA. NYELVI ISMERETEK - VILÁGRA VONATKOZÓ ISMERETEK
   

A kontextuális szenzus

Sc [SeRe = Sr]: kontextuális szenzus [= szenzus referens].

Kontextualizáció:

Ss egy adott kommunikációszituációban való konkretizálása, referencializálása.
Referencia:
a jelkomplexus kifejezéseinek és predikációinak valóság(darab)ra való vonatkoztatása és/vagy e vonatkoztatás tárgya. Nyelvi-szemantikai környezet <--> 'valóságos'/konkrét (részvilágokból álló) környezet.
Részvilág(ok):
valamely világfragmentum összetevői (részvilágalkotó elemek: hely, idő, szereplők, azok a tényállások, amelyeket egy világalkotó személy tapasztal, amelyeket tud, hisz, elképzel stb.).
A kontextuális szenzussal kapcsolatban is megkülönböztethetünk diktumot, apperceptumot, evokátumot, továbbá itt is beszélhetünk:
relacionális ('felszíni' elrendezettségtől független) organizációformáról;
(szövegvilág 'discourse world' [lehetséges világ, propozicionális attitűd, referenciális bázis, valós világ stb.]),
inferenciális és
konfiguracionális organizációformákról.
A kontextuális sensus bizonyos elméletekben a pragmatika.

A kontextuális szensust reprezentálni szükséges (Ss + preszuppozicionális + inferenciális + kompletív elemek). Lásd például Szemiotikai szövegtan 2. 32 kk., Szövegtan és verselemzés 108-115, Szemiotikai szövegtan 6. 99 kk.

A kontextualizáció

A relátum és a relátum-imágó

Re = relátum: tényállás-konfiguráció, világfragmentum.

ReIm [= Re] relátum-imágó.

Koherencia, konstringencia

Nyelvi ismeretek - világra vonatkozó ismeretek

IL = nyelvi ismeretek.
[I & H]V = világra vonatkozó ismeretek, hipotézisek.

***

Irodalom:
 

Előadásvázlatok